Élménybeszámolók

Vasárnapra igazi síelő időt ígértek az időjósok, nem tévedtek. Korábban itt nyertem Rezsőéktől két órás VIP jegyet nem volt kérdés, hogy megyünk. Az előrejelzések szerint ezen a hétvégén Visegrád volt számunkra a tuti. Szikrázó napsütés, szuper porhanyós hó. Néhány nap alatt remekül beágyúzták a pályákat, azért volt egy-két síelő aki szóvá tette, hogy a tányéros tetején már egy kicsit kopottabb. Nade nem kell zokon venni az ilyet, fanyalgók mindig is voltak, vannak és lesznek. A lényeg, hogy nekünk és szerintem a többségnek nagyon tetszett!
9:30-kor a parkolóba már jócskán voltak, szerencsére sokan szánkózni jöttek, így reggel az első órában még nem volt vészes a sor. Az idő 70-80%-át a tányéros mellett töltöttük, valamiért ez a pályaszakasz jobban tetszik a fiamnak és szerintem a sor is rövidebb na meg magasabbról egy kicsit meredekebbről is lehet indulni (304m!). A tányéros felvonó kényelmesebb, persze nekünk nincs bajunk a tolókarossal se, leszámítva, hogy van egy síkesztyűm amit csak itt használok. Az 1-es fő pályán csak a változatosság kedvéért csúsztunk, vagy egyszer amikor egy “őrült biciklist kergettünk” (lefotóztam). Lesiklóban a tányéros tetejéből az 1-es aljáig a 66 km/h-t is elértük (anyádnak, hogy fogjuk ezt otthon elmondani?!). Ettől kezdve kiadtam a parancsot, hogy tesség szép kanyarokat csinálni, így 40 fölé nem ment a sebesség, azért így is kis túlzással egy levegővel lementünk a tányéros melletti 3-as pályán.
Félidőben mivel az asztaloknál rengetegen voltak és a covid miatt mi nem ülünk most oda senkihez, a pályától eltávolodva sétálgatás közben még Rezsőre is rátaláltunk (tényleg Rezső felirat van a kabátján). A TV-s interjúja után, odamentem hozzá megköszönni a jegyeket.
A magunkkal hozott keksz félidőben elfogyott és a liter teát is megittuk egy órára, így kettő óra előtt valamivel hagytuk abba a síelést, a 2-es “tanuló” pályán jöttünk le ahol akkora sor volt, hogy felkanyarodott a dombra :-)
Sajnos a tubling most nem ment, pedig lógok a fiamnak egy hófánkkozással már lassan egy éve...

Szombat délelőtt voltunk Visegrádon, az időjárás a héten ezen a napon kedvezett legkevésbé a síelésnek és mi pont ezért választottuk ezt az időpontot. Arra számítottunk, hogy tömegek indulnak a Mátrába, Eplénybe, netán Bánkútra. Ezért mi reggel 9:05-kor már a parkolóban voltunk, ahogy számítottunk rá nagyon kevesen a pályán. 9:20-kor már síeltünk is. Felhős szeles meleg idő volt, a pályáról lefolyó vizesárokkal egész nap szívesen játszottak a gyerekek, a pályára vezető lapos rész értelemszerűen latyakos, de maga a pálya szuper volt. Nem túlzok lehetett íveket húzni, száguldozni. Mivel nagyon kevesen voltunk kb.: 10:30-ig mindig lehetett úgy csúszni, hogy kvázi egyedül legyün a pályán. Később se lettek nagyon sokan, a 2. felvonó nyomvonalát is helyrehozták 11-re, így a kialakult 5-6 perces sor el is tűnt. Utolsó 6 körben “versenyeztünk” a 8 éves fiammal. Ő indult elsőnek a cél az utolsó előtti ugrató vonala volt. GPS szerint egyszer elértem az 52km/h-t, de csak a felvonónál értem utól a fiamat (nem kell hosszabb léc neki!). 11:50-ig tartott a móka. Mentem volna még, egy-két kört, de a fiam, vagy éhes lett, vagy megfájdult a lába, vagy már egyszerűen nem volt elég ingergazdag neki a pálya, így kiszálltunk. Nagyon hiányzott a 3.-as, vagy a 2-es pálya a változatosabb nyomvonalakhoz, de a sorállás nélküli síelés ebben a covid időszakban mindenképpen prioritást élvezett.

