Élménybeszámolók

Beszámoló: (2024.01.29)

Zakopanei kirándulásunk alkalmával döntöttünk úgy, hogy 1 napra átugrunk Tátralomnicra síelni (~40 perc kocsival). Az előrejelzés azt mutatta, hogy napsütéses idő várható, maximum 3 fokkal és a hegyen 25-30 km/h széllel. Ebből egyedül a szél nem jött be, mert egyáltalán nem fújt.
10 óra után érkeztünk meg a 6 üléses felvonó parkolójába (fizetős...) ahol szinte alig volt autó. Gyorsan kiváltottam a gopass kártyákat az automatából és megindultunk a 6 üléses felvonóval. A pályák állapota tökéletes volt egész délelőtt a felső 3-as,4-es,5-ös,6-ostól kezdve egészen a lentiekig.
Fél 1-kor úgy döntöttünk, hogy ebédelünk egyet. Az nem igazán tetszik, hogy lent, ahonnan a 6 üléses felvonó indul nem nagyon van étterem, ahol a pizzán vagy hamburgeren kívül lehetne valamit enni. Mi úgy döntöttünk, hogy felmegyünk a Panoráma étterembe. Itt az önkiszolgáló étterembe ettünk egy finom kolbászt és gőzgombócot. Az árak nyugatiasak :D. Ahogy elindultunk lefelé ebéd után, a 3/4/5/6-os pályák eléggé elkezdtek buckásodni. A lenti kék pályákkal nem volt gond.
A leghosszabb sorban állás a nap folyamán maximum 2 perc volt.
Az én tapasztalataim alapján Ausztriába és Franciaországban a legtöbb pályán a felvonók 16:00-kor zárnak a pálya pedig 16:30-kor (persze van kivétel), ehhez képest itt az utolsó felvonó 15:30-kor ment fel. Ez nekem nem igazán tetszett.

Ennek ellenére összességében jól éreztük magunkat. A pálya több napra inkább a kezdők illetve közepes tudású síelőknek és családoknak jó szerintem. Egy kis gyakorlásra nekünk teljesen jó volt.

2023. március 13-án, Hétfőn voltunk Lomnicón

Nyugati árak, kelet-EU hozzáállás. :)

Kassa felől, az autópályán érkeztünk.

Elég normális az autópálya - igaz, külön díjas, mint Magyarországon (és már ott is rendszám alapú, nincs fizikai matrica).

Tátralomnic/Csorba-tó között vekengtünk, a pályáról lehajtva végül Lomnic lett a döntés, mert ott szépen sütött a nap, a Csorba-tó felé meg valami felhőt tolt oda a déli szél.

Neten megnéztem reggel 9 körül: +3 fok, napsütés az egész pályán, tetejétől az aljáig, jó lesz ez. :)

Mondjuk erős szelet jeleztek erre a napra, de akkor még nem volt olyan vészes...

A parkolás sorompós, kb. mint egy mélygarásban (kifelé előre kell fizetni az automatánál).

Egész napra 10 Euró, gopass kártyával legközelebb talán már csak 5 Euró lenne (a síbérlet kártya a "gopass" kártya - nem visszaváltós, hanem kb. "tartsd meg, és most már járj vissza ide síelni").

Van külön Comfort parkoló (a kasszához legközelebb) - gondolom külön pénzért :)

Először a 11-es pálya aljához közelebb parkoltunk - szép, teraszos parkoló - deviszont ott nincs kassza és WC, ezért átmentünk a G-H felvonókhoz (az ott a "központ").

49 Euró volt a napi síbérlet a pénztárban (már itt is naponta változó az ár)
43 Euró lett volna az automatákban (meglévő gopass kártyára),
39 Euró lett volna online

Jaj, ezt a kavarást nem szeretem...
A végén csak az az érzés marad meg, hogy rosszul jártam.

A pályán a "Single-spur" -oknak külön beengedőkapuja van, és az nem is enged be a sima napijeggyel - arra külön Fast Pass-t kell(ett volna) venni.

Ami napi 25 Euró :)

https://www.gopass.travel/SK/fastpa...ss

Hát, jól kimaxolják a pénz lehúzást... ez már szinte olyan, mint a Szigeten a 3 különböző szintű VIP-páholy :)

Látom a Tót atyafiak is szinte magyar módra gondolkodnak :)

De leginkább a Monarchia maradt meg itt is a fejekben, a rendek-rangok velünk élnek tovább. (régebben még egy Ing (mérnök) titulust is ki szoktak írni)

Na mindegy, most nem kellett a Fast Pass, nem volt sorban állás (szezon végi hétköznap).

A pályatérkép nem praktikus - kb. 4 drb A4 oldal méretű, és szét kell hajtogatni (szélben nem jó). És azon belül nem is olyan nagyok a térképek, mert a 2/3 reklám. Ja, és mindkét pálya rajta van: Tátralomnic + Csorba-tó

A tájékozódás amúgy is nehéz az elején, pl. engem mindig megkavar hogy a Start a pálya közepén van :) persze lehet hogy valamikor régen ott volt a start.

Meg eleve a Tátralomnic + Csorba-tó honlapja is egyben van "Vysoké Tatry" néven, mintha más hely nem is lenne a Magas-Tátrában.

A vt.sk-n a webkamerákat meg nekem kell fejből tudni hogy melyik pályán van a 2 közül, mert nem írják alá... :)

A pálya amúgy egész jó volt - akkor volt itt még tartalék, jó sok műhavat gyártottak rá (fénykép). Itt-ott volt 1-2 földfolt az alsó kék pályákon, de jól ki lehetett kerülni.

Igaz, lenn vizes volt a hó, lassan/kicsit néha akadozva csúszott a léc.

Feljebb mentünk, a jó időre való tekintettel egyenesen a Lomnici Nyeregbe (7-es fekete pálya).

Ott elállt a szél (déli szél, keleti pálya => lenn oldalról fújt, de feljebb a hegy rátakart).

