Rövid- és középtávú sízési lehetőségek a Börzsönyben

Sibuszokkal felszallitott utasok?! Vagy rogton helivel?! Sztem ez nem kell a Borzsonybe koszonjuk!

Még mindig jobb síbússzal vinni, mint külön több tucat autóval (és így a hegyen nagy parkolókat kialakítani). Királyréten most is van parkoló, ahonnan az emberek túrázni indulnak. Továbbá a szerző írja a középtávú megoldást is: kötélpályát (sok helyen így oldják meg).

Szívem vágya bármely "fejlesztés", vagy legalábbis a meglévők infrastruktúrák használata..
Töltöttem fel képet a "jelenlegi" állapotokról..

A síbusz, illetve a jelenleg is létező felvonók újraindítása nem ördögtől való ötlet, biztos lenne igény is rá. Ezzel szemben hiába jár látszólag kisebb környezetkárosítással egy Királyrétről induló felvonó, nagyon nem tamogatnám. Önmagában az ehhez szükséges fakivágás sem tenne jót a hegységnek, viszont a fő gond a felvonó segítségével megnövekedett turistaforgalommal lenne. (Megnövekedett szemetelés, talaj erózió, megzavart élővilág.) Szerintem jó lenne meghagyni a Börzsönyt hazánk legérintetlenebb, legtermészetközelibb hegységének. Nem hiszem azt, hogy minden hegységünket “akadálymentessé” kéne tenni, csupán kedvteléseink, lustaságunk miatt.

"Az anyagi erőforrások és az engedélyek birtokában megvalósíthatónak látom a következő fejlesztéseket. "

Ezek már rendelkezésre állnak?

Amennyiben összességében nézi az ember, akár környezeti szempontból a folyamatokat, akkor igen is szükség van a hazai téli desztinációk jelentős fejlesztésére.
Megspórolható lenne számtalan több száz vagy több ezer km-es utazgatás (környezeti terhelés, üzemanyag, gépjármű - út amortizáció, közlekedési balesetek, stb.) - főleg egynapos, egy-két napos utak esetében -, ha lenne érdemi alternatíva elérhető közelségében.
Úgy érzem, hogy most nagy esélyt játszott el az ország, hogy az elmúlt időszakban nem kerültek ilyen célra fejlesztési támogatások biztosításra, mert a kényszer (nemzetközi korlátozások) miatt sok "próba fogyasztót" lehetett volna meggyőzni és a turisztikai oldal is jobban támogatásra találna egy hazai "holtidényt" tekintve.

A fejlesztésekkel, a hazai lehetőségek növelésével olyan emberekhez, fiatalokhoz is eljuthat, "meghonosodhat" ez a szabadidős tevékenység (akár az iskolákon keresztül), akik jelenleg meg sem próbálkoznak vele, főként az anyagi szempontokat tekintve, sokszor egy fajta luxus tevékenységnek "megbélyegezve" ezt a szabadidős tevékenységet.

Ennek (jelenlegi és új "fogyasztók") életmódbeli (sport, megfelelő környezetben való tevékenység, értelmes cél a szabadidő eltöltésére) előnyei megint pozitív a folyamatot illetően.

Magyarországhoz képest, a nem túl jelentős magasságú hegyekkel rendelkező Csehország több, mint 200 sípálya(rendszer) helyszínnel rendelkezik (Bergfexet vettem alapul).
Szóval nem hiszem, hogy nekünk kellene sopánkodni - a többi országot illetően - az esetleges környezeti terheléseket illetően, főként, hogy a tevékenység energetikai befektetési oldalát illetően "környezetbarátabb" üzemeltetésére egyre nagyobb lehetőségek nyílnak a technológia fejlődésével.

A hazai pályák tömegközlekedéssel való megközelíthetősége régi "vesszőparipám", mivel az egyedül autóval utazók tényleg extrém módon terhelik feleslegesen a környezetet, egy részük biztos élne más lehetőséggel, ha lenne.

Megjegyzem, síbusz (teherautó) korábban is működött, amikor még nem síeltem, így mentünk fel a pár éves lányommal a hegyre, hogy utána szánkóval "letúrázzunk".

