Valljuk be: el vagyunk kényeztetve. Itt van a szomszédban Ausztria, ahova évről-évre egyre többen utazunk sítúrára és ahol ezért több régióban a magyar vendégekkel már lassan úgy számolnak, mint egykor a német turistákkal a Balatonon. És el vagyunk kényeztetve, mert a néhányszáz kilométeres távokat príma autópályákon tehetjük meg, és bőven válogathatunk a sícentrumok között, mégpedig egyre kevésbé csak a pályák hossza, minősége, és a liftek száma alapján. Mert hiszen a minőségre errefelé igen régóta kényesen ügyelnek, pálya- és bérletrendszerek alakultak ki, így túlzott különbségeket nem találunk a hasonló méretű és elhelyezkedésű központok között. Mivel azonban el vagyunk kényeztetve, egyre inkább a különlegességeket keressük: "Jó-jó, van egy sor klassz pálya, de mi van még?"- kérdezzük.
Nos, Bad Kleinkirchheim, azon túl, hogy a déli fekvésű, szikrázóan napos Karintia tartományban keresendő, fürdőhely is egyben. Hogy ez még izgalmasabbanhangozzék, a helyi turizmus szakemberei ezt lefordították a kellemesebb asszociációkat keltő wellness központ kifejezésre. (Ez kb. olyan, mint a kiváló csengésű "nordic walking" elnevezés, amelynek jelentése: séta a hegyekben egy pár síbottal.)
Bad Kleinkirchheimben járva-kelve gyakran találkozunk a hely jelmondatával: A sípályákról a fürdőkbe. Ez a szlogen viszont már kikezdhetetlen, hiszen a falu közponjában, a déli kabinos felvonó, a Kaiserburgbahn tövében is ott gőzölőg a nyitott medence vize, partján a napozóágyakkal. A hely neve Römerbad, ami egyrészt azt sugallja, hogy itt már a rómaiak is élvezték a termálforrások vízét, másrészt pedig azt, hogy ez a wellness tényleg nem új találmány.
Bad Kleinkirchheimben egyébként több helyen felfedezhetünk nyitott fürdőket, inkább persze a 4 és 5 csillagos szállodák kertjében, de a pihenést szolgáló szaunába, medencébe több nem luxus-szálláshelyen is beruháztak. A két nagy termálfürdő a már említett Römerbad, és a St. Kathrein. Előbbi igazi élményfürdő, utóbbi nyugodtabb tempójú, csendes hely.
A melegvizes források víze gyógyhatású, enyhíti az ízületi fájdalmakat, erősíti az immunrendszert, karbantartja a szívet és az érrendszert, de mindenekelőtt megnyugtat, ellazít és pihentet. Tömören: a medencéket megtöltő termálvíznek minden olyan kedvező hatása megvan, amelyre a modern, túlhajszolt embernek, vagy éppen a kifáradt sízőnek szüksége lehet.
De vegyük is sorra, hogy hol fáradhat ki az ideérkező síturista? Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy ha egy síközpontban FIS versenyekre alkalmas pálya működik, az mindig komoly rangot jelent. Bad Kleinkirchheimben már régen megnyitottak egyet - ezen, a FIS K 70-es pályán szerezte első nagy győzelmét az 1976-os téli olimpia aranyérmese, Franz Klammer, és most, a sílegenda ötvenedik születésnapján felavatták az új, világkupa versenyekre tervezett és a síbajnokról elnevezett lejtőt.
Újdonság: Franz Klammer-pálya
A síversenyzőből nemzeti hőssé emelt Klammer születésnapján, tavaly
december elején adták át a sílegendáról elnevezett lejtőt. A "Karintia-Franz
Klammer" pálya világkupa versenyek lebonyolítására is alkalmas, mégpedig
nőknek és férfiaknak egyaránt, a lesiklástól a szuper-óriásműlesiklásig
minden számban. A nagy balkanyarral és letörésekkel nehezített pálya hossza
3150 méter, szintemelkedése 842 méter, legnagyobb lejtése pedig 70 százalékos.
A versenyek idején a síközpont látogatói a pálya alatt átvezető két alagúton
csúszhatnak zavartalanul. A pálya célegyenesét a Römerbad termálfürdő elötti
területen jelölték ki, látványos környezetbe helyezve a kupaversenyek nézőit.
A versenypályákkal együtt Bad Kleinkirchheimben és a sízők számára a hellyel összenőtt St. Oswaldban 27 pálya működik, összeadva 90 kilométeres hosszban. A pályák túlnyomó többsége haladóknak, másképp fogalmazva: átlagos sítudásúaknak szánt, piros jelzésű lejtő, könnyű pályát a síiskolákon kívűl csak néhányat találni, és ugyanez a helyzet a fekete pályákkal is. A bizonytalanabbak számára megnyugtató viszont, hogy a piros pályák nagy szélességűek, és makulátlanul simák. A közel félezer hóágyú a síterepek 95 százalékát képes behavazni, így a hóbiztos jelző is illik a területre. A kezdőknek 3 helyen oktatják a sízést (van, ahol a snowboardozást és a sífutást is, és természetesen van, ahol mindezt kifejezetten csak a gyerekek számára). A felvonók terén is megnyugtató a kép: 27 lifttel juthatunk vissza a pályák tetejére. Kabinos felvonó 4 vonalon működik, van néhány ülőszékes fuvareszköz is, de a legjellemzőbb a - deszkásoknak kényelmetlen - csákányos húzólift. Hosszabb várakozásra csak a hétvégeken kell számítanunk, de legalább szoktathatjuk fülünket az erős helyi dialektushoz. A német mellett egyébként gyakran hallani magyar és (dél)szláv szót is a pályákon.
A sífutók helyben és St. Oswaldban 8-8 kilométeren gyakorolhatnak, de a nyomok a falu környékére vezető 45 kilométeres útvonalhoz is csatlakoznak. Az északi sízéssel ismerkedők Bad Kleinkirchheimben sífutófelszerelést is bérelhetnek. A kölcsönző megfontolandó ajánlata a sí- és snowboard felszerelést bérlő szülők számára, hogy gyerekeik ingyen kaphatnak a sítúra idejére felszerelést. Szintén ingyenes a faluban közlekedő síbusz, sőt a fürdőjegyért sem kell feltétlenül fizetnünk, de az ilyen és hasonló ajánlatok ügyében mindig érdemes az interneten, utazási irodánknál, vagy legkésőbb a helyszínen érdeklődnünk.