A különleges bélyeget úgy tervezték meg az alkotók, hogy a szövetség sportágai – az alpesi sí, a biatlon/sífutás és síugrás – is megjelenjen rajta. A témát a Magyar Sí Szövetség története adta, melyet a sítörténelem legnagyobb ismerője, Schäffer János, egykori versenyző, majd szövetségi vezetőnek Történelmünk című írásából választott Bánás Artúr.
![](/files/belyeg-nagy.jpg)
Az elsőnapi borítékhoz három, harmincas évekbeli, versenydíjként ismert, Berán Lajos neves éremművész által készített emlékplakett fotóit is felhasználtak, de feltűnik a jelenkor legeredményesebb alpesi sízőjének, Miklós Editnek mozgás sziluettje is. A Világkupában remeklő sportolónő versenyzés közben elkapott egyik jobb kanyarját a bélyegző teszi láthatóvá a bélyegen.
![](/files/100eves.jpg)
A Magyar Posta Zrt. 120 ezer példányban bocsájtja ki, melyekhez valamennyi postahivatalban hozzájuthatnak az érdeklődők, gyűjtők.
Az első napi kiadás július 15-én, a Magyar Sí Szövetség 100. születésnapján lesz.
A sísport előtt egy gyűjteménnyel is tisztelgett a filatelista Bánás Artúr. „ A mindig újjászülető magyar sísport” címmel egy kiállítási anyaggal is készült idén, melyet a Székesfehérváron megrendezett "Hunfila 2013" I. rangú nemzetközi bélyegkiállításon láthatott a közönség tavasszal, és amit a zsűri nagy aranyozott ezüstéremmel díjazott. Ennek terjedelme 5 kiállítási keret, 60 db A4-es lapon. Egy másik, kifejezetten az alpesi sízéssel foglalkozó gyűjteményt Melbourne-ben állítottak ki nemrégiben, de hamarosan Magyarországon is láthatja a közönség.
Az ötletgazda szeretné ezt az anyagot egyéb, sport témájú kiállítási anyagok társaságában is bemutatni a jövőben a Magyar Sí Szövetség centenáriumának köszöntéseként.
A Magyar Sí Szövetség története
1913. július 15-én 14 egyesület mintegy félezer tagja megalakította a Magyar Síszövetséget. Megindult a hazai sísport szervezése és a nemzetközi kapcsolatok megteremtése, melynek kiemelkedő eredményeként 1914-ben a Nemzetközi Síkongresszus teljes jogú tagjává vált a hazai szövetség. A háború a gyors fejlődést megszakította, sőt azt ezt követő trianoni békeszerződés szinte megbénította. A háborúban sok síző, többek között a főtitkár is hősi halált halt, a sportág pedig elvesztette lételemét, a magas hegyeket. Szerencsére a csapások után a sportág életre kelt, 1919 telén a Normafa lejtőjén létesített ugrósáncon már versenyt rendeztek, és a csonka ország hegységeiben megindult a síélet. További érdekességek a Síszövetség történetéről a
Símánia 10 évvel ezelőtti cikkében.