A francia Kael Feraud érdekes módon csillapítja nyáron a csúszás iránti vágyát. Ha nincs hó, akkor a hegyoldalban összegyűlt kisebb-nagyobb kövek is megteszik. Ha egyszer lendületet tud nyerni, utána már a köveken is csúszik a léc. Igen, esni nagyon nem lehet kellemes.
h i r d e t é s
A lenti videóban a 47 éves francia síelő mesél a hobbijáról. A felvétel a Hautes Alpes (Magas-Alpok) régióban található Serre-Ponçon mesterséges víztározó feletti hegyen készült. A környék ismerős lehet a dél-francia síterepek (pl. Gap, Devoluy, Les Orres vagy Orcieres) magyarországi kedvelőinek is.
Körülbelül 20 évvel ezelőtt hallott erről a "sportról" a nagybácsitól, aki még biztonsági felszerelésként két farmerban és négy pólóban csapatta nyaranta. Talán mondani sem kell, itt nagyon csúnyán néz ki egy esés. A legapróbb hiba és jön a bukás, természetesen a köveken senki sem akar elesni.
A téli változattal szemben az egyik legfontosabb különbség, hogy sokkal finomabban kell kanyarodni, mint a hóban. Itt gyakran 30 centis kövekbe is bele lehet fordulni, így ha túl agresszívan érkezel a kanyarba, akkor esélyes a bukás.
Ennek a csúszásnak is van varázsa. Elmondása szerint fantasztikus hallani a köveken sercegő sílécek hangját. Érezni, ahogy össze-vissza repkednek körülötted a kövek, nem beszélve a felcsapódó por látványáról.
Ha valaki kedvet kapott, annak szívesen megmutatja, hogy kell a köveken síelni, csak mindenki hozzon magával bukósisakot.