@Kis Kovi

Jogos a felvetésed, valóban jelentős mértékű autózás lenne megspórolható, ha közeli (hazai) síterepekkel rendelkeznénk. A problémát abban látom, hogy itthon, a hegyeink méretéből adódóan legfeljebb kezdőknek/tanulóknak való pályák lennének kialakíthatóak, nem tudná lefedni a síelő társadalom nagy részének az igényeit, tehát továbbra is járnának a magyar síelők küldöldre, ezen felül az itthoni pályák nyitása/fenntartása egy eddig nem létező környezeti terhet jelentene. A másik gond pedig azzal van, hogy sajnos tényleg van klímaváltozás: az elmúlt êvtizedben elkeserítően kevés természetes hó esett a magyar hegyekben. (Igen, volt pár szélsőségesen sok havat hozó időszak, de ezek rövid és nem tartós hóesêsek voltak.) Ez a helyzet szintén a nagy energia-és vízigényű hóágyúzast tenné szükségessé, ami minden, csak nem fenntartható.

Említetted, hogy a technológia fejlődik. Ez valóban így van, egyre több a környezetbarátnak mondott lehetőség, de tartsuk észben, hogy a jelenleg a Magyarországon felhasznált elektromos áramnak még mindig 2/3-át fosszilis forrásokból nyerjük. (Mindezt úgy, hogy az atomenergiát bele sem vettem a nem-megújuló kategóriába.) Amíg ez így van, nem hinném, hogy környezetkímélőnek titulálhatunk bármilyen felvonót.

Illetve beismerem: én és minden “környezettudatos” síelő képmutatást követ el, hiszen az alpesi síelés mai formája egy az egyben környezetkárosítás. (Termêszetesen a sífutás, sítúrázás más tészta.) Ilyen módon lehet hiteltelennek nyilvánítani a hozzászólásomat, mindezek ellenére szerintem ne a síelés legyen az a sport, amelybe minél több embert be akarunk vonzani, hiszen ez további káros hatásokkal járna a környezetre nézve. Arról nem is beszélve, hogy évi pár nap/pár hét síeléssel nem lehet számottevő egészségügyi előnyre szert tenni. (Az emberek többsége (pénz-vagy időhiány miatt) még magyar sípályák megléte mellett sem tehetné meg, hogy egy szezont végigsíeljen.)

Nem tudom honnan veszed ezt a 2/3-os arányt, mivel csak Paks 50 % körül mozog és emellett jelentősen növekedik a megújulók szerepe, igaz ezek, az energia tározás és nagyobb távolságra való gazdaságos szállítás hiányában, illetve egyéb (váratlan) szempontokat (pld-ul: vulkán kitörések, kozmikus becsapódás - légkörbe kiszabaduló anyagok, amik el lehetetlenítik a szél- és napenergia igénybevételét) és időjárási jelenségeket (anticiklon hatásai, köd) figyelembe véve, az emberiség energia igényét nem tudják jelenleg kielégíteni.

Arról nem beszélve, hogy a bevándorlás, migráció "motorját" adó extrém népességnövekedést (Ázsia és Afrika - fél emberöltő alatt 3-4-szereződő népességszám!), mint legnagyobb erőforrást és egyben legsúlyosabb környezetet terhelő tényezőt, gyakorlatilag figyelmen kívül hagyják, pedig nem "lassul".
Itt megemlíthetném még egy "optimális" világban teljesen szükségtelen hadipar (konfliktusok) általi kibocsátást, amely sokszoros többszöröse lehet mondjuk a "sítársadalom" externáliáinak.

A sípályák környezetében számos helyen vannak megújuló célprojektek - amik több energiát tudnak termelni, mint ami a működtetéshez szükséges -, mivel sok helyszínen a optimálisak a viszonyok ezen "erőművek" telepítésére, bár hazánkban e tekintetben nem olyan jók a feltételek, mint más térségekben.

A sípályák környezetét manapság nemcsak a téli hónapokban veszik igénybe, hanem sok törekvés van arra - már csak a gazdasági szempontokat is figyelembe véve -, hogy szinte egész évben megfelelő programot biztosítanak.
Amúgy a zordabb időszakban, ha nem a szabadban vannak az emberek, akkor mondjuk a nem kis energiaigénnyel járó "vásárlók" templomát és egyéb energiafaló infrastruktúrát használnak.