Nos, fentről nézve valahogy meredekebb volt mint lentről :)

Fentről >45 fokosnak tűnt az első pár száz méter :) szerencsére nem volt jeges (inkább kenhető-kásás), és ANNYRA még nem is buckás, szóval le tudtunk jönni (és nem seggen).

A pályától (a térképen) balra, a freeride zone felé egy kicsit könnyebb is volt: ott kevesebben jártak, még kevésbé volt buckás :)

Na, most már ez is megvolt, el lehet mesélni a klubban hogy freeride-oltam a Lomnici nyeregben :)

A fenti kajáldában, kintre, talponálló jelleggel csak inni adnak, kajáért be kelett menni.
És aztán mindjárt fel is a lépcsőn az emeletre, mert a földszinti kávézó bezárva (üzleti érzék nulla?!?).

Fenn amúgy nekem ízlett a kaja, de az árak itt is majdnem nyugatiak: 1 csésze kolbászos káposztaleves 3.80 Euró (a ropogós zsemle ebben talán már benne van).

És jót nevettem a WC bejáratán, amiről mindig az jut eszembe hogy a fotocellás üvegajtó mögött lehet valami szibériai, karóba kapaszkodós, guggolós WC van :)

Lefelé, a középső piros pályákat próbálgattuk, de hiába csak hétköznapi tömeg, a kásás hó eléggé össze lett túrva a szűkebb részeken.

Lejjebb mentünk a kék pályákra, de akkor meg az erős oldalszél miatt lezárták a lenti kabinos + ülős felvonókat.

Kellemetlen, mert így lenn ragadtunk a G-H felvonók mellett - amiket viszont nem szabad/lehet használni, mert ki van adva oktatásra gebinbe vagy mit tudom én (normálisan nincs kommunikálva, csak láttam hogy elzavarták onnan a népeket).

Szóval ez kiütötte a teljes alsó, kék részt.

Voltak akik felcaplattak a piros részekre.
Mi beültünk a hüttébe és vártuk a csodát.

Aztán a forró csokoládétól megvilágosodtam, és rájöttem hogy ha ez ennyire "egy cég" a Csorba-tóval, akkor lehet hogy érvényes a napijegy oda is. Nem nagyon reklámozták, de valami rémlett innen a fórumból.

Megkérdeztük, és igen, a pénztárban vett napijegy érvényes mindkét pályára (az online-ra nem esküdnék meg).

Nosza rajta, felpakoltunk, és átmentünk a Csorba-tóhoz.

De ezzel elég sok idő elment, és ott meg nem voltam képben hogy mennyire átvariálták a parkolást, abból is volt egy nagy csúszás, szóval végül síelés már nem lett belőle...

Hát, ez is megvót, végülis nem volt olyan rossz, és már vagy 10 éve nem síeltem itt - jó volt visszanézni, felmérni a terepet.

De legközelebb hétköznap lehet hogy inkább kipróbálom Bialkát, Lengyelországban.
Az nem sokkal van messzebb, olcsóbb is, és olyankor talán tűrhető a tömeg.

Az elmúlt napokat a Magas-Tátrában töltöttük, a Túr'd a Havat (korábbi nevén Hórukk) nevű társasági síverseny köré szervezett 4 napos programon, amin már törzsvendégek vagyunk. Könnyed tavaszi síelésre vágytunk, de meglepett minket a hegy néhány váratlan kalanddal.

Az előrejelzés igen borúlátó volt, és a helyiek is mondták, hogy szombatra biztosan meg fog érkezni az orkán erejű szél, de senki nem tudta, hogy mikor. Még a verseny megrendezése is bizonytalan volt, de szerencsére a délelőtti órák teljesen nyugodtan teltek és lement a két futam probléma nélkül, a Síakadémia és helyi szlovák rendezők segítségével. Már kezdtük azt hinni, hogy a riasztás vaklárma volt. Ebédidőre a középállomáson beszéltünk meg találkozót, és már a hüttében voltunk, amikor odakinn könyörtelenül lecsapott a vihar. Hirtelen jött meg a durva szél, a magasban kavarta a havat, vadul lengette a felvonókat, borogatta a kinti asztalokat. Szerencsére készült néhány videó, ami átadja az armageddon-szerű élményt, mert nehéz szavakba önteni. Sokan, akik kirándulni jöttek fel a hegyre, a hüttében ragadtak, mert az orkán érkezése előtti percekben minden liftet leállítottak. Őket végül kb. másfél óra elteltével ratrakkal vitték le a völgyállomásig. Voltak, akik számára az egész csak egy vidám kaland volt, de láttunk könnycseppeket is. Több mint egy órán át tombolt a vihar teljes erővel, félelmetes volt az ablakból is. Amikor végre alábbhagyott, akkor lesíeltünk, vagy inkább lekorcsolyáztunk a völgybe, mivel a kásásra túr havat jégpályává változtatta a metszően hideg szél.

Itt egy rövid videó, ami a hüttéből készült, ahol jó sűrűn voltunk :-) https://www.facebook.com/sielok.hu/...videos/960558528724630/

Az utolsó napra (márc. 12. vasárnap) aztán megjött a tökéletes verőfény és megmutatta magát a Lomnici-csúcs, a hófehér nyereg és a teljes tátralomnici pályarendszer, ahol minden lift üzemelt. A pályákat gondosan megratrakolták, eltűnt az előző napi korcsolyapálya. A hóminőség azért nem volt tökéletes így sem, a felső részeken inkább jeges-buckás, a középső részen jól kifagyott, alul pedig kásásabb állapotú volt, ami hozzáadott a sportértékhez, szóval sikerült jól elfáradni. Kora reggel jártunk a Lomnici-csúcson is, ahol kiélveztük a tiszta időnek köszönhető tökéletes panorámát.

Napsütéses fotók ebben a galériában:
https://sielok.hu/fotoalbum/tatralo...mnic-2023-marcius/galeria...

