Az hamar kiderült, hogy az egyszemélyes lift nem győzte a megnövekedett igényeket, de a következő szezonok nem túl sok havat hoztak, így a fejlesztésekkel is 1967-ig kellett várni. Akkor építették meg a Weißenelfschlag húzóliftet, amely az egyszemélyes tetejétől már 1647 méter magasra vitt fel. Két évvel később egy kétszemélyes ülőliftet építettek az egyszemélyessel párhuzamosan és a közelükben található pályát kiszélesítették. 1976-ra készült el a Kaltenbach húzólift és mellette egy új 2,2 km hosszú, 80-100 méter széles FIS pálya, amit ma hármas számmal jelölnek.
A nyolcvanas években szinte nem történt semmi, majd 1991-ben itt is üzembe állították az első hóágyúkat. Közben kiépült a síterep mellett a gyorsforgalmi út is, amely komoly változásokat ígért a jövőre nézve. Ekkor dőlt el, hogy Stuhleck lehet Kelet-Ausztria egyik sícentruma, a két egymás mellett futó régi ülőliftet elbontották és helyére megépítették a mai is üzemelő négyszemélyes Stuhleckbahn-t. 1997-ben megépült az új négyszemélyes ülőlift, a Promibahn, amely az előbb említett Kaltenbach húzóliftet váltotta fel.
A következő nagyobb változás 2005-ben történt, ekkor adták át a hátsó, hatszemélyes Steinbachalm liftet és mellette a két új pályát. A síterep 2007-ben tért át a chipkártyás beléptető-rendszerre, amely már a zsebben is leolvasta a bérletünket. Tavaly a Weißenelf húzólift helyére végre felépült egy modern hatszemélyes lift, és a hegy tetejére pedig a W11 panorámavendéglő.
A fejlődést jól mutatja néhány beszédes adat. 1960-ban még csak 80 000 utast szállítottak a liftek évente, tavaly már 3,9 milliót. Akkor még csak 1,2 kilométeren lehetett síelni, manapság már 25 kilométer a pályák hossza. A kezdetekben még négy ember is kiszolgálta a síterepet, ma már 115-en dolgoznak Stuhlecken.