A pénzeszközök felhasználásának más módja, mondjuk számtalan felesleges - a fogyasztói társadalom által táplált folyamatoknak megfelelő - ugyancsak energia és erőforrás pazarló, felesleges túlfogyasztást eredményező, sokszor sokkal haszontalanabb célokra fordítódik.

Akárcsak az utazási és turisztikai szokásokat vesszük figyelembe, akárcsak az egyéni motorizált közlekedési módot választó (legyen az akár "zöldrendszámos" autó) vagy csak magát halálra zabáló ember, a síelés hiányában extrém "lábnyomot" hagy maga után, de mégsem róják fel a számára. Azok a "nagy zöld" nyugati proletárok, akik mondjuk síelés helyett 10.000 km-re repkednek el szilveszteri koktélra vagy munka/tanulás céljából teszik ezt rendszeresen, ugyanúgy tényezők.
Valószínűleg téli időszakban egy uszoda üzemeltetése sem igényel fajlagosan kevesebb erőforrás befektetést, mégsem "foglalkoztak" soha vele.
Beszélhetnénk itt még a fogyasztói társadalom sajátosságairól, hogy mekkora távolságokat utaztatnak meg akárcsak az élelmiszeriparban, mert nem a környezetünkben lévő élelmiszereket preferálják kellően.
Aztán ott van a fogyasztói társadalom "avulási" ügye, hogy már tudatosan nem cél a tartósság, mégis évtizedek óta nem változtatnak rajta.
Szóval nagyon sokrétű ez a dolog.

Amúgy mindent nem vonhat meg magától az ember, mert egy idő után visszajutunk a kezdeti pontra, de ha már vizsgáljuk környezeti szempontból a dolgokat, akkor ne sajátítsunk ki egy területet bűnbaknak úgy, hogy közben lehet, hogy "környezet tudatosabbnak" vélt emberek, nagyobb lábnyommal élnek összességében az életükben mindenféle felhánytorgatás nélkül vagy ha közben más - a Földünkön zajló - értelmetlen folyamatokról nem veszünk tudomást.

Én teljesen kiegyeznék a síbuszos megoldással, ha lenne menetrend.
Ami az igényeket illeti: kezdő vagy gyengén síelőből mindig több van mint haladóból (és nem és soha nem sielőből még több). Lehet a haladók hamar túlnőnek a magyar hegyeken, de a a síelők többségnek még mindig lehetne itthon is megfelelő sportélményt adni.
Persze a gyerekek többségének ez nem lesz igazán megoldás: nekik valóban a hazai síelés lehetősége is elérhetetlen.

Mondjuk nem értem miért kell ebbe zöld nyugati proletárokat meg egyéb cuccot belekeverni. Külföldre síelni menő büszkén magyar honfitársaink jó része is a hüttepartiban köt csak ki. Hülyeségért nem kell messzire menni soha.

Nem az "ivászatról" van szó, hanem ha arra fókuszálunk, hogy kik és milyen módon használják, használták fel az erőforrásokat, akkor most azok a leghangosabb "zöld térségek", akik például a mértéktelen fogyasztói társadalom megalkotói és haszon élvezői.
Ezek az emberek előbb vehetik meg a drágább és zöldebbnek titulált technológiát, igaz, mondjuk az alapvető fogyasztási szokásaikon nem nagyon változtatnak, csak jobb a PR-juk a külvilág felé.
Aztán az is "megmosolyogtató", hogy ha más térségben a korlátos erőforrások világában a fogyasztók száma és igénye exponenciálisan nő - minden határt figyelmen kívül hagyva -, akkor azon tény kapcsán elfordítjuk a fejünket, pedig ha nem globálisak a vállalások (energia, környezet), akkor azok érdekében tett erőfeszítések eredményeit vagy azok megvalósulásnak esélyeit felülírják a máshol történő folyamatok.

@Kis Kovi

Sok mindenben egyet tudok érteni veled. Szerintem is az egyik legfőbb ok, amiért túlterhelt a környezetünk, az a fogyasztói társadalom. Igazad van, hogy a mértéktelen vásárlás, az alacsony minőségű termékek legyártása, a nagy ökológiai lábnyomú ételek fogyasztása nagyobb károkat okoz, mint a sísport. A rendszeresen, hobbiból repülőzgető embertársaink szintúgy jóval több kárt okoznak. Ezek olyan dolgok, amelyek ellen (ha az egyén szintjén is), de tenni tudunk.