Mai pálya: elég jó - a Nyeregben. (Lentebb tavaszias.) Nem meredek a pálya, de eddig esés után 400 m-t csúszni nem láttam senkit, csak délelőtt itt. Szerencséje volt, hogy nem volt kemény. Annak akit már nyitáskor csurom véres fejjel hoztak le a felvonón, kevésbé. - Volt rajta sisak.

2022.03.04-06 ig síeltünk itt.
A szlovák utak kiváló minőségűek, a hegyi szerpentineken 1 kézen számolható kátyú van.
Arra számoljunk, hogy a Waze össze vissza számolja az utakat, nem sikerült ugyanarra hazajönni, mint amerről jöttünk.
Első és legfontosabb infó, gopass-al napi 5 eur a parkolás.
Ez sehol se szerepel. A saját oldalukon is azt írják, hogy van ingyen parkolás.
A látogatóközpontban tudnak angolul, amúgy kb sehol.
6 üléses beülőssel érdemes felmenni a Start-ig, mert a 4-es kabinosnál le kell csatolni, az időveszteség.
A pálya végénél sajnos elég nagy a tömegnyomor, emiatt könnyen balesetet szenvedhetnek a kezdők. Viszont kell a lendület, mert van 1 emelkedő a lift előtt.
Kezdőkkel menjünk fel a 4-es kabinossal a Starthoz, mire leérnek a legbaloldalibb pályán, megtanulnak. (8, 11, 10, 1)
Kezdőkre nagyon vigyázzunk az ülős felvonóknál, mert elég bosszantó, mikor az 5 perces menetidő 15 mert folyton kiesik valaki, vagy nem tud beülni rendesen.
Délelőtt a legjobb piros a 3-as, de délutánra a teteje nagyon jeges lesz, ezért a 4-es jobb.
Az 5-ös piros legalja sokszor jeges és nagyon meredek, már már feketébe hajló, ott nagyon sokan nagyot estek.
A fekete pálya nagyon jó, ha jók a látási viszonyok. Az első 10-20 méter az nagyon durva, de aztán erős piros pálya. A végén kell hagyni 1 kis lendületet, mert különben nem jutsz el a felvonóig. Mivel itt nem készített hó van, hanem gyári, ezért teljesen más élmény itt síelni, könnyebb fékezni, puhább, stb...
Vasárnap úgy jártunk, hogy félúton megállt 1 felhő az 5-ös pálya közepénél. Fent a fekete verőfényes napsütés, izzasztó meleg, aztán lefelé az 5-ösön 10 méteres látótáv volt.
A fenti ülős felvonók nagyon hidegek, és a szél is szinte mindig fúj. Papíron 2-3 m/s volt a szél, de sokkal többnek éreztük.
Összességében elmondható, hogy sajnos sok a síelő és kevés a pálya, emiatt 14óra után már nagyon buckás, jeges minden pálya eleje és alja.
A jegyeket időben kell megvenni, a hütték árai nem a magyar árakhoz vannak belőve, de finomak az ételek és nagyok az adagok. Bérlés ára szintén horror.
Vasárnap reggel belefutottunk, hogy a 6 üléses nem ment, mert valami technikai probléma volt, emiatt 15-20 perc volt a sorbanállás. Szerencsére 11re megjavult és onnantól 5 perc volt a várakozás. Nehéz volt eldönteni, melyik nap voltak a legtöbben, de talán szombaton.
1 helikopteres mentés volt 3 nap alatt.
Táskákat sokan csak úgy otthagyják, ezek szerint nem jellemző a lopás.
Ellenben a hüttében jó ha figyeljük a cuccainkat, mert teljesen véletlen valaki összefogja a sajátjával és viszi a kesztyűt akaratlanul is.
De pl. az elhagyott tárcát, mobilt vissza lehet kapni.
A 4-es ülősből előttünk kapott ki 1 telefont a személyzet.

Az elmúlt hétvégén Lomnic volt a cél egy kis családi csúszásra. Szombaton (02.19.) a nagy szél miatt az egész terep zárva volt (Zdiar-Strachan volt a mentőötlet, részleteket lásd a topicjában). A gopass-al előre váltott 2 napos jegyeket így kénytelen voltam aznap reggel visszamondani, amit csak -5 EUR / jegy veszteséggel lehetett. Ezt nem tartom kifejezetten fair dolognak, mert nem mi gondoltuk meg magunkat, úgyhogy küldtem ezügyben egy reklamációt, meglátjuk, mit válaszolnak.
Vasárnap (feb. 20.) csillapodott a szél, úgyhogy elindultak a liftek - völgyből nézve jobb oldali 8-as ülős kivételével, aminek a pályája is zárva volt, lévén erősen foltos -, 10-11 között a lenti 6-os ülősnél volt 2-3 perc sorbanállás, utána ill. a többi liftnél (középső kabinos, 4-es ülős, nyeregbe vivő 2-es ülős) gyakorlatilag semmi. A fenti kabinos felső részétől felfelé felhőben volt a hegy, és egész nap szépen esett a hó (kb. 10 cm friss), emiatt a nyereg fekete pályáját elengedtük. A Skalnate Pleso - Start közötti részen csak az egyik piros pálya ment, aminek a közepén gyorsan előjött a műhó alap, a két szélén viszont kellemes volt a friss, oda túrt hó. Többen bevállalták a freeride-ot is. A lenti részen (Start - Lomnic) a kék pályák már inkább a márciusi arcukat mutatták, olvadó, firnes hóval.
A fenti (Skalnate Pleso) Panoráma étterem nagyon korrekt minőséget hozott mind kínálatban, mind ergonómiában.
A kényszerből aznap online megvett 46 EUR-os felnőtt jegy a terep adottságaihoz mérten egy kicsit drága szerintem, a kb. 1.5 héttel korábban vásárolt kétnapos jegy 36 EUR / nap díját sokkal reálisabbnak érzem. Érdemes előre gondolkozni a jegyvásárlással, mert sokkal olcsóbb, és a megelőző napig 1 EUR díjon lehet visszamondani a megvett jegyet - bár az is igaz, hogy pénz nem jár vissza, hanem a gopass számlára kerül, és máskor használható fel.
A pályák melletti fő parkoló online vásárolt gopass napijeggyel "csak" 5 EUR, amúgy 10 EUR - cserébe aszfaltozott és 2-3 perc séta a liftektől a legtávolabbi része is. Én ingyenes parkolást a pályáknál nem láttam, van egy földes placc az út másik oldalán, de mintha az is fizetős lenne.
A faluban érdemes jegyet váltani a parkolóórából (1 EUR / fél óra), akár egy gyors bevásárlás esetén is, mert a városi rendőrség bőszen kerékbilincselte a külföldi rendszámú autókat.
Covid igazolványt egyedül az alsó lift előtti részen kérték a pályaterületre történő belépéskor, de ott sem vitték túlzásba az ellenőrzést: a sajátomat megmutattam, valamit mókolt vele, majd mondta, hogy mehetünk, a gyerekekét már meg sem nézte. Szálláson (apartman) semmit nem kértek, ahogy az éttermekben sem sehol. Maszkot sem kellett hordani se a liften se az étteremben, egyedül az Intersportban szóltak, hogy valami legyen a száj előtt.
A Magas-Tátrában még erősen tél van, úgyhogy összességében jó élményekkel tértünk haza.

