Hóágyúk nélkül már megszűnt volna itthon a síélet

h i r d e t é s

A szakmai nap résztvevői ahhoz a korosztályhoz tartoznak, akik hóágyút felnőtt korukig nem is láttak, gyermekkoruktól kezdve mégis minden télen síeltek. A síelés élménye olyannyira meghatározó lett életükben, hogy valamilyen módon hivatásukká vált.

Az éghajlatváltozás egyre nagyobb kihívás elé állítja azokat, akik a síelés mellett érvelnek és szeretnék, ha minél többen lécet csatolnának fel a hazai hegyekben is. Mesterségesen biztosított hó nélkül ez már nem lehetséges, a hóágyúzott pályák azonban tízezreknek biztosítják a téli sportolás lehetőségét, és láthatóan erre óriási az igény.

Tóth Csaba a Mátraszentistváni Sípark turisztikai tanácsadója a hóágyúzással kapcsolatos tévhiteket gyűjtötte össze előadásában és szembeállította a valósággal. Fontosnak tartjuk ezt itt is kiemelni! Hópótlás nélkül nincsenek hazai sípályák és nincsen hazai sísport. - jelentette ki Tóth Csaba a Mátraszentistváni Sípark nevében, és állításait megerősítette Gutbrod Rezső, a visegrádi sípálya üzemeltetője is. Visegrádon a vízhiány megoldását segíti, hogy új szállodák épülnek a közelben, melyek vízellátásának biztosításához a Vízművek növeli közmű kapacitásait, amit a sípályáért nem tennének meg. A másik fontos tényező az áramellátás. Ahogy Tóth Csaba elmondta, a hópótláshoz használt energiafelhasználás jellegzetessége, hogy rövid ideig van szükség nagyobb áramfogyasztásra, de már hosszabb időszakot vizsgálva egy műjégpálya vagy egy 60 ágyas wellness szálloda is több energiát fogyaszt, mint amennyi energia a Sípark behavazásához szükséges. Mindemellett egy komplett régiónak biztosít vendégforgalmat és teremt megélhetést több száz családnak.

Pár napja a világ legnagyobb hóágyúkat gyártó cég képviselői tartottak ugyanitt, a Normafánál egy bemutatót, amiről szintén beszámoltunk. Ők is hangsúlyozták, hogy a behavazott pályák, melyek biztosítják a tervezhető síszezont hatalmas bevételt és fejlődési lehetőséget generálnak az adott régióban, ez már több mint 30 éves tapasztalat az Alpokban.

Mikó Gergő, a Normafa Park üzemeltetője szerint gyakori vád a Normafa hóágyúzása ellen, hogy ennél magasabban fekvő pályákat is bezárnak a Ausztriában a melegebb telek miatt. Ez valóban így van, viszont egész más konkurenciával működik egy osztrák síterep, ahol a síelők könnyen választanak egy nem túl messzi, nagyobb pályarendszerrel működő, hóbiztos terepet, így néhány kisebb pálya emiatt bezárásra kényszerül vagy átpozícionálja magát (lásd. például Frauenalpe, St. Corona, Forsteralm vagy Aflenz Bürgeralm esetét - a szerk.). Egy Budapesten élő családnak, ha az 2022/23-as rekord meleg telet nézzük, saját lakóhelyén nem volt máshol lehetősége szánkózni, sífutni, sőt csak egy szép téli tájat látni, mint a Normafán, ahol a főváros méretéhez képest tenyérnyi területre sikerült hóágyúkkal téli hangulatot varázsolni. Az igazságtalan támadások ellenére idén ez a történet folytatódik, erről ebben a cikkben írtunk.

A sífutásnál nincs egészségesebb sport - erősítette meg Dr. Fürstner József, a Magyar Sí Szövetség elnöke aki hangsúlyozta, hogy ma már nem a sportnemzetté, hanem sportoló nemzetté válás lett a cél Magyarországon és a síszövetség is ezen dolgozik. Fontosnak tartják és támogatják a tanpályák és a hazai síterepek tevékenységét. A cél, hogy minél több ember válassza az elhízás helyett az aktív, sportos életmódot és a téli hónapokban nem igazán van más kültéri alternatíva, mint a síelés és sífutás. A beszélgetés résztvevői balról jobbra:
1. Gutbrod Rezső erdőmérnök, síoktató, a Nagyvillám Sípálya üzemeltetője
2. Wesselényi Andrea a Síelők.hu alapító főszerkesztője
3. Fehér Gyula, a Chernel István Sí és Turisztikai Klaszter elnöke
4. Dr. Fürstner József, a Magyar Sí Szövetség elnöke
5. Mikó Gergely, a Normafa Park Fenntartó és Üzemeltető Intézmény igazgatója
6. Tóth Csaba, a Mátraszentistváni Sípark turisztikai tanácsadója