Menü ≡

Nyári élmények Präbichlben: via ferráta és rafting

2015.07.22. | Szerző: Simig Csaba
Nyári élmények Präbichlben: via ferráta és rafting Ausztria hegyvidékeit főként télen lepik el a magyar vendégek, azonban az utóbbi néhány évben szerencsére már nyáron is elkezdtük felfedezni, mennyi sok látnivaló és élmény vár ránk a szomszédban.
h i r d e t é s
Präbichl és Eisenerz környékét eddig főként a téli turizmusból ismerhettük mi is, ebben az időszakban még szálláshiány is jellemző itt, annyi visszatérő vendég látogatja a sípályákat. Nyáron rengeteg programlehetőség közül lehet választani, mi ezek közül most a raftingot és a via ferrátát próbáltuk ki.

Első nap egy kiadós délelőtti esőzés után, nedves falakon voltunk kénytelenek nekivágni Ausztria egyik legnagyobb szintkülönbségű kiépített via ferrata útjának, a Kaiser - Franz - Joseph Klettersteignek.
Kilépés a vetítésből
másodpercenként
3
váltás
Embert próbáló az alsó szakasz, ami gyakran teljesen függőleges, kapaszkodókkal ritkán ellátott, ráadásul az eső miatt az eleve sima fal sokkal csúszósabbá vált. Ha ezt az első nyolcad szakaszt képes valaki megmászni, az bátran nekivághat az út többi részének: hasonlóan kemény szakaszok már kevésbé lesznek, az út már nem csak az erőlködésről, hanem a gyönyörű tájról és a lélegzetelállító mélység megcsodálásáról is szól.

Csapatunk kezdő tagját magyar szállásadónk Ervin segítette, aki a klettersteig túrák mellet raftingoltat is, télen pedig Sí- és snowboard oktató. Ilyen sokoldalúan képzett kíséret mellett a sikerélmény mindenkinek garantált volt.
Túránk során hozzávetőlegesen 900 métert küzdöttünk le, melyből kb. 600 métert tettünk meg ténylegesen via ferrata útvonalakon. A feljutás érzése érzelmi csúcs is egyben, jutalomként fantasztikus látványt csodálhattunk meg. A fekete leves azonban csak itt jön: ezt a szintkülönbséget sajnos lefelé is meg kell tenni, és legalább olyan fárasztó a meredek, köves úton visszaereszkedni, mint felfelé felkapaszkodni. Mindent egybevetve akár egy kezdő-középhaladó via ferrátázó is teljesíteni tudja ezt az útvonalat (túravezetővel), azonban több napig eltartó izomlázzal mindenképpen számolni kell.

Életünk első rafting élménye

Hiába a téli sportok iránti rajongás, mindig is furcsa szemmel tekintettünk azokra, akik a tavasz beköszöntével az alig pár fokos vízben, sárga lélekvesztőkön próbálnak leevickélni egy vad folyón, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. Egy hirtelen jött ötlet után azonban úgy döntöttük: bár őrültségnek látszik, mégis ki kell próbálni!

Präbichlből kb. negyed órás autózással értük el az Up&Down rafting bázisát - innen az öltözködés után mikrobusszal további kb. negyed órás út várt ránk és a csónakjainkra a Salza folyó mentén. A vezető szerepét ezúttal is Ervin töltötte be, aki egy 10 perces oktatás után kiadta nekünk az első feladatot: "most tessék megmártózni a vízben, hogy szokjuk a hidegségét"! A csapat fogát összeszorítva eleget tett a feladatnak és bár korántsem volt egy kellemes megpróbáltatás, a vízből felállva pillanatok alatt elkezdett "fűteni" a vastag neoprén ruha, amely a kézfejünk és fejünk kivételével az összes testrészünket fedte.
A 20-25 km-es út első felénél néha voltak sebes, habzó vizű részek, ilyenkor a csapat lánytagjai - a heves vízfröcskölés miatt - féktelen sikongásba kezdtek, de arcukon a mosoly azt jelezte, hogy igenis élvezik ezt a helyzetet. A legénységnek más dolga nem volt, csak a kapitány parancsa esetén előre, vagy hátra kellett eveznie. Persze volt, hogy későn kezdtünk el evezni és nekiütköztünk a szikláknak, de a hajónk akármennyire is egy egyszerű kis gumicsónaknak néz ki távolról, nehéz tönkretenni, mert igencsak masszív anyagokból gyártották.
A kevésbé sebes részeken volt időnk megcsodálni a Gesäuse Nemzeti Park területén keresztülhaladó Salza folyó gyönyörű környezetét és élővilágát. Egyes helyeken a bátrabbaknak lehetőségük nyílt 3-6 méter magas sziklákról beugrálni a vízbe, persze a hideg vízzel ez esetben is kellett számolni. Mielőtt a sebes vizű folyó beletorkollik az Ennsbe, mérete szélesebb lesz és a sodrása is lassul. A kb. 20 km-es távot pihenőkkel együtt megközelítőleg 3-4 óra alatt tettük meg, az út végén fáradtan, de örömmel konstatáltuk, hogy ide bizony még visszatérünk!
A meghívást köszönjük a Salamandra apartmanház
és az Up&Down rafting csapatának!
Szólj hozzá, legyél az első!
Kapcsolódó címkék:
Kapcsolódó síterepek:
Kapcsolódó szállások:
Kapcsolódó oktatók:
Kapcsolódó országok:
Kapcsolódó galériák:
h i r d e t é s
h i r d e t é s
FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE »