Múlt szombaton újabb mérföldkőhöz érkezett a Jungfrau környékének turizmusát nagyban modernizáló un. V-Bahn projekt megvalósítása. 908 munkanap után átadták az Eiger Expess névre keresztelt kabinos liftet, amely jelenleg a legmodernebbek közé tartozik a világon.
Eiger Express (Kép: jungfrau.ch)
A már említett V-Bahn projekt a helyi vasúti közlekedést köti össze a sífelvonókkal. A tavaly átadott tízszemélyes kabinos lift után idén épült meg az Eiger Express. A közeli településekről érkező síelők a vonat után közvetlenül szállhatnak fel az automata síliftre, így sokaknak az utazási idő az indulási településről akár 47 perccel is csökkent az új kabinos átadása után.
Az új lift körülbelül 1400 méteres szintmagasságot tesz meg majdnem 6500 méternyi úton. Egyidőben, egyirányban akár 2200 utast is képesek a 26 személyes kabinok szállítani. A Gridelwald állomásról az Eiger gleccserre a 44 darab kabin 15 perc alatt viszi fel az utasokat. A kabinok is a legmodernebbek. Üvegfalain keresztül lehet csodálni az Eiger északi oldalát. Nemcsak az ülések, hanem az ablakok is fűtöttek. Információs tábla szórakoztatja azokat, akik a káprázatos kilátás nem tudna lenyűgözni, vagy a wifit is használhatják a kabinokban.
A kabin belseje (Kép: jungfrau.ch)
Gridelwald állomás pedig egyáltalán nem a szokásos völgyállomásokra emlékeztet, hanem inkább egy repülőtérre. Érkezési oldal, mozgólépcsők, vendéglők, hatalmas földalatti garázs, átszállás a vonatokra és még egy VIP részleg is, amelybe 12 ezer frankos tagságival lehet bekerülni. A VIP váró szolgáltatásain felül a VIP kabin használatára is feljogosít. VIP tagságit még nem adtak el, azonban már többen érdeklődtek, akik egy "próbautat" már megtehettek a kabin puha foteljeiben.
A fenti számok is mutatják, hogy az új lift valószínűleg "falni" fogja a sorokat, így ritkán alakulnak ki hosszú sorok előtte. A fejlesztés egyik legfontosabb érve az volt, hogy a ráhordó kapacitás (amíg feljuttatják a síelőket a sípályák magasságába) már nem volt méltó egy modern síterephez. A már említett kapacitás (4400 fő/óra/2 irány) jelentősen felülmúlja a korábbi 900 fős lehetőséget.
Grindelwald: a vasút és a sífelvonó találkozása
Ne csodálkozzunk, ha nem az összes kabinban találjuk meg az összes ülőhelyet. Az új lift egyik világújdonsága, hogy teljesen automatizáltan történik az utasok ki- és beléptetése. Igen, ilyet már máshol is láthatunk. Azonban itt a teherforgalmat is automatizálták. Az elmúlt három évben speciális "robotokat" alkottak, amelyek a vonatokkal érkező szállítmányt pakolják be a kabinokba, pontosan oda, ahonnan az üléseket kivették.
Pazar kilátás (Kép: jungfrau.ch)
Sajtóhírek szerint a helyi lifttársaság eddigi legnagyobb építkezése 470 millió svájci frankba (kb. 155 milliárd forintba) került.
Ezen hol a helye a 26 pár lécnek ill. deszkának? vagy mindenki beviszi a lába közé?! Én és a lányom is sérültünk már meg sajnos úgy, hogy a szemközt ülő behozta a lécét, ami útközben az arcunknak dőlt. :-(
beetle71 majd neked külön fejlesztenek egy olyan nagy kabint ahol kinn vannak a lécek. Ha ez ekkora gond, kerüld őket. (Nyilván megvan az oka, hogy miért így van. Mégis mennyi idő lenne, amíg 30 ember betenné a vackait, meg hova, egymásra- akkor meg azért lenne a sírás.)
Szerintem is sokkal jobb megoldás, ha a lécek kinn maradnak. Nem kell a jéghideg havas lécet szorongatni amíg fölérsz, nem is balesetveszélyes. És az eldőlő lécek nem verdesik össze a kabin belsejét. (Pl. Val Cenis-ben is be kell vinni a lécet az ülős kabinba, és nagyon le vannak harcolva belül a kabinok)
De egy 26 személyes kabinnál nehéz lenne kívül elhelyezni léceket, mert az ajtók valószínűleg nem bírnák el a 2x13 lécet. Ki-be rakosgatni is időigényes az ajtón elhelyezett rekeszek esetén.
Szóval sehogyan sem jó. Legjobb lett volna talán a jól bevált 10 személyes kabinokat használni, ahol kinn maradnak a lécek. Azokkal is lehetett volna legalább ekkora szállítókapacitást produkálni. És talán kevesebbe is került volna.
De lehet, hogy valami más oka volt, hogy így döntöttek. (VIP, teherszállítás, stb.)
Az újabb kabinosokban belül vannak lyukak a padlón, oda kell beilleszteni a lécet. A kabin belsejében készült képen itt is látszik ilyen (a kép bal alsó felén).
Magnum56 azért ezt ők talán jobban tudják, mint te itthonról a karosszékből. Egy biztos, én még olyan nagy kabint nem láttam, ahol kívül vannak a lécek. Sőt egyre több az olyan, ahol bent van egy vályú a kisebbekben is. Pl. Saalbachban az új, igen rövid kabinosban is ez van. Az is szempont, hogy ami kívül van ez le is eshet. Ha alatta egy autóparkoló van, stb.
Bouquetk, ne már, hogy mindenkivel érezteted, hogy hülyének tartod, aki mond valami olyat, amit logikátlannak találsz. A mondandóddal egyébként ezt leszámítva egyet értek.
Péter, az a zermatti kabin zseinális, de szerintem ez a dolog a gyengesége. Amikor mi voltunk, akkor szerencsére általában üres volt, de amikor néha mégse, akkor azért jól jött volna ha le tudjuk szúrni a lécet. Ebben a jungfraui más, és szerintem jobb is.
Nagyobb kabinokban egyébként még azt a megoldást láttam, hogy fel lehet lógatni a lécet, Ischglben van ilyen, az szerintem a semminél jobb, de a leszúrás az igazi.
Saalbachban ezt a leszúrósdit egyébként az új felvonóknál rendszeresen használják kiskabinban is
Atyaég! Életem legnagyobb baja legyen, hogy egy kabinban fognom kell a porhavas lécet :) Egyébként ez a lyukas padló nem új találmány. Sok ősrégi francia és olasz kis/nagy kabinban van most is.
Az új kapruni nagylift, a Maiskogel - Kitzsteinhorn összekötő 3K K-onnection kabinjaiban is ez a leszúrós léctartó megoldás van. Mondjuk pont az én lécem valahogy nem passzolt bele annyira jól.
Ne bomoljatok rossz olvasni,hogy osztjátok egymást!Gondolom több lehetőséget is mérlegeltek.Az ilyen nagy létszámú kabinokban /amiben én utaztam/be kellett vinni a lécet."Életem legnagyobb baja legyen, hogy egy kabinban fognom kell a porhavas lécet "hu1zam !!!!