Ma negyed tíz után értünk a parkolóba, meglepően sokan voltak, már ekkor volt olyan, aki a túloldalon parkolt, délutánra 80%-on volt a túloldali parkoló is. Kb. 15 percet álltunk sorba, ha van online jegyed, akkor ez 2-3 perc. Volt olyan aki megvette a sorban az online jegyet. A pálya teteje jó volt, a 3-as és 4-es pályák közös szakasza már reggel se volt kisimítva, de délutánra bucka pálya lett, így a felvonóra rávezető szakasz előtti bal kanyarba senki se jött túl nagy tempóval. Dél körül már a sor vége majdnem ki is ért a kanyarig ~15 perc volt a sor + a felvonózás, így óránként max. háromszor csúsztunk.
Napközben többször is mentünk a kis csákányossal, itt jóval rövidebb volt a sor, mint lent. A hosszabb pályák közül a 3-ast használtuk a legtöbbet, itt egész nap mérsékeltebb volt a forgalom. Remény a hétvégére, hogy egész nap dolgoztak a hosszú csákányos nyomvonalán, amivel tehermentesíteni tudnák valamelyest a négyülésest.
A covid miatt van egy csomó intézkedés, pl.: a négyüléseshez két külön libasorban lehetett beállni, így a sor hosszabb, de kisebb a tömörülés, a hütte helyett büfé van, tőlem covid után is maradhatna mind a két intézkedés, a sorban állásnál így kevesebb a pofátlankodó (persze így is akad), a büfében meg ilyen látogatószám mellett is 10 perc után kaptunk 2 hambit. Amit persze lehetetlen elvinni a parkolóba, mert nem dobozban, vagy teljes csomagolásban volt. Szóval mi kisétáltunk az épület mögé a “parkolóba” és megettük ott. A pályán szerencsére a többség tartotta a maszk viselést, és a távolságtartással sem volt gond.

Mivel volt még karácsonyról néhány ajándék síjegyem és az időjárás előrejelzés sem mutatott semmi kedvezőt, ezért szombaton családi sí kiránduláson voltunk Eplényben. A plusz egy 8 órás ajándék jegyemet 5 perc alatt eladtam a pénztárnál.
Sajnos ez az év nem kedvezett ennek a terepnek, januárban éppen akkor voltunk, amikor még nem volt nyitva a 4-es és 2-es, most meg örültünk, hogy megy még valami. Az 1-es fő pálya biztos jól elő volt készítve reggelre, mert érkezésünkkor a 11 órakor távozók állították, hogy fantasztikus volt. Akkorra már persze széttúrták a tetejét és a közepét, de az alján a friss hónak és a reggeli hidegnek köszönhetően volt kb. 100-150 m keményebb rész.
Ebéd az étteremben egy főétel, egy leves, egy császármorzsa, egy tea és két cappuccino 7700 Ft, nem olcsó.
Anya viszonylag gyorsan feladta a bucka sít, kétségtelen a pálya megdolgoztatja a nem létező izmokat is és persze esni se akart.
Annak ellenére, hogy a pályán inkább tömeget lehetett érezni (sokan érthető módon cikk-cakkoztak óvatosan), sorbanállás nem volt négyülésesnél, ez annyira igaz volt, hogy többször is azért vártunk a felvonónál, hogy az 1-es számú székkel utazhassunk a 7 éves fiam kedvéért.
A kirándulók számára a kétüléses is járt, illetve láttunk szánkózókat a 7-es környékén, de az emberek többsége azért síelni jött.
Tanulsága a napnak, hogy Anyát csak ideális körülmények közt visszük magunkkal :-)