2020.02.10-13 voltunk (voltunk volna) Lomnicon, de az időjárás, a szél borította a terveket.

Szállás Lomnic településen volt Villa Solaris,egyszerű de jòl felszerelt nagy apartmanban 3főnek, mindenki külön hálószobában 3 nap/ 2 éjszaka összesen 35000Ft (!!!) ellátás nélkül,magyarul beszélő házigazda.

Érkezésünk napján a szállástól a pár perce lévő lomnici pályát néztük meg, de az erős szél miatt csak tanulòpálya volt nyitva. Innen inkább átautòztunk kb 3/4 óra alatt Csorba tòra, ahol szintén le volt zárva a felső pályaszakasz, alsó pirosak voltak síelhetők, ott csúsztunk pár órát. Este és másnap havazott.

Második nap sokat kellett autózni, mire síelhető pályát találtunk. Szintén hatalmas szél, hóesés, ködös volt az idő. Lomnic lezárva, irány Csorba. Csorba ugyanaz mint előzőnap, nyitva a két nem túl hosszú piros alsó pályaszakasz. Rövid tanakodás-na hogyan tovább után célbavettük Chopok-ot. Chopokon érkezésünkkor zárták le a felső részeket az erős szél miatt. A lenti felvonònál óriási sor alakult ki, mert az addig fent csúszók is lentre kényszerültek. Kicsit lelombozva, de reményekkel telve indultunk a 4. terepre Rózsahegyre, amit telefonos segítségkérés útján ajánlott egy szlovák terepeken nálunk jártasabb ismerős. Kb újabb óra utazás. Rózsahegy nyitva volt, minden lift üzemelt! Nem volt tele a parkoló az előző terepekhez képest. A pálya kilometerben nem túl hosszú, de mégis megfelelet a különböző tudású kis csapatunknak. Nekem különösen tetszett. Viszonylag kevesen voltak a pályán. Az alatt a 3 òra alatt amit ott töltöttünk, hirtelen változott az időjárás, volt köd, majd kitisztult szélcsend, hòesés, köd szél.

Utolsò napon szerencsénk volt, nem kellett sokat utaznunk. Lomnic teljes egészében nyitva volt. Óriási tömeg az alsó részeken, rövidd sorok fent. Jò volt a pálya, hóminőség rendben volt.

Összességében jó volt a 3 napunk, a szeles idő miatt sokat kellett autózni, de legalább több szlovák pályát is megismertünk. Jó volt megtapasztalni, hogy van (sí)élet Chopokon és Tátralomnicon túl is, korábban eddig csak Chopokon jártam. Rózsahegynek külön piros pont kisebb mondhatni családias, szimpatikus atmoszférája, mégis jó pályakialakítás miatt. Visszatérünk.

Tegnap, dec.18-án, szerdán voltunk itt 3 fős csapattaal. A Sajó völgyén mentünk fel, hol sűrűbb, hogy ritkűbb ködben. Dobsina után kibukkantunk a ködből és a hegyeken már végig napsütésban autóztunk. 10 után érkeztünk a parkolóba, ahol már elég sok autó volt, de nagy részüket a jóidő csalta ki és csak kirándulni jöttek.
5 perc alatt megkaptuk a GOPAAS kártyát.
Az idő talán túl jó is volt, napsütés és plusz 12 fok. Ennek ellenére a pályák délelőtt egészen jól használhatóak voltak, de csak kevés pálya üzemelt. A kék 2-es, 8-as, 11-es felső része és a 10-es alsó része, valamint a piros 3-as.
Három lift szolgálta ki a síelőket (A, D, F), és működött mág a B jelű kabinos is a Kőpatalki tóhoz, de csak síléc nélkül engedtek fel.
A pályákon nem voltak sokan, sorbanállni nem kellett. Délutánra egy kissé kásásodni kezdett a hó, de még így is élvezetes volt a csúszás.
Összességében kellemes bemelegítő nap volt.

Sziasztok!
Először voltam Tátralomnicon megtetszett, mert ma nagyon jó pályákon jártam. Kiváló, kemény volt a hó kb délig. Utána, a déli nap a felső réteget enyhén megolvasztotta mégsem volt buckásodás. Jól elfértünk mindegyik pályán. A felnőtt napi jegy 39 Euro + 2 Eu kaució. A Go Pass-os sorban kb. 20 percet kellett várni. Az "A felvonó 4 személyes kabinos lassú, kevesen használják. "F jelű 6 személyes buborékos és fűtött is? Úgy éreztem. Az "F tetején le kel csatolni a "B felvonóhoz amelyik kabinos. 10-en tudnak ülni néhányan állva is elférnek. 6-os - 5-ös pálya tényleg piros. "D felvonó lassú fedetlen, mellette a 3-a pálya inkább kék. A 9-es pálya nagyon jó, 2 szakasztól eltekintve inkább kék. Itt kevesen voltak. Ebben biztosan szerepe volt a 8 üléses buborékos felvonónak amire nem kellett sorakozni. Miskolctól a Kassa Eperjes útvonalon tényleg 2 óra 30 perc a táv. Jó a parkolási lehetőség.

Tegnap sikeresen hazaértünk a Lomnici síelésről. A fekete pálya volt a fő attrakció nekünk, mivel ezelőtt csak pirosakon csúsztunk. Felfelé a libegővel még mondtam páromnak, hogy nem lesz ez olyan gáz, egész normálisnak tűnik a pálya meredeksége, lehet csak nagy a hype körülötte. Aztán felértünk, kiszálltunk a liftből, és jött a hű b***** meg. :-) Alig mertem kimenni fényképezni a pálya széléhez. :-) Adrenalin volt bőven. Pár perc után rászedtük magunkat az indulásra, komoly volt, de az eddigi legnagyobb síélményem is egyben. Most már értem, miért legendás ez a szakasz. :-) Egyszerűen zseniális. Mindenkinek ki kell próbálnia egyszer. :-D

Tegnap átestem a gopass tűzkeresztségen s megejtettem idei első lomnici síelésem.
Először néhány szót a gopass tapasztalatomról. Gond nélküli regisztráció után előző nap megvettem a napijegyet, kinyomtattam a visszaigazolást. A helyszínen beálltam a gopass iroda sorába (hárman voltak előttem). Várakozás közben felfigyeltem, hogy a készpénzes pénztárak egyáltalán nem működtek, egy sem volt nyitva. Kb. 15 perc (!) után került rám a sor, miután a 3 előttem álló kb. 10 bérletet (kártyát) váltott ki. A kártyát regisztrálták hozzám, alkoholos filctollal ráírták a (kereszt)nevemet és már mehettem is. Ez így elsőre elég hosszú idő volt - figyelembe véve, hogy csak 3-an voltak előttem -, de ezt követően nagyon kényelmes lesz a rendszer! Hiába, minden kezdet nehéz :)
Miskolc-Bánréve-Dobsina-Káposztafalva-Poprád-Lomnic útvonalon mentem, gyakorlatilag végig száraz úton. Poprád után a Tátrába vivő útszakaszon látszott, hogy korábban a szél kb. félméteres torlaszokat építhetett az úton, út mellett, de mostanra már hibátlanul eltakarították az úttestről. A fenti úton Lomnic felé délelőtt még több helyen jégbordás, kásás volt, de délutánra az a szakasz is sokat javult.
A pályák tökéletesek, kellő mennyiségű és minőségű hó volt rajtuk. A felvonóknál gyakorlatilag sehol nem kellett sorban állnom, mert egyedül voltam és single soron sosem álltak. Egyébként sem voltak nagy sorok, még a nyeregbe vivő múzeumi kettesnél sem. Most is lenyűgözött az az infrastruktúra amit ide beépítettek!
Végig napsütés és kb -10 fokos idő volt, egyszerűen szuper volt!

Szia! Mi vasárnap voltunk, az összes pálya (nyereg is) ment. A középső rész nap végére jegesedett helyenként. A nyeregben tökéletes volt a természetes hó. Az alsó részen jól kezelt, műhavas pályákon csúsztunk. Nekünk 80%-ban napos, szélcsendes időt sikerült kifogni, pedig a meteorológia szeles, borongós, hószitálos időt jelzett vasárnapra. A pálya melletti pakolók 10 óra körülre már megteltek. Sokan voltak, de a pályán, lifteknél eloszlott a tömeg. Sorállás nem nagyon volt, talán csak a fenti 2 ülésesnél.

Bye bye Lomnic, bye bye "nyereg" ,
avagy Szlovák kisíelés a Magas Tátrában.

Milyen gyorsan telik az idő. Mintha tegnap lett volna, tavaly december kilencedikén megnyitott a Lomnici-nyereg, és mi is elkezdtük szlovák szezonunkat. Akkor írtam egy rövid beszámolót, miszerint rendhagyóan, Csorba-tó helyett itt kezdtük a szezont. A váltásnak az oka a Nyereg korai nyitása. Azóta eltelt négy hónap és sikerült 16 napot szlovákiai síeléssel tölteni. Szerencsére az ínséges évek után, az idén több havat kaptunk ajándékba, sajnos Chopok, Lomnic és Csorba-tó zsúfoltsága is nőtt.
Úgy döntöttünk, hogy ha itt kezdtük, akkor itt is fejezzük be, igaz így kimaradtunk a Csorba-tavi hagyományőrző, jelmezes síelésből, amit az utolsó hétvégén szoktak megtartani. A Solisko alatt ez a hétvége volt az utolsó síelhető nap. Egyébként is, február tizedike óta nem voltunk a Tátra második legmagasabb csúcsa alatt (már hiányzott is), így az illem is azt kívánta, hogy elköszönjünk.
Az időjósok előrejelzését olvasva, igazi tavaszi (vízi)síelésre készültünk. Megpróbáltuk menteni a menthetőt és öt óra negyvenkor indultunk, hogy nyitásra kiérjünk, így egy tíz perces dobsinai pihenő után, sikerült fél kilenckor leparkolni a pálya alatt. Érezhetően meleg volt, az alsó pályák éjjel sem fagytak ki, de láthatóan kezelték őket. A Kőpataki-tó alatt sima, de laza havon kezdtünk, elsőre kellemes bemelegítés volt. Irány a nyereg. Sorban állás után szintén vizes hó fogadott minket, de legalább itt buckahegyek is voltak. A nyeregben nyolc kört csúsztunk, kipróbáltuk a fekete pálya melletti jobb oldalt, bal oldalt, mindent, ahol hó volt és az igazat megvallva bárhol jobb körülmények fogadtak, mint a kijelölt "csíkon". Tizenegy órára -hála a csodálatos napsütésnek- tovább melegedett minden és fokozódott az olvadás. Legtöbben a Kőpataki-tó "hüttéjének" teraszán tartózkodtak, majd a nyeregben és néhányan a pálya alsóbb részein, de lehet, hogy ők már hazafelé tartottak. Dél után kaptunk egy kis felhőjátékot is, de az olvadáson már nem sokat segített. Érdekes, hogy nem találkoztunk magyarokkal, talán honfitársaink már nem utaznak ennyit, egy kis délelőtti síelésért. Délután már wakeboard.
Természetesen mi sem vártuk meg a zárórát, de hála a körülményeknek a lábunkat úgy éreztük, mintha két napja síelnénk egyfolytában. Szerencsére március 15-én Brixenthalban volt szerencsém 3 napot síelni +5 +10 fokban, így ráedzettem a tavaszi körülményekre. Ja, az osztrákoknál ugyanolyan buckás lett a pálya, pedig ott 280km volt belőle.
Kellemesen elfáradva, igazi tavaszi síeléssel fejeztük be szezonunkat.
Mindenkinek kívánok kellemes tavaszt, kellemes nyarat és remélem a következő idényben újra "találkozunk".

