Az alábbi cikkben szereplő síparadicsomokban igazán jól járnak a szezonjegyesek! Egyes rekorderek több havas napot tudnak felmutatni, mint jónéhány osztrák gleccser. Összeállításunkban a hosszú síszezonok birodalmába kalauzoljuk az Olvasót.
h i r d e t é s
Természetesen a gleccserterepeket sportszerűtlen lenne belevenni a felsorolásba, így csak olyan síparadicsomokról lesz szó, melyek sífelvonói és lejtői nem egy jégmezőn fekszenek. Igaz érdemes megemlíteni, hogy az éllovasok egy-két gleccser síterepet is maguk mögött hagynának.
AUGUSZTUSI HAVAS ÉLMÉNYEK KALIFORNIÁBAN
Jól látszik, hogy az Egyesült Államokbeli síterepek közül sokan bekerültek a toplistába. Ami nem is csoda, hiszen számtalan helyen a tél során tíz méter hó esik összesen, Mammothon már 15-16 méter is előfordult! Ezzel kapcsolatosan az is furcsának tűnhet, hogy Mammoth Mountain nem valamelyik északi államban fekszik, hanem a napsütötte Kaliforniában.
A síparadicsom eddigi leghosszabb szezonja 300 nap felett volt, ami azt jelentette, hogy októberben nyitottak ki, és még augusztusban is lehetett síelni.
Szintén elmondható a nagy hómennyiség a kanadai és a japán síközpontokra is. Azonban a japán síterepek javarészt alacsonyabban fekszenek, sok síközpont 100-200 méterről indul, s a tetejük épphogy meghaladja az 1000 métert. Így az áprilisi-májusi hirtelen felmelegedés gyorsan felfalja a tél során méretesre hízott hótakarót. Ez alól kivételt képeznek a nagyobb magasságban elterülő sípályák, így Kusatsu lejtői (174 nap) is. De még ezt is túlszárnyalja Gassan, Japán legnagyobb nyári síközpontja, ahol egészen július végéig lehet csúszni, mindezt pedig gleccser nélkül! A rekordokba csupán azért nem került bele, mivel a nagy hó és a lavinaveszély miatt későn nyit, nagyjából április környékén.
TUROA, SÍELÉS AZ ÚJ-ZÉLANDI NYÁRBAN
A Déli féltekén található sícentrumok messze lemaradnak a listától. Itt az új-zélandi Turoa és Whakapapa (kb. 150 nap) és néhány dél-chilei síterep büszkélkedhet a legtöbb havas nappal a szezonban. Turoán rendszerint június végétől október végéig, november közepéig tart a szezon, azonban egyes években Karácsonykor is lehet síelni a Ruapehu hegy lejtőin.
Mivel itt nem folyamatos szezonról beszélünk, hanem egy karácsonyi újranyitásról, így az új-zélandi síparadicsom nem kerülhetett bele a toplistába.
Sok chilei síterep nem a kevés hó miatt zár be szeptember végével, október elejével, hanem gazdasági megfontolásból. A Santiago feletti chilei Három Völgyben voltak olyan telek, amikor május végétől november második feléig lehetett volna síelni. A helyiek nagy része azonban a tavasz beköszöntével már egyre kevésbé gondol a téli sportokra, ráadásul az Észak-Amerikából - elsősorban USA-ból - érkező vendégek száma is folyamatosan csökken szeptemberre, hiszen ott akkor már sokszor leesik az első hó és rövidesen kezdődik a helyi téli idény.
EURÓPA: A FINN ÉLLOVASOK
Európában a Skandináv félsziget síparadicsomai a listavezetők, de világviszonylatban is ott vannak a legjobbak közt. Ezt egyrészt az északi fekvésüknek és az utóbbi időben szépen kiépített hóágyúrendszerüknek köszönhetik. Finnországban Levi és Ruka versenyzik egymással, eddig mindig Ruka került ki győztesen, ahol nem egyszer még júniusban is szelhetjük a lejtőket. Ha ehhez a tényhez hozzávesszük, hogy a síterep legmagasabb pontja sem nagyon éri el az 500 métert, úgy valóban megemelhetjük a kalapunkat a finn rekorder előtt.
A japán Gassanhoz hasonló okok miatt nem szerepel a legekben jó pár skandináv központ sem, így Riksgränsen és Narvik (mindkettő Norvégia), ahol még júniusban is nyugodtan sízhetünk. Viszont északi fekvésük miatt itt télen hónapokig tart a sötétség, így ezek a helyek jellemzően márciusban nyitnak meg, amikor már elegendő a nappali világosság.
Skandinávia után következnek az Alpok síterepei. A rekorderekhez nem kell olyan messze utaznunk, hiszen a magyar határtól mindösszesen 300 kilométerre található Obertauernben hagyományosan hosszú a szezon. Amikor sok osztrák síterepen már a tehenek hajtják ki a lejtőkre, itt még mindig lehet egy utolsót síelni. A salzburgi síparadicsom rendszerint 160-170 havas nappal büszkélkedhet. Ennél többre is képes lenne, csupán gazdaságilag már nem éri meg nyitva tartani. A szomszédos Tirolnak sincs semmi oka a bujkálásra; Obergurgl síterepén volt már 171 napos síszezon is!
Köszönhetően a hóban igen gazdag 2008/2009-es szezonnak a spanyol síterepek is felkerültek a toplistába. A havas telet több ottani síparadicsom is kihasználta, így nem egy helyen november elejétől május közepéig tartott a szezon. A Kantábriai hegységben fekvő Alto Campoo és a már Pireneusokban elterülő La Molina-Masella egyaránt 184 napos szezonnal büszkélkedhet. Európa egyik legdélebbi síterepe, a Sierra Nevada május 17-én 180 nappal zárta az idényt.
A TOP 15: