A héten nagyon várták az egykori miniszterelnök asszonyt, jelenleg az infrastrukturális fejlesztésekért felelő minisztert, Alenka Bratušeket a Goriška régióba, hiszen az elmúlt hetekben több pletyka is szárnyra kapott a Bovec-Kanin síterep jövőjével kapcsolatban.
A szlovénok szeretik hangsúlyozni, hogy Kanin Szlovénia egyetlen magashegyi síterepe, így az ország legjobb adottságú terepének a megmentése sokat jelentene a helyi síelőknek. Ezen a héten például még mindig két méter feletti a természetes hó vastagsága a hegyen, még akár síelni is lehetne, de nincs pénz a sícentrum felújítására.
Tavaly ellentétes folyamatokat láttunk a szlovén síterepeken. A szlovén kormány kilenc síterepnek nyújtott pénzügyi segítséget és évtizedek óta nem látott négy évszakos fejlesztések indultak be a szlovén hegyekben. Kanin ebből kimaradt. Az itteni helyzet kissé összetett, a fejlesztéseket 1-2 évvel ezelőtt kb. 50-55 millió euróra becsülték, ez nagyságrendileg a teljes összeg, amelyet a többi szlovén síterep kapott „ajándékba” a szlovén kormánytól.
Az ötvenéves főliftet már nem lehetett biztonságosan üzemeltetni, felújítás hiányában nem kapott üzemeltetési engedélyt, így az előző síszezon teljesen elmaradt Bovecen. A síterepet a helyi önkormányzat üzemelteti, amelynek nincs pénze a fejlesztésekre.
A meteorológiai állomás webkamerája 2260 méteren. Jelenlegi hóvastagság 228 cm.
Hetek óta keringenek hírek a
szlovén sajtóban az esetleges befektetőkről. Az egyik lehetséges érdeklődő egy belgrádi cég, amelynek tulajdonosa az egyre jobban eladósodó boszniai Jahorina síterepét vezeti. A kapocs a szlovénok (vagyis még az egykori Jugoszlávia) sikeres síelője, Bojan Križaj lehet. Križaj nyolc világkupa győzelmet aratott szlalomban, 1982-ben pedig ugyanebben a számban világbajnoki ezüstérmes lett Schladmingban. Azóta sikeres lett az üzleti szférában, számos turisztikai befektetéssel, például Jahorinán is.
A miniszter konkrét nevek említése nélkül elmondta, hogy „2-3 ajánlatot” kaptak a síterep üzemeltetésére, amelyeket tanulmányoznak. A szlovén kormány terve, hogy a síterepet magánbefektetővel közösen üzemeltesse. PPP típusú (Public-Private Partnership – köz- és magánegyüttműködés) projekt előkészítése várhatóan hosszabb időt igényel, feltéve, hogy találnak megfelelő befektetőt. Amennyiben nem sikerül komoly, szakmai befektetővel megegyezni, akkor a szlovén kormány kénytelen lesz más megoldást keresni a síterep üzemeltetésére.
A hírek szerint nyár elejére kiderülhet, hogy akad-e megfelelő szakmai érdeklődő, akivel el lehet kezdeni a tárgyalásokat. Amennyiben nem találnak komoly jelentkezőt, akkor a szlovén állam várhatóan megvásárolja a síterepet az önkormányzattól, és külön céget hoz létre annak üzemeltetésére.