Napok óta az internet egyik slágere egy orosz bázisugró videója, aki egy 120 méter magas oszlopról ugrik le. Miután az ernyő nem nyílik ki tökéletesen, hatalmas puffanással fúródik bele a torony alatti porhóba. Az egészben az a hihetetlen, hogy törésekkel megúszta, és három hónappal később már a saját lábára állt.
A felvétel az oroszországi Konakova villamosvezetékének egyik hatalmas tartóoszlopán készült. Egy meg nem nevezett bázisugró idegesen készülődik az ugrásra, amelyet a barátja az oszlopról filmez. A 120 méter magas oszlop tetejéről végül is a mélybe veti magát, de szemmel láthatóan az ernyője nem működik és – a kamerán keresztül is látható – hatalmas hófelhővel vágódik be a talajt borító porhóba. Bár ebből a magasságból nincs különösebb jelentősége, a hó vastagságáról nincsenek információk.
Hírek szerint a szerencsétlenül járt bázisugró, gerinc-, medence- és lábsérüléseket szenvedett, de három hónappal a balesete után már lábra tudott állni.
Fentről is hátborzongató a becsapódás
Egy kis segítség, hogy gyakorlatban mennyi is lehet az a 120 méteres magasság. A Wikipédia szerint Magyarországon nincs is ilyen magas lakóépület, nálunk csak adótornyok vagy kémények érik el, vagy haladják meg ezt a magasságot. A budapesti Parlament és Szent István-bazilika egyaránt 96 méter magas. Hatvan méter körüli magasságú épületből több is van, tehát ha duplán vesszük a soproni Tűztorony, a máriapócsi kegytemplom, a budapesti „Zsarupalota” vagy a veszprémi toronyház magasságát, akkor megkapjuk nagyjából a 120 métert.
Lakihegyi adó 314 méter*
Solti adótorony 303 méter
TVK-kémény, Tiszaújváros 250 méter
Szentes, adótorony 240 méter**
Kabhegy, adótorony 238 méter
Penyige, adótorony 217 méter
Újudvar, adótorony 206 méter
Visonta, kémény 203 méter
Óbudai hőerőműkémény 203 méter
Százhalombatta, kémény 202 méter
Forrás:
http://nol.hu/archivum/archiv-39164...3