Egy régebbi videó került elő az interneten, amelyen egy norvég társaság indul el a sífutni, de egyszer csak megjelenik egy hatalmas madár, egy siketfajd, és rátámad ez egyik gyermekre. Valószínűleg a gyermek sérülések nélkül megúszta a támadást és hála a türelmes többieknek, a madárnak sem esett baja.
A támadó madár csak egy dolog ebben a filmben, de talán feltűnőbb, hogy mennyire népszerű a sífutás nálunk szerencsésebb adottságú országokban, ahol családok vágnak neki a pályáknak.
Persze az sem elhanyagolható szempont, hogy a síbottal rendet tévő felnőtt milyen gyengéd módon és erővel használta a botját, legalább az utánuk érkezők is esélyt kapnak egy kis nem várt csőrözésre.
Nálunk kész csoda kellene egy hasonló jelenethez, hiszen az elmúlt szezonokban a nem volt annyi hó, hogy a kevés sífutónk gyakran hódoljon a szenvedélyének. Ha mégis lenne, akkor már csak a siketfajdra kellene várni egy jó darabig. A wikipédia szerint nálunk még éltek az ország nyugati részén, pl. az Őrségben, de a hatvanas évek óta szinte eltűntek. Manapság csak egy-kettő kóborolhat belőlük mutatóba.
Emlékszem, engem gyerekkoromban a gúnar támadott meg rendszeresen.
Azért van általánosan levonható tanulság is. Nagyon jól látható, hogy a kapkodó, eleső, földön fekvő kisebbre támad rá. Szerintem, ha nyugodtan de határozottan továbbmegy, nem történik ez.
Azért van általánosan levonható tanulság is. Nagyon jól látható, hogy a kapkodó, eleső, földön fekvő kisebbre támad rá. Szerintem, ha nyugodtan de határozottan továbbmegy, nem történik ez.