KKy

Sikerült a hosszú hétvégét itt tölteni. Utoljára három éve jártunk Lomnicon, azóta történt néhány jelentős fejlesztés, új pályák, új felvonó. Az időjárással nem volt szerencsénk, de szombaton az alsó pályákon (1-2-8-9-10-11) igazán jót lehetett síelni, a hegyen viszont sajnos sűrű volt a köd. A pályák egyáltalán nem voltak jegesek, viszont rendesen kifagytak, ráadásul volt rajtuk egy leheletnyi friss hó, remekül lehetett rajtuk hasítani. Annyit azért megjegyeznék, hogy gyerekekkel drágább ez a hely - síbérletről beszélek -, mint néhány lényegesen több pályával, jobb adottságokkal rendelkező osztrák pálya, mert a gyerekbérlet - ellentétben az ottani szokásokkal - nem a felébe kerül a felnőtt árnak, hanem közel háromnegyedébe (27/37). A szállásunkat szeretném a figyelmetekbe ajánlani, Wili Tatry apartmanház, szintén osztrák árakkal, de hibátlan minőségben, extrákkal, és egy nagyon kedves, angolul remekül beszélő, mindig elérhető, és segítőkész gondnokkal. Számunkra Lomnic legnagyobb előnye az, hogy kényelmes három óra háztól-házig, így időről-időre visszacsábulunk, ezzel a szállással ez még valószínűbb :) Kalandos volt ma az út hazafelé, no, nem Magyarországon, ahol sötét lila riasztás volt éppen, hanem Poprád és Dobsina között a hágón, ahol helyenként 20-30 centis hó borította az utakat, erős hófúvás közepette, néha a járgány elejét sem láttam, de vasárnap lévén még nem kezdtek hozzá a takarításhoz délelőtt 10 óra magasságában. Ez is Szlovákia :)

Egy csodás Vasárnap!
Szerencsénkre Február 25.-én meg tudtuk látogatni ezt a pályát is. Vasárnapra való tekintettel nagyon sok emberre számítottunk, de meglepődésünkre ez nem így volt.
Habár a parkolóban volt autó bőven, a pályán egyáltalán nem érzékeltük a tömeget!
GoPass kártyára előre megvásárolt jegyünk, gond nélkül működött a felvonóknál.
Első alkalommal voltunk ezen a pályán, de állíthatom, hogy beleszerettünk!
Nekem kezdőnek szuper kék pályákhoz volt szerencsém, ahol bőven lehetett gyakorolni, mert hosszú is és jó széles is volt a pálya, amit nagyon szerettem benne. Nem kellett mindig azon aggódnom, hogy ki fog elsodorni mert bőven volt hely kikerülni engem.
Aki pedig haladó, annak is ideális a piros és a fekete pálya.
Felvonóknál egy percet sem kellett várakoznunk, a kiszállásnál pedig jól ki van alakítva. A pálya rendesen karban tartva.
Az időjárás kedvezett nekünk, mert hiába -14 fok volt, csodás napsütés volt egész nap.
A kör hüttében pedig eddigi legjobb forrócsokinkat fogyasztottuk el. Hangulatos és családbarát az egész pálya. Elrendezésben és felkészültségben is első osztály. Gyerekeknek és teljesen kezdőknek hatalmas tanuló pálya volt elkerítve.
Ami még elnyerte a tetszésem, hogy a pálya mellett volt egy kisebb kirakodó vásár... ahol kedvünkre válogathattunk, hűtőmágnestől, az alkoholig, gyerek ajándékokig, kiegészítők közül bármit.
Összességében egy szuper napot töltöttünk ott. Biztosan visszatérünk még ide sokszor! :)

Délután a képeinket is feltöltöm egy albumba!

Üdvözlet mindenkinek!

