Remekül sikerült a IV. Téli Sportágválasztó

Már kapunyitásra is sokan érkeztek, látszott, hogy aki rendszeresen jár a Nagy Sportágválasztóra vagy éppen a Téli Sportágválasztóra, az tudja, hogy ezeken a rendezvényeken a nyitással egyidőben, azonnal elindul a sportágak bemutatása az összes helyszínen. Így történt ez most is. Bár a hivatalos megnyitó csak 11 órára volt meghirdetve, a 10 órai kezdés után pár perccel már az első gyerekek le is csúsztak a 30 méteres sípályán, és tulajdonképpen minden helyszínen beindult a nagyüzem.

Hó ugyan nem volt, ragyogó napsütés viszont igen, így ha nem is téli, de kiváló hangulatban teltek a percek a megnyitóig. A megnyitón pedig tovább fokozódott a hangulat, hiszen a délben sorra kerülő hokigála szereplői közül többen is ott voltak a színpadon, így humorban nem volt hiány. Kiss Gergely olimpiai bajnokunk köszöntötte a résztvevőket, egyúttal leszögezve, hogy őt legfeljebb erővel lehetne jégre vinni, de nem akadt bátor jelentkező. Végül Orendi Mihály – a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség ügyvezető igazgatója, a MOB téli sportokért felelős alelnöke –, a IV. Téli Sportágválasztó fővédnöke megnyitotta az eseményt hivatalosan is. Bár a várva-várt jégkorong gálameccs, azaz a művészek és sportolók összecsapása délre volt meghirdetve, jóval hamarabb kezdtek gyűlni a nézők a lelátókon, hiszen látványos műkorcsolya-bemutatók zajlottak a jégen. Jégből egyébként összesen 3600 m² állt a látogatók rendelkezésére, a centerpályán kívül egy edzőpálya is, ahol lehetett fakutyázni, kipróbálni a bobot, illetve a curlinget. És persze korcsolyázni, minden mennyiségben.

A centerpályán is sokan éltek a lehetőséggel, amikor éppen nem volt lezárva a műkorcsolya vagy a hokigála miatt. A korcsolyázás mindig nagy vonzereje a Téli Sportágválasztónak, de idén is sok egyéb dolog volt, amiért megérte kilátogatni a rendezvényre. A sportágak bemutatásán túl a szervezők minden évben számos egyéb programmal is készülnek, hogy még nagyobb élményt nyújtsanak az eseményen résztvevő családoknak.

A nap fénypontja kétségkívül a hokigála volt, hiszen olyan sportemberek léptek jégre, mint Gangxsta Zolee, illetve Kiki, az Első Emelet valamikori frontembere. Utóbbiról kiderült, hogy már több mint tíz éve hokizik, Gangxstáról pedig mindenki tudja ugyanezt, és még sok minden mást is. Ami a két csapatot illeti, tényleg dicséret illeti a szervezőket, amiért olyan neveket sikerült megnyerni az ügynek, illetve a Művészek vagy a Sportolók csapatának, mint GANGXSTA ZOLEE – rapper, dobos, előadóművész és színész, KIKI – zenész, M. NAGY RICHÁRD – rendező, forgatókönyvíró, HOFFMANN ATTILA (HOFI) – Vasas jégkorong csapat edzője, volt válogatott jégkorongozó, egykori ferencvárosi legenda, SZŐKE ÁLMOS – MOL Liga elnöke, Red Bull Hungária Kft. ügyvezető Igazgatója, TOKAJI VIKTOR – MAC edzője, volt válogatott jégkorongozó, FOLTÁN LÁSZLÓ – olimpiai bajnok magyar kenus, HORVÁTH ANDRÁS (BALU) – 225-szörös válogatott jégkorongozó, szapporói hős, BEÉ ISTVÁN – világ-és Európa-bajnok kajakos, HORVÁTH GÁBOR – kétszeres olimpiai és háromszoros világbajnok kajakozó, BOZSIK GÁBOR – világbajnoki ezüstérmes, olimpiai ötödik helyezett kajakos, illetve SZÉKELY MÁDAI LÁSZLÓ. Mindenképpen említést érdemel a játékvezető is, aki ekkora sztárok között is higgadtan tette a dolgát, és az első harmadot, tekintettel arra, hogy nem született gól, bemelegítésnek nyilvánította. A játékosok, nem akarván további bemelegítő harmadokat, belehúztak, és a második első harmadban született is rögtön két gól, igazságosan elosztva. A vége, négy harmadnyi játék után 3-3 lett, és a történeti hűség, valamint a rajongók kedvéért meg kell említeni, hogy Gangxsta Zolee is ütött egyet. A harmadok egyébként ötpercesek voltak, a kapuk pedig inkább kisiskolásokra méretezve, így a büntetőpárbajhoz nem is kellett kapus. Végül a zöldek nyertek. Nem, Gangxsta nem abban a csapatban volt.