A hétvégét Donovalyban töltöttük, szombaton csak a kék (Záhradiste) pályákon síeltünk. A 4-es és a 6-os pályákat váltogattuk, talán a 4-esen több kört tettünk meg. A 8-ason és a 7-esen is csúsztunk egyet-egyet, de azokat inkább csak logisztikai célból használtuk. Hóesés ide vagy oda, csak a korábban hóágyúzott pályák voltak makulátlanok, a többin azért vasárnapra már előjöttek itt-ott foltok. Síelhető pályakilométerek tekintetében nem áll jól Donovaly, a 13-as például nem is pálya, hanem egy behavazott szekérút a Party Ski melletti parkolóig, ha ott parkolt/szállt meg valaki akkor végülis jobb, mint gyalogolni. Azért azt fontos leszögezni, hogy a fő pályákat jól lehet variálni, így a széles 6-oson több variációban le lehet jönni, vagy éppen átcsúszni a felénél a 4-esre. Illetve van egy csomó kialakított ugrató, korlát stb. stb…
Kezdőknek a 8-as (14-es) és 7-es pályák tökéletesen megfelelnek, ment még a 11-es is, de ezt nem próbáltuk.
Vasárnap viszont a Nová hola-n kezdtünk. 9:30-ra értünk a parkolóba, hely nem sok volt, de a parkolóőrök segítettek beállni (itt talán azért van sorompó a parkolón, hogy a megtelt parkolóban ne körözzenek fölöslegesen az autók). 10:00-re föl is értünk a tetejére (kabinossal mentünk mert anya nem csúszott). Mi két kört mentünk, a pálya teteje volt kicsit jeges, de nem volt vészes, sorban állás nem volt (a Záhradiste-n akár 15 percet is kellett sorba állni). 11 körül átmentünk autóval a Záhradiste pályarészre, szerencsére 50-60 m-re a 8-as pályától találtunk is helyet a parkolóban.
Ebédet szintén itt a Yeti bárban oldottuk meg mindkét nap (hamburger 6, hot-dog 2, sültkrumpli 3 Euro), három főre 12-15-ből mindkét nap megoldottuk. Forró csoki, Capuccino és tea 2-3 Euró/ital. Kiszolgálás ebédidőben 2-5 perc!
Szerencsére nagyon jó időt fogtunk ki, ez már ránk fért ebben a gyenge télben.

Tegnap a tavaszi időjárás ellenére nálunk is a mátrai síelés volt a vasárnapi program. Havat már tényleg csak a sípályákon látni, de ott még van elég, illetve jókora tartalék-kupacok vannak felhalmozva, így még egy jó darabig lesz ott hó. Délelőtt 10-kor még egész jók voltak a pályák és délig elég szépen tartották magukat. A 6-oson tett bemelegítő kör után megállás nélkül róttuk a köröket az alagút, szerpentin 3-as, 1-es pálya sorrendben, persze egy-egy tea szünettel. A felvonó szőnyege nem működött, de eléggé csúszott ahhoz, hogy ne legyen zavaró, sorban állás nem volt.
Az időjárás miatt délutánra eléggé tapadóssá vált a hó, de mivel tömeg nem volt, lehetett száguldozni (az 1-es tetején le is ültem egyszer, de nem volt veszélyes). Az 1-es vagy a 3-as pályán le lehetett úgy jönni, hogy senkivel se találkozzunk. Valószínűleg az óriási ugratók az 5-ös pályán ide vonzották a profi snowboardosokat is, egy-két síelőt is láttam ugratni, de nagy bukást szerencsére nem. A hütte szokásos hangulatos, de nem olcsó.
Azt, hogy meddig fog még kitartani a hó, nehéz megjósolni, az időjárás sajnos nem kedvez a Síparknak, pedig a pálya elképesztően élvezhető volt még a madárcsicsergésben is.