A három napos Tátra túrát befejeztük. Szombaton ismét Lomnic volt porondon.
Fél tíz körül érkeztünk így az "F" hatos, beülős felvonó alatti parkolóban nagyon jó helyünk volt. A hó minősége kiváló, előző este rendbe tették és prímán kifagyott. Nem maradt sokáig így. Sajnos ismét köd. Egyedül a nyereg volt tiszta. Sokan a fekete pályán, sokan mellette síeltek, mi is váltottuk a kettőt. Fél egy körül kipróbáltuk a piros ötöst a hatos elágazás utáni letöréstől, de annyira jeges volt és annyira rosszul lehetett látni, hogy inkább visszatértünk a nyeregbe. Ismét az történt, hogy a fekete pálya volt könnyebben síelhető, még közepes sítudással is. A harmadik napon nem akartuk erőltetni, ezért délután kettőkor indultunk utoljára a nyeregből.
Úgy látom, hogy beérett a rengeteg fejlesztés a Tátrában és egyre többen veszik igénybe ezeket. Sajnos így zsúfolt pályákon tudunk csak síelni és ezt a tömeget már nem bírja ki a kezelt hó sem. Szombaton főleg a kék zónákon volt tömeg. A fekete elviselhető volt, mert a lift kapacitása korlátozott és a pálya melletti próbálkozás mentesíti a kezelt területet. A piros a köd és a jegesedés miatt értékelhetetlen. Rengeteg honfitársunk is itt síelt, ezért csodálkozom, hogy ezen a fórumon alig van hozzászólás. Lengyel, Cseh és Svéd síelőkkel is találkoztunk.
Péntektől építik a hóembert a Kőpataki-tónál, ez a gyerekek nagy kedvence és nekem azért is kedvencem, mert az erről készült fotóm bekerült a sieles.hu oldal éves naptárába is.

KKy

ui: Ezen a napon megmutattat az igazi arcát a Magas-Tátra, helyiek szerint, csak egyszerűen Tatra. Pillanatok alatt változott a köd, felhő helyzet. Szűrt napsütésben indultunk a nyeregbe, mire felértünk tökéletes fényviszonyok fogadtak és rövid idő múlva a fekete pálya beszűkülő szakaszán alig láttunk a ködtől. Itt az időjárás igazán szeszélyes.

A múltheti Chopok-i kitérő után a mai napon ismét Lomnic volt a célpont. Az időjárás előrejelzést figyelembe véve, úgy döntöttünk, hogy nem a jól bevált Bánréve-Dobsina-Poprád útvonalon megyünk, hanem Tornyosnémeti-Kassa-Poprád felé autópályán. Azért választottuk ezt, mert nem akartunk friss hóesés után és közben átmenni a Dobsinától Poprádig tartó hegyi szakaszon és azt gondoltuk, hogy kihasználva az autópálya által nyújtott előnyöket egy kicsit kényelmesebben tudunk haladni. Ez be is jött, de Magyarországon a 3-as főút országhatár közeli szakasza siralmas, és megkockáztatom, hogy balesetveszélyes is. Hóesésben, kamionok között kerülgetni a kátyúkat nem kis feladat, visszafelé sötétedés után pedig egyenesen életveszélyes. Értem én az új 1km autópályát, de hogy lehet addig eljutni? Ez nem egy mellékút, ez a 3-as számú főút, amely Magyarországot köti össze Szlovákia 2. legnagyobb városával, ja és Lengyelországot is erre lehet megközelíteni. Elnézést, nem akarom off-olni a topicot, de ezt el szerettem volna mondani, mert sajnos nekünk autózni kell, ha síelni szeretnénk és senkinek sem mindegy, hogy biztonságosan vagy balesetveszélyes körülmények között tudja megközelíteni a sípályákat.
Tátralomnic napsütéssel és enyhe havazással fogadott minket. Parkolni a Humno Tatry étterem melletti területen sikerült az első nagy parkolóval szemben így nem kellett sokat gyalogolni a liftig. Az autók számát figyelve sejtettük, hogy ma sem leszünk kevesen a pályán. A napsütés a Start állomásig tartott, attól kezdve bekerültünk a felhőbe és a nap végéig benne is maradtunk. Ezért cserébe gyönyörű szép hóesést kaptunk. A nyeregben a nap folyamán 20-25 cm friss hó hullott. A köd nem volt túl sűrű, de a buckákat néha nem lehetett rendesen látni a kontraszt nélküli "fehérségben". Nagyon érdekes volt, hogy a síelők nagy többsége nem a fekete pályát használta, hanem a pálya melletti területeket. Néha a kezelt sáv teljesen kiürült, habár a "kezelt" jelző most nem volt igaz. A friss hó hatására igazi freeride paradicsommá vált a "Legenda". A Kőpataki-tó - Start szakasz a nap végére inkább rendhagyó korcsolyapályára emlékeztetett minket, ahol a hóbuckákat glatt jeges szakaszok tarkították. Szerencsére délutánra kiürült a pálya piros szakasza, így tömeg nélkül biztonságosnak éreztük. A utolsó csúszásunk alkalmával a 6-os pályán ketten síeltünk, sem előttünk, sem mögöttünk nem volt senki. A számunkra rendkívül nehéznek tűnő körülmények és a délutánra kialakult fáradtság miatt az utolsó kört fél óra alatt tudtuk teljesíteni a Nyereg tetejétől a pálya aljáig, habár én a lavinafogóktól is elköszöntem átcsúszva közöttük. Háromnegyed négyre fejeztük be a napot rendkívül jó élményekkel és fáradt izmokkal.
Végre megérkezett a havazás a Tátrába is, és már nem nézzük irigykedve a sógorok időjárás jelentéseit.

Üdv Sporttársak!

Ismét eltöltöttünk egy kiváló hétvégét Tátralomnicon. Péntek-Szombat-Vasárnap csúsztunk. A nyereg nekünk még tabu, a lenti kék és a középső piros pályákat használták barátaink, ki-ki a tudásának megfelelően. Az időjárás mellettünk volt, szélcsendes , 0 fok körüli hőmérsékletben , hol napsütésben hol pedig enyhe felhősödésben volt részünk. A pályák jól kezeltek voltak, bár a tömeg hatására a meredek részeken jöttek a buckák, ahogy az lenni szokott. Szombaton voltak rengetegen, kb 5-7 perces várakozás alakult ki a sárga bubisnál, kéknél 1-2 perc maximum. A pályákon eloszlott a tömeg, nem éreztem a folyamatos "nyomást" hátulról, mint pl a hazai sípályákon. Harmadik alkalommal voltunk itt most, de még biztos visszajövünk. Szeretjük a lenti hosszú kék pályát, igazi családbarát ez a rész.

