Harminc éve nem volt ilyen hideg január Szlovákiában

h i r d e t é s

Az év kezdetét jelentős, január 6-án beköszöntött, majd az azt követő napokban is folytatódó lehűlés jellemezte, amely az egész hónap hőmérsékletének alakulását meghatározta. „A fiatalabb nemzedék tagjainak hasonló januárban tulajdonképpen még nem is lehetett része“ – mondta el Pavol Faško, klímaszakértő, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) munkatársa, amely az év első hónapjában az évszázad legtöbb sarki hideget hozó napját könyvelte el Szlovákia területének vonatkozásában. Ezen felül több nyugat-szlovákiai településen is sokéves hidegrekordok dőltek meg, illetve egy esetben egy országos hidegrekordot is átadtak a múltnak.

Gyűgyön (Dudince) -30,3 fokig csökkent a hőmérséklet, ami az ezen a településen mért eddigi legalacsonyabb hőmérséklet. Sőt, Erdőtkán (Oravská Lesná) egészen -35,5 fokig süllyedt a hőmérő higanyszála, ami a harmadik ezen a helyen mért legalacsonyabb hőmérséklet, míg Zázriva (Zázrivá), Párnica (Párnica), Ljeszek (Liesek) és Vöröskolostor (Červený Kláštor) mérőállomásokon a hőmérséklet -30 fokig zuhant.

A hótakaró tekintetében ugyanakkor nem mondható kirívónak az idei január – mondta Faško. Átlagon felüli hótakaróra jelenleg Északkelet-Szlovákiában, az Alacsony-Beszkidek (Nízke Beskydy és a Vihorlát (Vihorlat) környékén van példa. A hótakaró pillanatnyilag a fagyok mértékét is befolyásolja. „Ott, ahol elegendő a hó, pénteken -21 fok alá esett a hőmérséklet. A délnyugati országrész peremvidékein viszont csak -6 fokot mértek“ – magyarázta a szakember.

„Egyelőre úgy fest, hogy olyan fagyokra, mint amilyenekre januárban példa volt nem kell számítanunk“ – mondta a hőmérsékleti viszonyok várható alakulásával összefüggésben Faško, aki szerint viszont felesleges azt várnunk, hogy a közeljövőben tavasziasra fordul az idő. „Jó pár dózisban kellene kapnunk ahhoz a meleget, hogy a környezet felolvadjon“ – hívta fel a figyelmet a klimatológus arra a tényre, hogy ezúttal nem számíthatunk, olyan gyors felmelegedésre, mint amilyet az utóbbi években megszokhattunk.

Ez főként akkor igaz, ha figyelembe vesszük, hogy januárban nem volt szignifikáns eltérés az északi félteke magasabb és alacsonyabb szélességi fokain tapasztalt hőmérsékleti értékeiben, beleértve az öreg kontinenst is. Így például Norvégia északi részén és a franciaországi Párizsban olykor azonos hőmérsékleti körülmények uralkodtak.

Mint azt Faško hozzátette, Európát - a múltban megszokott nyugati áramlással ellentétben – jelenleg észak-déli áramlás jellemzi. „Ha az áramlásnak ez a jellege a 2017-es év fennmaradó részében is állandósulna, akkor az azt jelenthetné, hogy a nyarat viszont hosszabb hőséghullámok jellemezhetnék“ – mondta a klímaszakértő.

Forrás: Szlovákiai Magyar Televíziós Portál