nem vagyok olyan nagy játékos, mint az imént hozzászólók nagy része, de áldom a mindenható mennybéli atyaúristent, hogy a CHF hiteles őrület éveiben nem lakásra költöttem a pénzemet, hanem a 150 forintos CHF-el keresztül kasul besíeltem Svájcot. Akkor bizonyos dolgokban olcsóbb volt, mint Ausztria. Ma az akkori árak kb háromszorosát képtelen lennék kifizetni, illetve képes lennék, de egyszerűen már nem érné meg. De legalább voltam Engelbergben a forgólifttel, a Jungfraujochbahnra a háromnapos bérlettel féláron föl lehetett menni. De a legklasszabb egy egyszerű kabinos lift volt, ami Lenzerheide egyik lankás pályájáról elképesztő meredeken vitt fölfelé a Rothornra. A legnagyobb síélmény viszont, ahogy a német mondaná, Geheimtipp pedig Scoul. Ott hallottam havasi kürtöt. Azóta számomra Scuol jelenti a téli mesevilágot. Az ott megtapasztalt síélményt és mesevilágot számomra semmilyen agyonhipe-olt "smart digital innovative solution" nem tudja überelni.
Szerintem ezek a liftek leginkább arra szolgálnak, hogy reggel felvigyék a sok sízőt, délután pedig lehozzák, nem hiszem, hogy napközben olyan sokan használnák.
Én sokat voltam itt ismerem a helyet, kíváncsi vagyok az új liftnek mennyire sikerül felszippantani a nagy tömeget. Én kételkedek ebben ezt majd az idő eldönti. Ide én rengeteget jártam síelni mert előző években ide szólt a síbérletem, tényleg jó hely, felkapott de ha szép idő van akkor ide rengetegen mennek. Nem csak helyiek hanem turisták, kínaiak, indiaiak bérelt autóval a világ minden tájáról. Én januárban voltam utoljára, mikor még csak a VBahn jobb oldala volt elkészülve a Maennlichenre vezető felvonóval a 10 személyes V betű jobb oldala. Januárban akkor nyitott ki a pálya egész aljáig kb. 3 hétre mert olyan kevés hó volt. Előtte, utána nem volt nyitva a pálya a völgyig. Ki szerettem voltan próbálni, a pályákon szinte senki nem volt, 10:30 körül úgy döntöttem lemegyek az aljáig. Ezt nem kellett volna. Mikor leértem akkor olyan hatalmas tömeg fogadott, hogy lent 1.5 órát álltam sorban amíg a felvonóba jutottam. Még mielőtt nekem estek, hogy nem kellett volna lemenni a völgybe, tudnom kellett volna, igen ez igaz később könnyű okosnak lenni, január közepe volt, nem volt főszezon. Ami volt az szép idő és rengeteg ember. Később egy felvonóssal beszéltem január végén Grindelwald másik felvonójánál (Grindelwald First) és ő azt mondta hétvége+ jó idő a kettő együtt így sokat kell várni a völgyben. Mindenki ide jön aki jó levegőn akar lenni: rengeteg ázsiai turista, gyerekesek baba kocsival, kutyát sétáltatók, stb.
Szóval tényleg szép az új épület, olyan mint egy reptér hosszú folyosók de én ott akkor 1500-2000 embert láttam betömörülve még többen kerestek parkoló helyet. Akkor döntöttem el januárban még a Covid19 előtt, hogy nekem idén nem lesz síbérletem nem fogok várakozni meg idegeskedni. Nekem nem kell új felvonó, gyorsabb lift, fűtött ülés inkább megyek túrasízni ott nincs tömeg és idegeskedni sem kell.
Biztos jó az új lift, gyorsabb, nagyobb tömeget vonz, a környék jobban fog fejlődni de én ezt kihagyom, én a csendesebb helyeket szeretem. Lehet majd március április környékén túrasíelésnél kipróbálom a síterepet és majd megnézem mennyire lesz tömeg.
na akkor csak igaz, amit a szomszédom mondott, hogy Grindelwald elesett. Megszállták a sárgák. Én 2007-ben voltam Grindelwaldban egy hetet. Akkor fantasztikus volt. Ma már nem vágyom oda, épüljön ott bármi csoda.
Grindelwaldhoz közel van Interlaken ott rengeteg az arab. Grindelwaldba nagyon sok ázsiai jön, ez még Covid előtt volt. Azért vannak ennyien mert akié a felvonó (Jungfraubahn, liftek, stb.) az nagyon erős marketing tevékenységet folytat Ázsiában, főleg Korea, Kína, India részén. Ezért a sok ázsiai. Covidos időszakban valamivel vissza esett a számuk, de azért most is jönnek csak nem annyian. Kb. 6 éve láttam egy riportot az SRF-en az volt a címe magyarra fordítva, hogy a siker ára a Jungfraubahn tulajdonos és a helyiek viszonyát mutatta be. Sokaknak a helyiek közül nem tetszett az új lift ötlete, mert pl. a telkén megy át ezáltal nem olyan nyugodt élete lesz mint azelőtt. A riport érdekessége, hogy akit meginterjúvoltattak az pont a Jungfraujoch Expressen dolgozott mint jegykezelő és a munkáltatójával pereskedett mert nem akarta az új liftet. Ő onnan nem akart elköltözni, az új lift pedig zavarta. Végül a pénz győzött, a lift pedig megépült.
A hely jó én nagyon szeretem, szerintem az egyik kedvenc helyem Svájcban. Azóta voltam ott többször is kirándulni, bicajozni nem a leglátogatottabb helyeket kell keresni. A környék tele van 4 ezres hegyekkel. Lehet találni olyan részt ahova nem a tömegek mennek.
470 millió svájci frank, ebből egy rendszert lehetne építeni.
A schladmingi rendszerben most épült két új csilivili ülős (6 fős - 1 km - részben új pályaszakasszal, 8 fős - 1,2 km) lift 8 és 12 millió EUR költséggel.
Az egy évvel ezelőtti kabinos (10 fős - 3,3 km - több mint 150 kabin) 28 millió EUR volt.
Tobzoska, megértelek.
Egy olimpiai bajnok vízilabdázóval beszéltem évekkel ezelőtt erről a nyári aspektusban, de nem a távol-keleti ázsiaiak, hanem a jóléti közel-keletiek (muzulmánok) tekintetében.
Nekünk is meglepő volt, amikor először jártunk az Alpokban a nyári hónapokban, hogy némely helyszínen kisebbségben éreztük magunkat. Az utcai ruhában termál fürdőzők, a luxus javakban (gépjárművek) pofátlankodók, a szemtelen porontyok, a liftnél tolakodók és hangoskodók jelentősen mérsékelték az összhatást.
Olyan helyekre kell menni, ahol nincs csili-vili és/vagy amibe már jelentős saját energiát kell fektetni (túrázás bizonyos helyeken - liftektől messzebb), ott még egyelőre az eredeti élményt kapod.
kedves bouquetk, hagyjuk már azt az unalmas mantrát, hogy rasszista. Persze csak akkor, ha nem fehér emberrel élcelődünk. Világ életemben hallottam azt a kifejezést, hogy jön a sárga veszedelem. De a fehér emberrel kapcsolatban is számtalan hasonló veretes kifejezés létezik. Pl, annyian vannak, mint az oroszok. Vagy angolosan távozik. Vagy ezt jól elcseheltük. A rengeteg skót vicc, a zsidó viccek, az angol tudósok. Ja és állítólag a csehek használják azt, hogy ne beszélj magyarul, azaz ne hazudj. És nyugodt lehetsz bouquetk, a négerek szemében mi fehérek nyálas g.cik vagyunk. Semelyik nép, vagy rassz nem mentes a másikkal szembeni előítéletektől, csak ma kizárólag a fehér embernek kell szégyellnie magát.
