Boardozni, síelni mentünk az Alföldre

Reggel 9 és 11 között tanulósebességgel megy a kötélpálya, ilyenkor sorakoznak fel a kezdők és hatalmas sikerként élik meg első teljesített körüket. Addig persze garantált néhány látványos vízbe zúgás, a startot megtanulni igazi kihívás. Viszont aki ezen túljut, na meg az első kanyaron, onnantól kezdődik a mennyei élvezet: megérzed, hogy bár izeg-mozog, mégis stabilan alattad van a sítalp vagy a deszka és segítségével szinte repülsz a vízen. Én vagyok az egyetlen a stégen, aki vízisível próbálkozik, és miután letudok két kört, hagyom magam rábeszélni a wakeboardra. Valami oka csak lehet, hogy senkinek nem kell itt a sí (ezt az ócska párt is úgy túrtam ki az öltöző sarkából), viszont annál kapósabb a board, ez most a "menő". Szergej javaslatára egy papucs (kötés) nélküli deszkával próbálkozom, a neve Landlock és nagyon hasonlít a szörfdeszkára, sőt, tulajdonképpen az is. A profik motorcsónak után kötve szoktak rajta hullámszörfözni. Mindenesetre nekem ez a wakeboardpályán szinte azonnal beválik és két próba után már megy is a kanyarodás. Hurrá! Kolléganőm eközben egy csajos deszkával szlalomozva fáradhatatlanul nyomja a köröket. Nemhiába, meglátszik a mozdulatain, hogy ő gyakorlott snowboardos. Két óra alatt tökéletesen elfáradtunk és a gyorsított pályán már csak pár próbálkozásra futja, aztán elfogy az erőnk és elbúcsúzunk, magunkkal visszük az összes tagunkban már érezhetően bujkáló izomlázat. Közben gyűlnek a "profik", akik bukósisakban csúsznak, a tóban elhelyezett ugrató és slider elemeken trükközve kicsit más szinten űzik ezt a sportot. Nézőközönség mindig van, lehet gyönyörködni a látványos ugrásokon, és szórakozni a változatos pofára eséseken. A leghülyébb kérdés, amit feltehetsz egy snowboard/wakeboard oktatónak, hogy "Nem uncsi?". Azt gondolnád, hogy fárasztó lehet évekig ugyanazokat a mondatokat újra és újra elmondani a rengeteg kezdőnek. Aztán belátom, hogy Szergejnek igaza van amikor értetlenül fogadja a kérdésem: nincs annál szebb, mint vízparton tölteni a nyarat és havon a telet, irigylésre méltó életmód ez, hiszen szenvedélyen alapul. Hogy mennyibe kerül ez a sport? A lesikláshoz hasonlóan nem olcsó, de az élvezeti értéke is nagyon hasonló. Sőt! Sokkal gyorsabban megtanulható, ha ügyes vagy, már az első alkalommal sikerélményhez juthatsz. Kecskemét a hazai wakeboardpályák közül az olcsóbbak közé tartozik (1 órás felnőtt jegy 3000 Ft, napijegy, 7500 Ft, az ár tartalmazza a deszka- és mentőmellény kölcsönzést is), sokan járnak le Budapestről is, a menetidő kb. 1 óra az M5-ös autópályán. Mint minden természetben űzött sport, ez is nagyban függ az időjárástól. Amikor több napon át perzselően tűz a nap, akkor hirtelen tömegek jelennek meg, kisebb lehűlés viszont azonnal elriasztja még a sportembereket is, pedig éppen ezeken az enyhébb napokon lehetne igazán sokat csúszni sorban állás nélkül. A kecskeméti wakepálya szeptember végéig biztosan nyitva lesz még, ha az időjárás engedi, akkor októberben is várja a kezdő és gyakorló wakeboardosokat.

Nyitva tartás: hétfőtől vasárnapig reggel 9 órától sötétedésig
Elérhetőségek: Tel.: 70/408-3688, info@ridecable.hu | Web: ridecable.hu