Síelés történelmi nyomokon Warth-Schröckenben

A biztonsági felszerelés gyors ellenőrzése után egyből egy emelkedő következik Karhorn-Sattel felé, ahonnan zavartalan kilátás nyílik Lech egész területére. Odafent az idegenvezető Müller lelkészről és az első síélményeiről mesél. A lelkész a Svédországból rendelt sílécein legtöbbször sötétedés után gyakorolt, nehogy mások kinevethessék első próbálkozásait. Napjainkban viszont már nem is lehet Arlberget síelés és snowbordozás nélkül elképzelni. Ezt követi az első lesiklás: 500 méternyi szűzhó terül a freeriderek lába előtt. Az útvonal Lech irányába, a szomszédos síterületre vezet bennünket – keresztül a történelmi Walser-negyeden, Bürsteggen, amely 1835-ben a legmagasabban fekvő, egész évben lakott alpesi negyede volt Vorarlbergnek. A felvonók Lechből a csoportot a 2300 méter magason fekvő Mohnenfluhsattelre viszik, ahonnan egy lélegzetelállító panoráma nyílik a több száz hegycsúccsal díszített horizontra. A túra résztvevői itt már sejthetik, mennyire nehezen járható útszakasz volt ez a 19. század végén. A hómennyiség függvényében télen az üzletek gyakran hetekig el voltak zárva a külvilágtól. Müller lelkész volt az első, aki az ebben rejlő lehetőséget meglátta és két sílécen eljutott a Hochtannbergre. A következő magaslati pontján a túrának a résztvevő választhat: a sportosabb verzió 1000 méter lesiklást jelent Bergenzerwald tetejéről, a Bergenzerach patak forrásától és a Braunarl, a régió legmagasabb csúcsától, álomszerű mélyhómezőkön és meredek csúszkákon át vissza egészen Warth-Schröckenbe. A Felle Alpokon keresztül vezet az út Schröken városközpontjába. Onnan busszal lehet visszajutni Warth-ba. Aki a kényelmesebb megoldást választja, Lechnél az új Auenfeldjettel visszatérhet Warth-Schröcken síterületére.