Kedvező árak, remek gasztronómia, kedves vendéglátók, minőségi pályák és felvonók – ez jellemzi a balkáni síterepek többségét. A magyar sízők többsége még mindig az Alpok vagy a Tátra felé veszi az irányt, nem is sejtik, hogy egy családi síelés átlagosan negyedébe kerül a Balkánon, ahol olcsóságban jelenleg Szerbia vezet.
h i r d e t é s
Jelentősen megdrágultak a síutak az elmúlt néhány évben, a magyarok legkedveltebb síterepei – Ausztria, Szlovénia, Olaszország, Szlovákia – már sokak pénztárcájának megterhelővé vált. Van azonban olyan része is Európának, ahol mintha megállt volna az idő, legalábbis az árak tekintetében, a pályák és a felvonók minősége ugyanis már felzárkózott a nyugathoz.
Jahorina / Bosznia: modern ülőliftek jellemzik a síterepet | Kép: síelők.hu
Egyre több magyar fedezi fel a balkáni síterepeket, de még mindig kevesen tudják, hogy Bosznia-Hercegovinában, Szerbiában, Montenegróban, Észak-Macedóniában, Bulgáriában és Koszovóban vannak Európa legolcsóbb síterepei, a hegyek magassága pedig vetekedik az Alpokkal. Akik már felfedeztek, azokat már elvarázsolta, a sízők egy része az olcsóbb árat, másrészük a kalandokat keresi a déli vidékeken.
„Mosolyognak, próbálnak beszélgetni és kedveskedni. Le a kalappal elfőttük mind a pályán, mind a felvonón és a vendéglátóhelyeken is ezt tapasztaltuk.”
„Bár Budapesttől ilyen távolságban bőven vannak hasonló, sőt komolyabb méretű osztrák terepek, de van a Balkánnak egy olyan megmagyarázhatatlan varázsa, ami miatt visszavágyik az ember.”
„Hihetetlenül közvetlenek, segítőkészek, nagyon-nagyon barátságosak. A hütték előtt szabad tűzön sütik a húsokat, belül az elmaradhatatlan grillráccsal, török kávéval, faszénszaggal várnak egy szívmelegítőre. Itt minden igazi húsból és házilag előállított alapanyagokból készül” - néhány pozitív vélemény azoktól , akik a
síelők.hu fórumában számoltak be élményeikről.
Az árak rendkívül vonzóak, azoknak mindenképp, akik nem tudnak kifizetni egy nyugati síelést. Minden apró szempontot nem lehet összehasonlítani, de az tény, hogy átlagosan az negyedébe-ötödébe kerülhet egy hetes családi síelés a Balkánon – de főleg Szerbiában, amit ezért össze is hasonlítottunk Ausztriával, hogy szemléltessük a különbségeket.
Árak forintban |
Ausztria |
Szerbia |
Pizza |
3000-5000 |
1500-2500 |
Hamburger/pljeskavica |
4000-5000 |
2000-3000 |
Leves |
2000-3000 |
800-1500 |
Spagetti |
4000-5000 |
2000-3000 |
Kolbász/virsli |
3000-4000 |
1500-2000 |
Toastszendvics |
1600-3000 |
700-900 |
Rántotthús/sülthús |
5000-7000 |
2500-3000 |
Gőzgombóc/palacsinta |
2000-3000 |
800-1000 |
Tea |
1200-1500 |
800-900 |
Kávé |
800-1500 |
500-600 |
Üdítők/víz |
1600-2000 |
600-800 |
Forralt bor |
1800-2500 |
700-900 |
Sör |
2000-2500 |
600-800 |
Távolságot és az időt nézve körülbelül ugyanannyit kell utazni, árban viszont jelentős a különbség a két ország között. Egy négy tagú, két gyermekes családdal számoltunk, hasonló méretű sítereppel, 6 nap 7 éjszakával. Szállásnak átlagos apartmanokat néztünk. A számok magukért beszélnek: míg Ausztriában a szállás 500-600 ezer forintba, a síbérlet pedig 300 ezer forintba kerül, addig egy hasonló kategóriájú szerb síterepen hasonló kategóriájú szállás 70-80 ezer forintból, a síbérlet pedig 100 ezer forintból megúszható - vagyis amíg Ausztriában családosan 800-900 ezer forintból, addig Szerbiában 180-200 ezer forintból hozható ki a legolcsóbb síelés.
6-személyes, modern ülőlift Zlatibor / Tornik síterepén | Kép: Fóris Gábor
A sípályákon való étkezésben szintén jelentősek a különbségek - nagyjából dupla annyit kell költenie egy családnak az Alpokban, mint a Balkánon. Amíg egy szerb hüttében 10-12 ezer forintért házias, tartalmas ebédet kapunk, addig egy családi ebéd Ausztriában 22-25 ezer forintba kerül.
Az igényesebb szállásokra vágyók is garantáltan megtalálják a kedvükre valót, egy családi apartmant wellness részleggel 100 ezer forinttól kapunk. Szerbiában egy minden igényt kielégítő wellness szálloda reggelivel egy hétre négy főre már 230-250 ezer forinttól elérhető, ugyanez a minőség Alpokban egymillió forintnál kezdődik.
Kopaonik | Fotó: Treer Albert (2021)
Ami talán ez egyik legfontosabb és csábító lehet, hogy sízők élménybeszámolói szerint a Balkán “gasztronómia csúcsa”, a nyugati hütték kínálatával összehasonlítva mindenképp. Míg egy átlagos osztrák vendéglő étlapja általában kimerül a fokhagymakrém- és palacsintalevesben, a spagettiben és a rántott húsban, addig a szerbiai hüttékben tartalmas levesekkel és a legkülönbözőbb rostonsültekkel lakhatunk jól, majd jobbnál-jobb helyi sörökkel és a kihagyhatatlan forró szilvapálinkával öblíthetjük le az ízletes ebédet.
Bőséges grilltál Kopaonik síterepén | Fotó: Slogery
Érdemes tudni, mert nemdohányzóként kellemetlenséget jelenthet, hogy a Balkánon még lehet dohányozni a vendéglátóhelyeken, így a hüttékben is sokan füstölnek.
Gasztronómia, amit nem érdemes kihagyni:
Italok
- Helyi tradicionális szerb sörök
- Török kávé – zacos, szűretlen
- Kuhana rakija – forralt szilvapálinka
Ételek:
- Teletina izpod sača – Egy vasfedeles edényben, parázsban sült/párolt borjúszeletek, krumplival zöldségekkel egybesütve
- Komplet lepinja – lepény, érlelt sózott tejszínnel töltve, tojásbundában kisütve
- Pastrmka – Rostonsült pisztráng a helyi patakokból
- Jagnjetina – egészben, nyárson sült birka
- Ustipci sa kajnmakom – sós fánkgolyók érlelt sózott tejszínnel töltve
- Cevapi – darát hús rudak grillen sütve
- Pljeskavica – darált húspogácsa hagymával összekeverve vagy juhsajtal töltve, grillen sütve
- Dimljeni šaran – füstölt ponty vasedényben egybesütve, szalonnával hagymával és aszalt szilvával.