Kis Kovi, na végre valaki, aki nem csak csípőből rasszistát kiált. Az arab, ha módja van rá, bizony eljön Európába nyáron. Az Öböl mentén nyáron az ötven fok is bőven megvan. Kicsit hűsölnek az Alpokban. Emberileg megértem őket. Én már a negyven fokban is az agyamat hajigálnám. A szegény arab nem is tudom, mit csinál Bagdadban nyáron. Ha ott élnék, biztos, hogy csak a föld alatt bírnám ki a nyarat. Ja, és elképesztő a népszaporulat is arrafelé. Nem tudom, mi a megoldás. Illetve tudom - amit Kínában bevezettek úgy bő negyven évvel ezelőtt -, de a vallási fanatikusok, meg a "polkorrektek" biztos fatvát hirdetnének miatta ellenem. Na mindegy, jól elkanyarodtunk/tam a témától.
Nálunk ennyi pénzből egy stadion épült, amit hetente 500-2000 ember használ, nem óránként 2200...
Kár fikázni őket... tudom savanyú a szőlő de ez van.., nekünk ez jutott ... örülhetnek akik mehetnek ilyen helyekre 1-2 napra...
Amennyiben mindenképp magyar párhuzamot szeretnél (én ugyanis osztrákot mutattam be), akkor egyedül a Puskás hasonló volumenű, a többi a környékén nincs (többségük tized annyiba sem került).
Én itt, ezen a portálon már többször írtam, hogy nálunk is lehetett volna nagyobb preferencia a sport célú beruházásokon belül a hegyi sportok bázisának megerősítése, akár a stadionok büdzséjéből lecsípve.
A Puskás ebben az évben, ha nem lett volna pandémia, már több százezres forgalmat bonyolított volna le.
Túlárazott volt, igen, mint az összes többi hasonló Európában, de egy ilyen helyszínre a kevésbé tehetős embereknek van lehetőségük elmenni szurkolni mondjuk egy csapatért, egy nemzetért vagy részt venni esetleg más programon (koncert), viszont közülük a többség egy komolyabb sívakációban nem is gondolkozhat v. nem gondolkozik, s a klíma változásával már egyre kevesebb ember maradhat, amely ilyenben gondolkozhat hosszabb távon.
Egy négyfős család a szállást, az utazást (saját autó v. közösségi), a síbérletet, a biztosítást, a sí felszerelést figyelembe véve napi szinten közel 70- 100 ezer Ft-os költséggel kalkulálhat (egyszerűbb szállás és közepes pályarendszer esetén), ezt csak a jómódúak vagy a szerényebb családok közül a preferenciát extra módon ebbe az irányba tolók engedhetik meg maguknak.
Nem hinném, hogy fikázás lenne egy másik nyugati helyszínnel összehasonlítani a beruházást és Svájcra amúgy is kb. mindenki irigykedhet joggal a világon, tulajdonképpen a marketingjük tökéletes, ellenben a gazdagságuk eredete nem hinném, hogy makulátlan lenne.
Összehasonlíthattam volna ezt a beruházást, akár közlekedés fejlesztéssel is (nem ez volt a szándékom), mert ott nem szabadidős (luxus fogyasztás) jelleggel a tömegek minden napjait meg lehetne könnyíteni, s egyben a környezetünket is komolyan védhetnénk vele, mondjuk, ha például a 4-es metró úgy épült volna meg (kb. ennyit el is loptak az akkori árszínvonalon a teljes büdzséből), hogy annak tényleg haszna legyen - ne csak egy túlárazott presztízs, lopós beruházás -, mondjuk Újpalotától Budaörsig, azt már hosszú évek óta napi több tízezer emberrel minden nap értékelhettem volna:)
Szóval a (bel)politikát azért nem keverném ide, mert mindegyik (köz)szereplő e tekintetben ugyanúgy viselkedik, viszont itt csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy milyen szinten luxusban élnek a svájciak, ha a szintén irigyelt szomszédos ország (Ausztria) egyik legkomolyabb rendszerével vetem össze a cikkben lévő beruházást.
Amúgy a luxust nem szeretem, mert gyakorlatilag egyelő a pazarlással.
