Síelés az Európai Unión kívül: Jahorina, Bosznia

2022.03.31. Wesselényi László

Talán még sokan emlékeznek a téli szezonokat megnyitó Hó-Show kiállításokra. Ez már jó ideje nem létezik, de sok élmény köt hozzá a mai napig. Ezen a vásáron találkoztam először a boszniai síelés lehetőségével: egy bajai snowboardiskola Jahorinára szervezett táborokat. Síelés Boszniában? Egyszer ki kell ezt is próbálni!
Jahorina központi része
h i r d e t é s
Teltek múltak az évek, a telek és mi mentünk a megszokott országokba, a jól ismert síterepekre, Ausztriába, Olaszországba, időnként Szlovákiába és jól éreztük magunkat. Aztán jött a 2020/21-es tél, ami teljesen más volt, mint az eddigiek, hiszen a pandémia sok változást hozott az életünkbe és a lehetőségeinkbe is. Ausztriába turisztikai céllal nem lehetett beutazni és Olaszország, illetve Szlovákia sem fogadott turistákat. Irigykedve hallottunk beszámolókat olyan helyekről, amire nem igazán gondoltunk eddig a sízés kapcsán. Ilyen volt az Észak-Macedóniában található Popova Sapka, (az egyik ismerősöm síelt ott a családjával), illetve a már említett boszniai síterepek, Bjelasnica és Jahorina, ahol az 1984-es téli olimpia alpesi sí versenyeket bonyolították le.

Úgy gondoltuk, hogy a következő télen már egyszerűbb lesz az élet és nagy reményekkel vártuk a 2021/22 síszezont. Csalódás ért, mert az osztrákok folyamatosan változtatták a beutazási szabályokat, a szlovákok egy rövid időre le is zárták az országukat és Olaszország is szigorításokat hozott. Nehéz így tervezni, szervezni, főleg annak tükrében, hogy az uniós országok egy részében nem mindegyik oltást fogadták el, ami nagyobb társaságoknál komoly problémát jelentett. Ekkor sokan elgondolkodtak, milyen lehetőségek vannak még? Szlovéniában teljesen követhetőek és érthetőek voltak az utazással kapcsolatos szabályok, úgyhogy sokan síeltek a szlovén síterepeken. Egy másik lehetőség Szerbia. Kopaonik, egy dinamikusan fejlődő, jó adottságokkal rendelkező sícentrum. És ismét felmerült Bosznia. Rövid gondolkodás után Jahorina mellett döntöttünk.