Ma délután háromtól ötig ismét felhúztam a Visegrádra rendszeresített síkesztyűmet. Valamiért szerencsém van és mindig tudok viszonylag közel parkolni a pályához, pedig sokan voltak. A pénztárban már nem Rezső volt, mint a múltkor, így nem kellett sokáig sorba állni :-)
Nyitva volt a büfé és mellette a talponálló is, talán most láttam először, hogy nyitva van, mivel mindig próbáljuk elkerülni a tömeget.
A pályákat sajnos megviselte a hétvégi felmelegedés, főleg a részlegesen megnyitott 3/a volt megviselt, a 2/a-n látszott itt-ott a műanyag, de nem volt vészes, az 1/a a meleg ellenére jó volt. Szerencsére most nem volt lezárva a 2/a teteje, így lehetőség volt az útvonalak variálására. Megítélésem szerint a 3/a foltos része elé rakhattak volna egy háló kerítést, vagy valamit, mivel ha valaki benézné, akkor abból csúnya zakó is lehetne. A pálya állapota miatt a többség kerülte ezt a részt, de a hatéves fiam szeret rajta zúzni, mire kiszálltam a felvonóból ő már a pálya aljában volt.
Amit még meg kell említeni, hogy a hófánknál kérdeztem az egyik segítőt, hogy meddig lesz nyitva, ő azt mondta, hogy “hatig biztos”, na ennél az is jobb lett volna, ha azt mondja, hogy fent van a neten, mert délután ötkor bezártak. A fiam pipa lett, de megígértem neki, hogy legközelebb ezzel kezdünk.
Fél hatkor elkezdett szemeregni az eső, reméljük nem okoz nagy kárt...

Tegnap délután 3-ra értünk Visegrádra, szuper volt, hogy kinyitottak. Itt tényleg mindent bevetnek, hogy működjön a pálya, a felvonó nyomvonalának jobb oldalára például lapáttal dobálták a természetes havat. A kölcsönző részen lehetett jegyet venni, 12 perc alatt 6db jegyet tudtak kiadni, de legalább hétköznapi áron volt. A pályán kezdetben puha havas bucka sí volt, de később kisimult, főleg a teteje. Lehet, hogy a sok hószánozás, meg a többször megálló felvonó miatt, ugyanis, ha a fenti részen élesedett a vészleállító, akkor a pálya aljából kellett az üzemeltetőknek felmenni újraindítani. Bárhogyan is, de fél öt körül már határozottan simább lett, ekkor már nagyüzem volt, így mindig figyelni kellett, hogy melyik sorba érdemes beállni. Csak az 1/a pálya volt nyitva (meg persze a bébi pálya), de amit lehetett, azt a fiammal kihoztunk belőle. Csúsztunk egyenesen le, vagy megcéloztuk a pálya jobb szélét, ahol a ratrak parkolt (itt már csak természetes hó volt inkább), majd az elkerített 2/a előtt kanyarodtunk vissza az 1/a-ra.
Félidőben megálltunk 10 percre teázni, a büfé nem sokat változott, de a lényeg, hogy van és nem molesztálják az embereket, ha előkerül egy-két termosz a hátizsákból (egyébként tea 100Ft/dl, gőzgombóc 1200Ft).
Amikor lejárt a jegyünk, már megjött a profi jegykiadó néni, így már sorbanállás sem volt. Reméljük jön még egy kis hideg, hogy belőhessék a többi pályát is, és talán a ratrakot is rá tudják majd engedni.

A szezon első sínapját itt töltöttük. A síhangulatot megalapozta, hogy 5-600 m fölött már havas a táj. A pálya alapvetően a honlapon megadottaknak megfelelő volt (4,5 és 6-os pályák voltak nyitva), sajnos egy-két forgalmasabb helyen azért kavicsos, füves (pl.: 4-es és a 3-as találkozója előtt). 10:30-tól 16:30-ig egy ebédszünet beiktatásával róttuk a köröket. A pálya az enyhe +1-2°C és a dél körüli eső ellenére végig igen jó volt.
A pályán nem volt ugyan tömeg (néhányan parkoltak délután egy körül az út másik oldalán), de a hüttében alig lehetett elférni, ülőhelyre sokat kellett várni. A tömeghangulatot fokozta a szokásos kiszolgálási sebesség, de cserébe az árszínvonal nem csökkent... (gőzgombóc: 1400, tea 2 dl 300). A hütte előtti padokról előrelátó módon le sem takarították a ráfagyott jeges havat, elintézte azt a havazásból esőbe átváltó időjárás. A Rönkbárban el tudnék képzelni egy jó kis kolbászost/hotdogost, de mindenesetre az ilyen mérsékeltebben forgalmas napokon is kinyithatnák, ezáltal is csökkentve a tömeget a hüttében.
A Sípark összességében hozta amire számítani lehetett így a szezon elején. Ami feltűnt az az, hogy a lenti víztározó nem volt feltöltve, remélem ennek nem lesz hatása a későbbi hóágyúzásokra. Viszont jó hír lehet, hogy a 3-as pálya tetejére már oda volt készítve egy-két hóágyú, remélem azt a hiányzó 2-300 métert gyorsan belövik, ha jön a hideg.

