Olvad a gleccser a világ leghosszabb pályáján

A Sarenne gleccser 2850 és 3150 méter között terül el, sajnos már egyre kisebb területen. A déli fekvésű gleccser 1962-ben lett először elérhető a nagyközönség számára, amikor megépült a Pic Blanc lift. A hetvenes évek végéig szívesen edzettek itt nyaranta a világ legjobb síelő, de onnantól már csak télen lehetett sportolni a gleccseren. Francia tudósok szerint, ha az utóbbi 25 év átlaghőmérséklete a következő években is folytatódik, akkor 2030-ra teljesen eltűnhet az egész gleccser.

Az utókor számára fennmaradt adatok szerint, az 1908-ban még 124 hektáros jégmező nagysága 1952-re 85 hektárra csökkent. A gleccser zsugorodása nem állt meg és 2003-ban már csak 41 hektár maradt meg belőle. A meteorológusok 1949 óta kiemelten vizsgálják a gleccsert. Az első komolyabb csapás 1975-ben érte, amikor a lehullott hó mennyisége 15 százalékkal csökkent abban a szezonban. 1982-ben 40 százalékkal erősödött a nyári olvadás nagysága és ezzel egyidőben egyre kevesebb csapadék hullott télen.

A legújabb elképzelés szerint a gleccserből kiolvadt havat egy mesterséges tározóban gyűjtenék össze, majd később ezt a természetes folyadékot használnák fel a gleccserre telepített hóágyúk ellátásához. A szakemberek azzal érvelnek, hogy a mesterséges hó sokkal jobban ellenállna a gleccsert sújtó időjárási tényezőknek, mint pl. a meleg és az erős szél. A tervek szerint legalább hatvan hóágyút telepítenének a gleccserre, amelyek a gyakori éjszakai hideg alatt könnyen pótolhatnák az elolvadt havat.

A régió önkormányzata támogatja a tervet, amely jelenleg még jóváhagyásra vár. Mindenesetre Európa számos gleccserén (Zermatt, Val Thorens, vagy Pitztal) vetettek be hóágyúkat az utóbbi időben az olvadás megállítására, más gleccserek pedig hővisszaverő fóliával takarják le a hómezőket, hogy lassítsák a folyamatot.