A harmadik világbeli túlnépesedés és a háborúk ellen viszont sajnos teljesen eszköztelenek vagyunk. Ezeket a problémákat csak a megfelelő hatalommal, illetve pénzzel rendelkező emberek tudnák befolyásolni. Ők azok akik az emberek edukációjába invesztálni tudnának.

Amit mi tehetünk, az pont az, hogy a saját ökológiai lábnyomunkat csökkentsük. Itt jön be a képbe a síelés. Igen energia és térigényes sportágként nagy terhet ró a környezetre, ezért érdemes egyénileg és országszinten is okosan bánni a kérdéssel. Egyénileg, ahogy te is mondtad, segíthet a tömegközlekedéssel megközelíthető desztináció választása, a kocsi feltöltése utasokkal, vagy az, hogy nem egy-két napokra megyünk síelni, hanem inkább egy hosszabb időszakra. Országszinten viszont érdemes végiggondolni, hogy a jelenlegi állapotok mellett kompenzálható-e a síterep létesítése által okozott károsanyag kibocsájtás. Itthoni viszonylatban továbbra sem látom ezt a kérdést még megoldottnak. Nekünk (pl. az osztrákokkal elllentétben), nincs lehetőségünk vízierőművek létesítésére. Szélerőművek telepítése sem támogatott manapság, így marad a napenergia. Sajnos nem látom reálisnak azt, hogy egy esetleges Királyréti felvonó megépítésével párhuzamosan, egy napelem park felhúzását is finanszírozná bárki.

Másik gond a vízzel van. Egyszerűen nem esik annyi víz a hazai hegységekben, hogy az a vízmennyiség az ökoszisztéma fenntartása mellett még egy valamire való síterepet is elbírjon. Nem egyszer hallottunk Mátraszentistvánról olyan híreket, hogy kénytelenek a hálózatos vízről hóágyúzni, mert a víztározójuk kiapadt.

Összességében továbbra is tartom magam ahhoz, hogy a Nagy-Hideg-hegy síközpont bővítése egy káros lépés lenne. Illetve még ha megoldott is lenne a víz és a zöld energia kérdése, akkor is érdemesebb lenne az ember által már jelenleg is nagyobb mértékben átformált Mátrában/Pilisben bővíteni a jelenleg is üzemelő pályarendszereket.

@Kis Kovi, Balint_2000: https://app.electricitymap.org/zone.../HU

Eplény egy főütvonal mellett fekszik és van hely parkolóknak. A Börzsöny (és Bánkút) nem ilyen. A környezet és az idevezető utak sem bírnák el a megnövekedett forgalmat, amit a feljutás megkönnyítése generálna. Ha már síbusz, az akár Kismarosról is indulhatna, aki pedig saját kocsival a hegy lábáig menne, az a kényelméért fizessen útdíjat, amből a felvonók üzemeltetését is támogatni lehetne.

Köszi golo!
Jól látszik, hogy a franciáknál az atomenergia, míg a skandinávoknál, főként a területéhez mérten alacsony népességszámmal, viszont jelentős vízenergia potenciállal rendelkező Norvégiában jó egyenlegű a helyzet. A norvégok a "jólétüket" ezen tényezőkön kívül a szénhidrogén kincseknek is köszönhetik, igen szerencsés ország.

Börzsönyt én sem áldoznám be a totális pályarendszer oltárán (komolyabb felvonók, komolyabb úthálózat), viszont nagyon jók az adottságai, így a fent - ha nem is komoly felvonókkal - , de olcsóbb megoldásként csákányos/tányéros felvonókkal és kellően hosszú pályákkal szívesen venné igénybe az ember. Ez esetben - főleg, ha máshol fejlesztenének - úgy is a nagyobb tömegek a kényelmesebb megoldást választanák.
Víztározókkal azért biztos meg lehetne oldani a vízigény jelentős részét.
Nekem bőven megfelelő a vonat + kisbusz kombináció.