Szombaton voltunk a Síparkban, elsődleges célunk az volt, hogy a fiammal első alkalommal lesíeljünk a 4-es aljára. 10:30-kor a pálya melletti parkolóba tudtunk megállni (végül is munkanap volt), a pályán is szerencsére végig a tavaszi hétköznapi forgalom volt. Érzésre rengeteg hó van a pályán hódombok formájában felhalmozva. Az 5-6°C-os melegnek és a szép napsütésnek köszönhetően a kevés síelő a nap végére szét tudta csúszkálni a pályát, de őszintén nem is számítottunk másra. A 3-as és főleg az 1-es jobb állapotban voltak (néhányan az 1-essel párhuzamos nagycsákányos nyomvonalán zúztak le), mivel azokat jóval kevesebben használták, a pályák közös szakasza persze bucka-bucka…
A lényeg viszont, hogy a nagycsoportos fiam élvezte, és az összes kék pályát besíeltük vele többször is (együtt kb.: 15x), persze nem a hosszú négyessel kezdtük, hanem a 6-ossal (ezt már ismerte, illetve először csak ezt akarta használni), majd lementünk a kiscsákányoshoz. Na, ott anyát nem engedte be a forgóvilla, pontosabban anya csippantott, a gyerek meg előtte becsúszott (a fiamnak még nem kellett bérlet, mivel még nincs 6 éves, de itt nem tudott a forgóvilla alatt átbújni és kikerülni sem lehetett). Igazából a gyerekkel egyszerre kellene áthaladni a forgóvillán, de azért ez nem mindig egyszerű...A csákányos így nem lett a család kedvence, ezért innentől felváltva használtuk a hosszú pályát és a 6-ost, a végén már csak a hosszút.
Az ebédszünet természetesen a hüttében volt, a gőzgombóc most egy nagy gömb volt, mintha korábban lett volna olyan is, hogy kettő kisebb gombóc volt a tányéron. Az étterem nem olcsó, de még mindig a Mátrában ettünk a legjobbat a hazai sípályákon (Kékest is ide értem).
Néhány észrevétel, amin javíthatnának szerintem: lehetne félliteres üdítő és víz, nem csak elegáns kis üveges, illetve a papírpoharat (kávéhoz) is hanyagolhatnák az étteremben ezen az árszinten. Jó lenne, ha a pályára lehetne 1000Ft kaucióért regisztrációs kártyát venni a 6 éven aluliaknak is, hogy ne járjanak úgy mint mi (és hogy ne kelljen a gyerekeknek a forgóvillák alatt bujkálni), bár ez utóbbi minket jövőre már nem érint. Ami talán biztonság szempontjából érdekesebb lehet, hogy a négyüléses felvonó szőnyege nagyon csúszós volt (korábban nem tapasztaltam), így nem egyszer csak a szőnyeg vége felé tudtunk csak leülni (az eplénnyi gumiszőnyeg jobban megfogta a léceket).
Azért az üzemeltetőknek hozzátenném, hogy a Sípark remek hely, most sem csalódtunk, szerencsére nekünk sikerült mindig jól érezni mangunkat az idény során és ha lesz hideg betörés akkor lehet, hogy megyünk még...

