Adatvédelmi tájékoztatónkat itt találod. A minőségi szolgáltatás érdekében sütiket használunk.
ELFOGADOM
Menü ≡

Sí történelem dióhéjban

2011.12.13. | Szerző: Schäffer János
Sí történelem dióhéjban A legújabb kutatások bizonyítják, hogy időszámítás előtt 2000 körüli norvégiai sziklarajz síző alakot ábrázol, és szintén Norvégiában a Frognerseteren sí múzeumában egy mintegy 2500 éves meglepően modern vonalú sílécet őriznek.
h i r d e t é s
"Hátára tegezt csatolja, íjat újat vállaira, Póznáját kezébe kapja, Meglöki a lábi szánkót, sarkával veri a lábtót, Maga szóval ígyen szólal: Merre Isten napja halad, e világnak ege alatt Hol lehetne az: az erdőn négy lábon futó teremtés, Kit én ezzel nem előzök, gyönyörűen meg nem győzök Kalevfia lábtójával, Lemminkajnen járójával?"

A Finnek csodás szépségű eposza számtalan sorában ír a síről. Az idézett sorok Vikár Béla fordításában 1909-ben jelentek meg. 920 körül a világhírű Edda dalok dicsérik a lappok sí tudását, de a történelem sízésről szóló feljegyzései római, gót, bizánci történetírók írásaiban is szerepelnek...

Az északi népek tehát mintegy 4000 évvel ezelőtt már használtak a síléchez hasonló eszközöket, amelyek vesszőből, csontból és bőrből készültek, és a lábra kötve akadályozta a hóba süllyedést. Természetesen ezek az eszközök szinte kizárólag az élelem megszerzéséhez, vadászathoz nyújtottak segítséget, mert ezekkel az eszközökkel a fagyos, havas télben is gyorsan tudtak közlekedni.

A XVII. században a svédek háborúikban is sikeresen alkalmazták a sít. 1767-ből fennmaradt írások utalnak az első "sporteseményre", amikor a svéd-norvég határon pénzdíjas, lövészettel kombinált síversenyt tartottak a határőrök.

A síugrás, a sísport leglátványosabb ága a norvég Telemark településen született meg. Az első hivatalos síugró versenyt 1879-ben rendezték meg. A XIX. század második felében a sísport nemcsak a skandináv országokban, hanem Európa más országaiban is népszerű lett. F. J. Nansen a híres sark kutató 1887-88-ban társaival sítalpakon járta meg a jeges Grönlandot, teljesítményéről írt könyve a sízés legnagyobb hírverője lett.

Az alpesi országokban is rohamosan terjedt a sízés, az Alpok terepviszonyai viszont a norvég technikától eltérő mozgást igényeltek. Így alakult ki az alpesi technika, melynek legnevesebb úttörői az osztrák Mathhias Zdarsky, aki még egy bottal sízett, a két botos stílus Bilgeri őrnagy nevéhez fűződik, Hannes Sneider az Arlberg technika "feltalálója" és a Svájcban élő angol Lunn nevéhez fűződik a kapuk között sízés elterjedése.

1910. február 28-án Kristiániában - a mai Osloban - 10 ország 22 küldöttje létrehozta a Nemzetközi Sí Kongresszust - CIS, melynek 1914-ben hazánk is tagja lett. 1924. február 2-án a franciaországi Chamonixban megalakult a Nemzetközi Sí Szövetség, a FIS, az alapító 14 ország egyike pedig hazánk volt. Ugyanebben az évben itt rendezték meg az első Téli Olimpiai Játékokat, melyen magyar versenyzők is részt vettek.

A sísport ma már az egyik legnépszerűbb sportág, a különböző nemzetközi versenyek, világkupák, világbajnokságok több ezer nézőt vonzanak a versenyek helyszínére, és sok millióan nézik a tv közvetítéseket a világ minden táján. A hegyekben megépült minden kényelemmel felszerelt sípályákat több millió amatőr keresi fel. Méltán mondhatjuk, hogy egy évszázad alatt a sísport lett az egyik legnagyobb tömegeket mozgató sportág, amely megélhetést biztosít több százezer embernek akik a sportág oktatásával, szervezésével és infrastruktúrájával foglalkoznak.
h i r d e t é s
h i r d e t é s
UTASBIZTOSÍTÁS -10% » INGYENES TANÁCSADÁS » SÍELŐK NAPTÁRA »
FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE »
A SIELOK.HU SZÁMOKBAN
A portált jelenleg 16 vendég és 1 regisztrált felhasználó látogatja.