Sziasztok!

Vasárnaptól három remek sínapot töltöttünk itt a Gopass kártyánknak hála.
A Lomnici nyereg szűzhavas hegyoldala ámulatba ejtett bennünket, s végül persze "életre szóló szerelem" lett belőle.
A reggeli, délelőtti pályasízés után, csak a kettes ülőst használtuk ill. egy-egy megállásra(serital/leves kombó) beugrottunk a Kőpataki menedékházba, ahol a tátrai serpa-legenda, Laco Kulanga csapolta nekünk a szomjoltót (bővebben: http://www.magas-tatra.info/2011/07.../tatrai-rekorder-laco-kul... ).
Persze eme menedékház-élményért kell néhány 10métert a kezelt sípályától sétálni ill. bátrabbak léccel is mehetnek(szűzhavas részen simán vissza lehet kerülni a pályákhoz is), de a remek fekvésű kuckó megéri a pici fáradtságot. Napsütésben, a felhőtenger felett, a kényelmes babzsák-foteleken ücsörögve megérzi az ember, hogy mit jelent a szó: kikapcsolódás. A tömegek meg fogyasszanak fent a kabinos melletti modernizált kiszolgálóegységben...
De visszatérve a sípályákra:
A kabinos alatti terület igazi kezdő paradicsom, kék(zöld) pályarészekkel.
A kabinos mellett igazi pirosak találhatóak, odafenn pedig ott a csodás nyereg. Hmmm itt aztán meg lehet találni a "síszámításainkat".
Kedden a nap végén sikerült fél négy előtt 3perccel elcsípni az utolsó kettes ülőszékek egyikét. Szép meló 2190m-ről 880m-re lesíelni a már üres pályákon, azaz "délutáni" sör beáldozása/kihagyása meghozta a jutalmat.
Egyébként délelőttönként elég sokan érkeztek a közeli iskolákból is(a stabil hideg és a napsütés eredményeképp), láthatóan szervezett keretek között.
A szállásunk Tátralomnicon a hatos ülőstől kb.:100m-re volt(Pension Hello, Marika, a panziót üzemeltető házaspár hölgy tagja jól beszél magyarul).
Az esti Lomnic is megér egy szép sétát, a Grand Hotel Praha impozáns látványa a hóesésben, hmmm... filmbéli hangulatot áraszt a százéves épületegyüttes.
Hasonló síélményeket kívánok mindenkinek!!!

Tegnap jöttünk haza Tátralomnicról, ahol a tavaly már jól bevált rendezvényen, a Hórukk Síkupán vettünk részt kb. 150 magyar síelővel együtt, a Síakadémia, Lupus Travel és Szlovák Idegenforgalmi Hivatal szervezésében.

Idén is a gyönyörű Hotel Horizont volt a szállásunk, ezt a szálláshelyet tavaly már megszerettük, nagyon tetszett minden részletében: ízléses design, kényelmes szobák, fantasztikus panoráma, kiváló konyha és egy csomó szolgáltatás (biliárd, csocsó, kártyázó szoba, rendezvényterem, bár). Ráadásul, idén már rutinosak voltunk, mert tudtuk, hogy tartozik egy profi jégpálya is a hotelhez, így vittük a korikat + ütőket és egy hokicsatával indítottunk az érkezés napján. Mindezt kavargó hóesésben, hogy átérezzük a tátrai tél hangulatát. Utána hihetetlen jól esett a lazulás a masszázs-jakuzziban, innentől a hétvége minden napján beiktattunk egy óra wellnesst.

A szálloda a lomnici pályáktól kb. 3 km-re van, síbuszt is igénybe lehet venni, de mi autóval jártunk át, mivel a parkolás ingyenes, frappánsan szervezett. Mindig kaptunk parkolót a sípálya közvetlen közelében, nem kellett helyet keresgetni, sem gyalogolni.
A tátralomnici pályarendszer alsó része a kezdőknek van kitalálva, a felsőbb részen lévő piros pálya már tartogatott kihívásokat, a nyereg pedig extrémen meredek. Most szerencsére bőségesen volt hó odafenn, lehetett bátran csúszni pályán és pályán kívül is, amíg bírtuk erővel. A kétüléses lift is járt a nyeregben folyamatosan és alig volt sorbanállás.

Az időjárás vegyes volt, napsütéstől a hóviharig mindent kaptunk, ködöt és sötét felhőket is, voltak verőfényes időszakok is, amikor tudtunk fotózni. Minden nap esett némi hó is, minden pálya ment, estére a meredek részeken ez is koripályává alakult.

Az amatőr síverseny szombaton kora délután volt a 9-es Bukova Hora pálya alsó szakaszán, gyors és frappáns volt a szervezés (köszönet a Síakadémia csapatának!), alig vesztettünk időt a versenyzéssel, és tudtunk folytatni a síelést. A napot egy hosszú csúszással zártuk a nyeregtől a parkolóig, ami több mint 1000 méternyi szintkülönbség. Szerintem ez a legjobb a lomnici sípályában!

Készült pár fotó a sípályáról január 19-20-án:
https://sielok.hu/fotoalbum/tatralo...mnic-2018/galeria/

Szombaton a felvonók zárása után (apropó, érdemes tudni, hogy itt fél kilenckor nyitnak és fél négykor zárnak a liftek!) ottmaradtunk még és megnéztük a Vertical Grand Tour sítúraverseny rajtját. Nagy hangulat volt, hatalamas dobokkal, sok lelkesítő nézővel.
Készült róla egy rövid videó is:


Néhány kép a díjkiosztóról és az utána tartott Takács Nikolas koncertről.