Egy apró megjegyzés a számokhoz, ha 44 kabin van összesen (tehát egyirányba 22) és 15 perc a menetidő, akkor kicsivel kevesebb, mint 1 perc van két kabin közt, azaz kb. 1800 embert visz fel óránként. A 2200 egyidőben nem tudom hogyan jött ki. Az 1800/óra felfele finoman szólva nem sok, van 4500-as felvonó is, de ebből a típusból is van 3000 feletti. Szóval én épp azt nem értem, hogy ha egyszer ennyit beruháztak, akkor miért nem csinálták "rendesen", nem hiszem, hogy nagyságrendileg drágitott volba
Dani, nyugodt lehetsz, a svájciak mindent hideg fejjel, óramű pontossággal kiszámolnak, ha a pénzről van szó. Ott egy árva "rappent" sem költenek el fölöslegesen. Ez a közvetlen demokrácia érdeme. Nem véletlen, hogy semelyik más országban sem szeretik a közvetlen demokráciát. Svájcban még orbán sem tudna lopni. Ott a politikusokat nem éljenzik a népek. Ott azok valóban szolgálnak. Egy átlag svájcinak fingja sincs, de nem is érdekli, hogy ki az éppen aktuális nagyfőnök. S ez így van rendjén. De vissza a témához. Lehet, hogy ha a forgalom indokolja, akkor be tudják sűríteni a kabinozást. De ahhoz nagyobb vonóerő kell, meg akkor az utasáramlás is megnő, tehát lent is, meg fent is át kell építeni dolgokat. Azután lehet, hogy a kapcsolódó infrastruktúrák, meg a természeti környezet is pillanatnyilag ennyit visel el.
A vonóerőben lehet valami, a többit nem hiszem, az eplényi ülőlift több embert szállít óránként, szóval az aligha áll fenn, hogy az infrastruktúra és a környezet ennyit bír. A 2200 egyszerre meg azért se jöhet ki, mert ha 44 kabin van, akkor 50 személyesnek kéne lenniük. Persze lehet, hogy itt valami félrefordítás volt, és az a 2200, amit én 1800nak számoltam. Ha be tudnák süríteni, akkor szerintem azt írnák.
Még valami. Svájcban, meg a német nyelvterületen a környezetvédelemnek, meg a zöld szemléletnek általában óriási a jelentősége. Valószínűleg ennyit toleráltak a helyiek. Az isteni Ilonmászk is nekilátott nagy vehemenciával irtani a Berlin környéki erdőket, mire az ottani emberek ellenálltak. Őket a milliárdos krapek profitrátájánál jobban érdekli a saját környezetük.
Bennem már a cikk első elolvasásakor is felmerült a gyanú, hogy az Eiger Express elsősorban nem a mezei síelők számára készült. Sokkal inkább a pénzes (távolkeleti) turisták számára. TibiF hozzászólása is ezt erősítette bennem. Kétirányú szállítókapacitásnak csak akkor van értelme, ha lefelé is utasokat kell szállítani. Ugyanerre utalnak a VIP kabinok, amelyeket szintén a pénzes turisták fognak igénybe venni, mert valószínűleg az "olcsó" síbérlet erre nem jogosít majd. A robotizált teherszállítás is a felső állomás környéki éttermek és szállodák gyors ellátását szolgálja. Nagykabinok esetén a robotok könnyebben tudják elvégezni a ki-be rakodást. Ahol sok a gazdag turista, ott az éttermek és a szállodák is sok ellátmányt igényelnek. És a keletkező rengeteg szemetet is vissza kell szállítani.
Szóval bizonyára jól kiszámolták, hogy miért éppen ezt a megoldást választották, csak éppen a döntésnél nem az egyszerű síelők szempontjait tartották szem előtt. Valószínűleg ezért nem értjük, mert mi a hétköznapi síelő fejével gondolkodunk.
Keresés
0 cm