Péntektől vasárnapig használtuk el a tavalyi black friday acióban vett 3 napos jegyünket. Pénteken rettenetes idő volt, köd, ködszitálás, -4°C, lesikláskor mindez ráfagyott a síszemüvegre. Szombaton és vasárnap sokkal barátságosabb volt az idő, de azért a nap nem sütött. A fekete R8, A3 és Q5 kivételével minden pályát kipróbáltam többször is, nagy élmény volt először lecsúszni az A4-esen és az A5-ön, elsőre sikerült is esés nélkül abszolválni mindkettőt, de később azért volt egy-egy leülős esésem mindkét pálya meredekebb részén, szerencsére egyik sem volt komoly. Pénteken még ratrakolva se volt a 4-es, plusz jókora hókupacok voltak a bal szélén, amiket szerencsére szombatra elsimítottak, így a péntekihez képes idilliek voltak a körülmények. A kék pályák közül a Q2 maradt a kedvencem (az elejét lesikló üzemmódban lehet abszolválni), mivel esett vagy 30 cm természetes hó, így elég sok kisebb-nagyobb alternatív útvonal alakult ki a Q2, A3 felső nyomvonala mellett.
Az új 7-es pályaszakaszt, valamint a kétüléses felvonót a változatosság kedvéért mindennap használtuk. Ugyan az új pálya második fele tényleg nem túl meredek, de talán gyakorló pályának önbizalmat szerezni jobb lenne, mint a 7-es tetején esni kelni. Pénteken csak azok használták a kétülésest, akiket a kék parkolóba irányítottak, szombaton és vasárnap már tele volt a felvonó, nagyüzem volt. Ha lehetne választani, akkor a kék parkolót én soha többet nem választanám, rettenetesen messze van a parkoló a pálya aljától és visszafelé még emelkedik is, fáradtan nekem már nem esett túl jól a síbakancsos séta. A hétvégi kisbuszos utaztatás ehhez képest felüdülés volt.
Szerencsére minden korábban itt olvasott negatív kritika ellenére, véleményem szerint Eplény Magyarország legjobb síterepe, ha nyitva van minden pálya. Talán egy hosszabb piros pálya elférne még, az R8-ast meg tényleg lehetne törölni a térképről. Három napig voltunk, de sohasem az unalom miatt hagytuk abba. A tömeg a tavalyihoz képest jobban eloszlott, a liftnél a sorállás pénteken 5-8, hétvégén kb. 20-25 perc volt csúcsidőben.
Az étteremben elképesztő sor volt, pénteken több mint 25 percet álltunk sorba, szombaton és vasárnap ezért inkább a pizzériát választottuk (pénteken zárva volt) - ott nem volt sor, ülőhely is volt, de cserébe a választék is jóval gyérebb. Ráadásul az ételek ár-érték aránya rettenetes: porból készült tea, automatából jön a cappuccino, “tejfölös dobozos” instant leves; szóval nem ezért fogunk visszatérni. Mert jövőre visszatérünk az biztos.

Tegnap felugrottunk síelni Visegrádra az öt éves fiammal, a feleségem inkább kihagyta, ezért két óra csúszás jutott nekünk aznapra. Amikor megérkeztünk, csak akkor vettem észre, hogy nem hoztam magamnak kesztyűt, így jegyvásárlás előtt a kölcsönzőbe vettük az irányt, ahol egy halom elhagyott kesztyű között válogathattam (hálás vagyok érte, kesztyű nélkül kemény lett volna). A pénztárban a néni szokás szerint rászámolt vagy 15 percet a lejárati időre, 12:30-ig maradhattunk.
Bemelegítésnek a 2/A kispályán csúsztunk két kört, aztán irány az 1/A nagypálya és a 3/B; kezdetben felváltva használtuk őket, de az utolsó órában már csak a 3/B maradt. Aki ismeri a pályát az tudja, hogy a 3/B-nél van egy jó kis letörés aztán a vége meg emelkedik, ezért lendületet kell venni a felvonóhoz való beálláshoz, na erre a lendületvételre érzet rá a rakéta fiam és valószínűleg ezért ragadtunk ezen a pályán. Mivel október óta heti egy műanyag pályás oktatásra jár, ezért az idő második felében hagytam szabadon síelni, a technika csiszolása az edzők dolga.
Az idő miatt figyeltem, hogy a nagytányéroson mennek-e még fel emberek, ugyanis csak 12:00-ig lettek volna nyitva a felső pályák, de 12:30-kor is simán ment még. Sajnos mivel ketten voltunk az erdei pályán nem tudtam lejönni (gyerekkel nem vállalok be ismeretlen terepet), valószínűleg többen is azért ezt a pályát választották hétvégén, mert a felső rész is ment. Egy a “pályarendszerről vitatkozó” családot én is az 1/A aljából küldtem át a nagytányéroshoz.
Sokan voltak, de megoszlott a tömeg, a kistányéroson max. 5 ember volt előttünk, szóval szuper kis csúszás volt, megérte.