Márciusban eljött a várva várt nap, indultunk síelni. A 4 napos ünnepet szemeltem ki időpontnak. Mint utólag kiderült, tökéletes választás volt. Néhány nappal előtte Jahorinán folyamatosan havazott, így a friss hó mellett verőfényes napsütés várt minket a pályákon.
Jahorina / Bosznia: modern ülőliftek jellemzik a síterepet | Kép: síelők.hu
Persze, a pályákig még el is kellett jutni. Budapesttől 570 km távolságot írt az útvonaltervező, két határon kellett hozzá átkelni. Mohácsig az M6-on szépen lehetett haladni, de Mohács és Eszék között nincs autópálya. Kanyargós mezőgazdasági területek között haladt az út, egy-egy faluval megfűszerezve. Utána ismét autópálya vezet a bosnyák-horvát határig, illetve azon túl is néhány kilométerrel. És eddig tartott az út kellemes része. Ezután nagyjából 120 kilométernyi országút várt ránk, szórványosan elszórt települések között. Ez az utazás leglassabb része és mivel ez nemzetközi útvonal, meglehetősen sok a kamionnal és teherautóval találkoztunk. Ezen a szakaszon túljutva megint autópályán lehetett folytatni az utat egészen Szarajevóig. Itt a reptér felé vezető elkerülőúton mentünk, mert a városon keresztül lassabb lett volna a haladás. Így is be kellett menni Szarajevóba, de csak viszonylag rövid távot. Innen már csak egy kb. 20 kilométernyi hegyi szakaszt kellett megtenni a jahorinai síterepig. A legtöbb időt, számomra kissé váratlanul, a határátkelések vitték el. Állítólag váltáskor értünk a magyar-horvát határra, ahol 5 autót engedtek át 40 perc alatt. Nekünk 3 perc kellett ahhoz, hogy átkeljünk. A horvát-bosnyák határátkelés fél órát vett igénybe. Itt elkérték az oltási igazolásokat is, amit beszkenneltek.
Útvonal Budapestről Jahorinára. A távolság 570 km, a menetidő 7-8 óra. | Térkép: Google
Végül nagyjából 8 óra alatt megérkeztünk úti célunkhoz. Pazar látvány fogadott. Új építésű szállodák, modern kabinos felvonók és sok-sok síelő, illetve snowboardos. A szálláshoz autóval nem lehetett közvetlenül eljutni, kb. 150 métert kellett gyalogolni, de a csomagokat sílécestül elvitték motoros szánnal. A szállások szinte kivétel nélkül pályaszállások, néhány méter után lehet csatolni.
A sípályák nagyon jó fekvésűek, majdnem egész végig napsütésben lehetett síelni. A felvonók egy régi 2-személyes kivételével mind új fajták. 5 ülőlift, 2 kabinos és néhány húzólift szolgálja ki a síelőket. Mivel a szálláson várt a névre szóló síbérletem, másnap nem kellett beállni a sorba, mert vasárnap lévén viszonylag sokan voltak a pénztáraknál. Így viszont nem volt sítérképem, úgyhogy itiner nélkül vágtunk neki a hegynek. Nagyjából délre már át lehetett látni az egész pályarendszert. Jól láthatóan voltak az egyes pályák összekapcsolva egymással. Nem volt nehéz egyik lift tetejétől eljutni egy másik aljáig. A pályák jól kezeltek és kellemesen szélesek, hosszúak, illetve jó lejtésűek. Volt olyan pályarész, ahol még 11 óra körül is látszott a ratraknyom. Lent ugyan sokan álltak a pénztáraknál, de fent a hegyen ez nem érződött. Viszonylag gyorsan, kevés várakozással lehetett feljutni bármelyik felvonóval. Még délután is jó állapotúak voltak a pályák. Nem jegesedett, csak egy két árnyasabb részen és nem volt buckás sem. Egyszóval tökéletes volt egy egész napos síeléshez. Hétfőn és kedden még kevesebben voltak és még bátrabban lehetett ereszteni a lejtőkön.
Ha valakinek nem lenne elég az egész napos síelés, akkor esti sízéssel lehet tovább fárasztani a lábakat. Tökéletesen kivilágított és hóágyúkkal is ellátott pályákon lehet este síelni. Mielőtt az esti sípályák megnyitottak, a ratrakok végigmentek és frissen lekezelték a pályákat.
A szállások tekintetében feltűnően sok az új építésű, modern apartman és hotel. Ezenkívül jó pár épülő apartmanházat is fel lehetett fedezni. Látszik, hogy komoly fejlesztések zajlanak Jahorinán. Természetesen több „hüttét” is sikerült kipróbálni és röviden megpihenni. Érdekes, hogy nincs gőzgombóc, na meg császármorzsát és frittatensuppet sem találtam, viszont vannak helyi specialitások, amik nagyon ízletesek. A csevapcsicsán kívül is megkóstoltunk találomra néhány ismeretlen nevű ételt és mind finom volt. Akadt olyan hely, ahol csak szerb nyelvű étlapot kaptunk. Itt a pincér próbálta elmondani, hogy mit is takar a név. Kicsit furcsa volt, hogy a legtöbb helyen 0.33-as sört hoztak ki, de előkaparva megkopott orosz tudásomat, a „bálsoj pivo” bemondására már jött is a korsó.
Ami kicsit zavaró volt, a vendéglátóhelyeken és a liftek környékén is lehet dohányozni. Boszniában ezt még nem tiltják úgy, mint az EU tagországaiban. Egy kicsit ebben a tekintetben visszautaztunk a múltba, de ez végül nem volt annyira negatív, mint ahogyan azt előzetesen gondoltam.

Röviden összefoglalva, egy szép helyen, csodálatos időjárási viszonyok mellett fantasztikusan jót síeltünk és ami nem mellékes, unión kívüli árakkal. Ha bárki kedvet kapna egy jahorinai síeléshez, akkor jövőre lehet, hogy találkozunk, mert én a tervek szerint visszatérek.
KOMMENTEK

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
KAPCSOLÓDÓ GALÉRIA
Covid-19-re is Útlemondás Extrém sportok Téli sportok Sportfelszerelés Gépjármű asszisztencia
Hova utazol?info
Bezárás Az ország nevét a legördülő listából kell kiválasztanod. Kezdd el írni, hogy hova utazol, majd kattints az ország nevére a listában!
h i r d e t é s
UTASBIZTOSÍTÁS
KIEMELT SÍTÁBOROK
KIEMELT SZÁLLÁSAKCIÓK
Havazás Előrejelzés
SÍELŐK NAPTÁRA
SZAKÜZLET AJÁNLATOK
KIEMELT APRÓHIRDETÉSEK
FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE
facebook twitter youtube instagram linkedin pinterest google cégem rss

Megjelenési ajánlatunk:
sielok.hu © Copyright 2000-2023 - Síelők Bt.