Utoljára két éve voltam külföldön egy hetet egy olyan olasz helyszínen, amely pont a nyugodtságot testesítette meg, mivel egy zsákfalu volt, amelyhez egy pár km-es pályarendszer tartozott egy kétüléses és egy tányéros felvonóval.
Emiatt itt nem volt tömeg és ez nagy részt kompenzálta a rendszer méretét, változatosságát, persze ehhez a gyönyörű nyugodt környezet is hozzájárult (Riva di Tures/Rein in Taufers).
A sípálya mellett közvetlenül egy szélturbina(erőmű) állt, amely sajnos kigyulladt az elmúlt időszakban, de feltételezem a sípálya energia igényét is kielégítette. Mondjuk vízenergia potenciál is volt bőven a környéken.

Amúgy, ha az a szcenárió fog bekövetkezni a klíma változás kapcsán, hogy a tengeráramlatok gyengülése által Európába - ha nem is tartósan - egy ideig újabb "hidegebb hatás" alá kerül, akkor a téllel sem lesz gond.

Minden esetre szerintem nem Magyarországnak van oka sopánkodni a tekintetben, hogy fejleszti-e ilyen téren a meglévő kapacitásait, mert bár tényleg sokkal kevésbé megfelelőek az adottságaink, de mégis összességében nagyon kevés az ilyesfajta lehetőség.
Számtalan - nem feltétlenül szükséges - kereskedelmi hodály épült és épül hatalmas energia befektetéssel, későbbi működtetési vonzattal, de például számtalan medencés, szaunás, jacuzzis ingatlan van az országban vagy ha például az életteret nézünk, nagyon sokan laknak a kelleténél jóval nagyobb területű ingatlanban. Ezen a téren összemérhetetlenül nagyobb energia- és környezetpazarlás van, mint hogy Magyarországon még épülne vagy reorganizálódna mondjuk összesen 20-30 km-nyi síelés céljából is igénybe vehető felület.

A téllel már most is gond van. A Golf-áramlat valóban gyengül, ezáltal kevesebb hőt szállít, de jégborítottság csökkenése nem állt meg, egyre később és kisebb területen fagy be északon a tenger. A nagy időjárási rendszerek változása az utóbbi években a téli időjárásban is észrevehető. Egyre gyakoribbak és tartósabbak lettek a meridionális (É-D) irányú légáramlatok. Emiatt a magasnyomású területek (anticiklon, AC) is tartósabbak lettek, melyek sokáig, akár 3-4 hétig is fennmaradnak, ezáltal blokkolják a nyugati áramlást, ez viszont egy adott helyen hosszan tartó száraz, vagy a "beszoruló" ciklonok miatt extrém csapadékos időjárást is okozhat. A téli sportok szempontjából egyik sem jó. Magyarországon a klasszikus, hideg, havas tél már alig fordul elő, de (sajnos) tartósabbak lettek a hidegpárnás időszakok. Ezt a leszálló légmozgású AC okozza, ami télen inverzióval jár együtt, amikor alul megül a hideg, párás-ködös, (szennyezett) levegő, de fölötte meleg van és süt a nap. Ennek vastagsága 700-900m, emiatt lehet látni a műholdképen, hogy a magasabb hegycsúcsok, pl. a Börzsöny és Mátra túlnyúlik a ködpárnán. Hóágyúzás szempontjából ez nem mindegy, mert amíg pl. Eplény és Mátraszentistván alul van, és profitálnak ebből, addig lehet, hogy a Nagyhideghegyen már pozitív a T.

Golo sorait kiegészítve:

A Kárpát-medencén belüli (pont a globális klímaváltozás miatti, mérhetően egyre erősödő tendenciaként megjelenő), a téli időszakokban jellemző "meteorológiai inverzió" és a hazai síterepek alacsony penetrációja lehetővé teszi a gazdaságos sípálya üzemeltetést, azonban a technikai fejlesztések nélkül ez nem magvalósítható.

Igen, van esélye a hazai síterepek felelős és fenntartható, a természeti értékeket megőrző, azok károsítása nélkül fejlesztéseknek! Ráadásul a rövidebb utazással a környezetterhelés is csökkenthető.

2020 januárjában beszéltem erről egy 16 perces podcastban:
https://turizmus.com/szabalyozas-or...szagmarketing/sieljunk-it...

Lehet magyar szintén jók az adottságok, de arra, hogy majd felgyalogolnak az ember vagy esetleg lesz busz erre nem lehet epíteni. Az elmúlt 10 évben hány napot mentek a felvonók?