Aki a küzdelemért szereti a hokit, annak sem kellett csalódnia, mert hamarosan ellepték a pályát a kapukhoz méretezett játékosok, azaz az U-tizenesek, és igazán parázs meccseket vívtak. Öröm volt nézni őket, és a lelátói hangulatra sem lehetett panasz, kivéve egy-két szülőt, akik folyamatosan taktikai utasításokat kiabáltak be a gyerekeknek. De ezt a bírók, edzők, és legfőképpen a gyerekek figyelmen kívül hagyták, így maradt a jégkorong a főszereplő a hokimeccsen.

Mindeközben a többi helyszínen is folytak a programok, az edzőpályán sokan korcsolyáztak, de folyamatosan ment a fakutyázás és bobozás is. A két curlingpályán sem nagyon állt meg a játék, és ugyanezt egyébként el lehet mondani az asztali változatról is, hiszen a crokinole is nagyon népszerű volt. Kipróbáltuk, és tényleg rá lehet kattanni, nem csoda, hogy mind a négy táblán egyvégtében zajlottak a mérkőzések. A jelentkezők harci kedvét nyilván fokozta, hogy az aktuális magyar bajnok is ott volt az egyik asztalnál. Bajnokokból egyébként nem volt hiány, de ezzel sok újat nem mondunk, mert a Sportágválasztókon mindig elég magas az egy főre eső olimpikonok száma. Hagyomány az is, hogy nem múlik el rendezvény valamilyen újítás, újdonság nélkül, és már meg is érkeztünk a hókorcsolyához, ami szintén óriási népszerűségnek örvendett a gyerekek körében, és a sípályán kívül ez volt a másik helyszín, ahol még zárás után jó pár perccel is kitartottak a srácok. Értve ezalatt a lelkes gyerekeket és a fáradhatatlan oktatókat egyaránt.

A kutyás sportágak nem tartottak ki ilyen sokáig, úgy tűnik, a négylábúak csak legfeljebb hatórás munkanapot vállalnak, mert egy órával zárás előtt elhagyták a helyszínt. Természetesen a magyarázat ennél sokkal rokonszenvesebb, hiszen míg egy síoktató maga döntheti el, hogy még ráhúz egy negyedórát, addig a gazda nem hoz ilyen döntést a kutyái nevében, tényleg nagyon odafigyelnek a megfelelő pihentetésükre. A szán szintén pihent egész nap, hó nem lévén, viszont a kutyás futás, és a dogscooter, azaz a kutyás rollerezés is nagyon népszerű volt, Utóbbi annyira, hogy ezt még kutya nélkül is űzték a gyerekek, amíg az eredeti hajtóművek déli pihenőidejüket töltötték. Nemcsak kimondott téli sportágak képviseltették magukat a IV. Téli Sportágválasztón, hanem például a cyclocross is, hiszen bringázni télen is lehet. És a gyerekek bicikliztek is, mint ahogy minden mást is kipróbáltak. És éppen ez jelenti a rendezvény sikerét. A sok kipirult arcú, boldog gyerek. Jó, hogy megint sokezer látogatóról beszélhetünk. Jó, hogy elmondhatjuk, hogy hány nagy név állt a sportágválasztás ügye mellé. De a legjobb, hogy tudjuk, mennyi mesélnivalójuk lesz a hazatérő gyerekeknek, és hogy nemcsak élményt nyújtottunk nekik, hanem több esélyt is arra, hogy a sportot, a mozgást megszeressék, és így egészségesebb felnőtté váljanak.