Tegnap voltunk Mátraszentistvánon, a fórumban olvasottak miatt lélekben fel voltam készülve a legrosszabbra, de valahogy szerencsénk volt. 9:40-kor értünk oda, de a pálya melletti parkolóba már nem lehetett beállni, az út másik felén lévő parkolóban még rengeteg hely volt. 10:00-kor már csúsztunk a napfényes mátrai pályákon (4, 4B, 5B, 3). A sorok elkerülése érdekében 11:35-kor a hüttéhez mentünk és igazunk volt, 2 perc alatt megkaptuk az ebédet (11:50-kor már kint állt a sor vége a hütte előtt). Délután óriási lett a tömeg a négyülésesnél is, de a nagy csákányosnál kb. fele akkora volt a várakozási idő, így egyre többször azt választottuk (8-10 perc). Délután 2-től a hütte előtt óriási volt a tumultus, így egyre inkább csak a 3-as pályán mentünk, én életemben először bevállaltam a változatosság kedvéért az 1-est is, na ott nem volt tömeg. Érdekes módon érzésre többen mentek a 2-es pályán, mint az 1-esen (pl.: apukák hóekéző kisiskolásokkal). 16:00-kor váltottuk vissza a bérleteket és azt kell mondjam, jó volt. Soha rosszabb sínapot…
A feleségem is tapasztalta a korábban többek által is említett “beakadós sícipő effektet” a négyüléses beszállásánál, de rögtön hozzáteszem, hogy elmondása szerint szuer és kérésére többször is azt választottuk a csákányos helyett. Különben sok állás, vagy probléma amikor mi használtuk nem volt, persze időnként megállt, sőt egyszer tolatott is, de nem volt vészes.

Tegnap voltunk síelni, fél 11-től fél 4-ig bírtuk (6 órás jegyet vettem). A öt és fél éves fiam sítudásának fejlesztéséhez ideálisak voltak a körülmények az 1/a pályán. Érkezéskor még éppen fagyott, délutánra +3-4 °C lett, de végig remek volt a pálya. Ahogyan többen is leírták már, kezdőknek technikát csiszolgatni, élményeket gyűjteni, illetve esni megtanulni tényleg szuper a hely. A tolókaros felvonó finoman szólva nem volt az asszony kedvence, így egy idő után “csak” a gyerekkel pörögtünk a pályán. Kezdetben próbáltam íveket húzni neki, vagy az oktatók által húzott íveket lekövetve lehozni a pályán, de 5-6. alkalom után átálltunk arra, hogy ő ment elől én meg felülről “fedeztem” (nehogy valaki elkaszálja). Délben csak ebédidőre álltunk meg egy rövid időre a büfében, amelynek legnagyobb előnye, hogy van (bár a gőzgombóc nem volt rossz). A hétvége ellenére kint is, bent is lehetett helyet találni.
Délután a fiam az egésznapos gyakorlásnak köszönhetően megtanult a felvonós bácsik segítsége nélkül egyedül felmenni, ezúton is köszönöm a segítőkészségüket (össz élményben a kicsiknek ez tényleg fontos). Délután kettő körül megnőtt a forgalom a pályán, de érzésre még mindig jónak volt mondható az állapota. Az üzemeltetők menet közben hoztak egy-egy adag havat a domb magasabb részeiről a kopottabb foltokra.
Sajnos saját hibánkon kívül sikerült kétszer egymás után úgy elesni a felvonón, hogy valaki esés után az istennek nem engedte el a kötelet, ezzel elrántva az összes többi embert. Lecsatolás, aztán fel, majd csúszás. Ebből a szempontból tényleg jobb lenne egy tányéros, vagy egy csákányos felvonó a tolókaros helyett.
Összegezve: a család megosztott: a fiam feltétel nélkül visszatérne, az asszony a felvonóval nem barátkozott meg, de szerencsére nálunk demokrácia van, így biztos jövünk még, ha nem is a kulináris élményekért...