Ez rövidtávon menne így. Én ment is korábban kitűnően. Voltak vendégek. Gyalog, tóraléccel vagy busszal. Néhány éve mintha valami titkos hatalom nem akarná, hogy a Börzsönyben síeljenek.
Most, hogy eltakarították a fákat (köszönet érte!), minden adott az indításra. Reménykedve várom.

Nagyon jó írás. Élvezetes, a 19. század végére emlékeztető stílusban hívja fel a figyelmet erre a területre. Túrasíre fel!

Minden fejlesztés jól jönne és köszönet érte, hogy egyáltalán valaki foglalkozik vele.

Rövid kis videó Turistaház-Királyrét között:

https://youtu.be/LoDssA4_8zU

Egyátalán nem jó ötlet a Börzsönyt “fejleszteni”, nem hiányzik még nagyobb (sí)turistahorda.

Gyerekek a balaton mellett semmi nem számít, sorra veszik el a területeket kempingektől lakosság elől pl badacsonyörs vagy akali azért, hogy kikötők és luxus apartmanok épüljenek, akkor miért ne támogassuk egy olyan tervet, ahol az emberek sportolni mozogni tudnának a szabad levegőn. Ez sokkal inkább cél lehetne, mint amit a tó mellett végeznek. Egy jól megtervezett ülős elektromos felvonóval az autó forgalmat is a hegy alján lehetne tartani.

Az utolsó hozzászólással csak egyetérteni lehet. Aki azoli videoját megnézi, láthatja, milyen a havas Börzsöny és milyen remek lesiklást kínál Hideghegy. Az is látható, hogy a téli fakitermelés mennyire tönkreteszi a síutat!
Nagyon meggyőző érvek voltak itt is olvashatók a téli testedzés fontosságáról, az itthoni sízés gazdasági, egészségügyi, sőt környezetvédelmi előnyeiről. Arról is, hogy milyen sokfelé pazarolják az energiát és valóban ártanak a környezetnek. Vitathatatlan, hogy energiafogyasztás és levegőtisztaság szempontjából a "libegő" felvonó verhetetlen az úttal és a hegyre felautózással szemben. Csak akkor lehet ellenezni a turisták, sportemberek, kivált fiatalok börzsönyi jelenlétét, amennyiben ember nélküli természetet akarunk, a városban pedig elhízott, beteg embereket.
Gyakran elhangzik, hogy a klímaváltozást mérsékelni kell, de egyben alkalmazkodni is hozzá. Ezt tesszük, ha a természetes havat pótoljuk, ha a hegységekben a csapadékvizet víztározókkal felfogjuk és annak egy részéből télen havat készítünk, az nemcsak a sízést mozdítja elő, hanem hasznos a növényeknek, és óv az erdőtüzekkel szemben. A tározók a mind gyakoribb árvizek ellen is védenek.
Trianon után az elveszett magashegységek pótlására turistaházak és sípályák épültek középhegységeinkben. Folytatni, nem elhagyni kell ezt a hagyományt. Van, aki Eplényt és a Pilist ajánlja a sízőknek Hideghegy helyett. Az előbbi Budapesttől kétszerakkora távolságra van, a Börzsöny pedig mindkettőnél magasabb, változatosabbak a pályái és nagyobb színtkülönbséget lehet lesízni. Egy nagyhideghegyi felvonóval környezetbarát autó- és szennyezésmentes kiránduló- és síközponttá tehető a Magas-Börzsöny, ahogy ezt láthatjuk a Tátra és az Alpok példáján. JG

Kedves Z! Beleolvasva a topicba, közte a Te hozzászolásaidat is látva nem éppen a zökkenőmentes jutott eszembe. Én megértem, hogy van pár hozzád hasonló lelkes ember, de attól még nem biztos, hogy ez egy üzemeltetőnek rentábilis.

@golo
1. Eplény kb ugyanannyira fekszik főútvonal mentén mint Bánkút,és ráadásként egyik oldalról Miskolc másikról Eger fogja közre azért ezt nehéz egy veszprémhez hasonlitani, és mondjuk éppen Bánkút kétszer magasabban,eplényben stabilan üzemel 2km pálya,Bánkuton pedig alig kéne 100misi(ez manapság mondhatni semmi),de mivel itt egy klub üzemelteti és kevés a havas nap így kicsit nehéz kitermelni.De ennyi kéne kb azt mo legjobb sicentrumja lenne pár év leforgása alatt.