Péntek “családi kishétvége” Mátraszentistvánon!
Mivel tartottunk a hétvégi tömegtől péntekre szabit vettünk ki, hogy az 5,5 éves fiam végre a havas síelést is élvezze a műanyag pályás csúszások után. 11 órára előtt értünk fel, még volt összesen 10-15 hely a pálya melletti parkolóban. A fiammal a tanulópályán kezdtük a napot, először kipróbáltuk a varázsszőnyeget, majd a kis köteles felvonót. Mivel mindenképpen szerettem volna oktatásra is beíratni, hogy szokja a havas körülményeket, a síoktató pénztárában a síovit javasolták, de már a síovónéni a látottak alapján kapásból eltanácsolta, és mehetett a kezdő csoportba (elfogult apukaként én az újrakezdőre szavaztam volna, de nem siettünk, szerezzen csak sikerélményeket). Az oktatás alatt kipróbáltam a 4-es pályát és az új négyülésest, a feleségem maradt. Bemelegítésnek először csak a kis csákányossal akartam felmenni, de az nem működött (később megnéztem, hogy a honlap szerint se ment). Ezt többen is benézhették, mert egy kis csapat az egyik kedvenc pálya részem felé csúszott - a meg nem nyitott, de le sem zárt szerpentin 5B felé- , így én is bevállaltam és végigmentem a szerpentinen. Hát nem véletlenül nem nyitották még meg: itt-ott kavicsos volt, plusz a becsatlakozásnál meg kellett mászni a 4-es pálya szélét. Később váltottam a feleségem a gyereknézésben, az oktatásának 13 órakor lett vége. A lényeg, hogy a gyerek élvezte, kicsit elfáradt, de azonnal vigyorogva követelte, hogy menjünk le a “közepes pályán” (kék 6-os). Volt bennem egy kis félsz, hogy képesek leszünk-e gond nélkül lemenni, de minden ment elsőre: a lecsúszás és még a tányéros felvonózás is, pedig az nagyon trükkös volt, mert először meghúz majd megáll, és a gyerekek esetében teljesen függőleges a rúd. A liftkezelő az első felvonózásnál még kicsit kísérte is, amit ezúton is köszönök. Nemsokára megéheztünk és és elküldtük Anyát, hogy álljon sorba a hüttében, addig mi még csúsztunk egy kört. Délután fél kettő után ebédeltünk, szerencsénkre egy család szorított nekünk helyet az egyik asztal végén. Korábban, amikor még nem gyerekkel síeltünk, mindig kint tudtunk ebédelni, de most esett a hó és valamiért számomra zavaróan hangos volt kint a zene (persze gyerekkel mindenképpen bent ettünk volna). Az árak a szokásosak, se nem olcsó se nem túl drága, de lényeg, hogy finom volt minden (káposztaleves, husi, krumpli, uborka, gőzgombóc, tea capuccino). Esetleg a kiszolgálás sebességén lehetne javítani. Ebéd után délután 4-ig pörögtünk a 6-oson (minden körben ugratók), én egy párszor mentem egy nagy kört és lecsúsztam a 4-es pályán, a végére azonban olyan köd és szúrós hószitálás lett, hogy mindenképpen abba kellett hagyni.
Azoknak, akik ki akarnak nézni, jó hír, hogy a pályát egész nap hóágyúzták, amikor csak lehetett (gondolom a hóréteg vastagítás a cél), sajnos a 3-as pályát úgy láttam, nem lőtték, bár oda voltak készítve a hóágyúk. Minden pályán van egy kis természetes hó, de megnyitni így biztos nem lehet egy darabig. A négyüléses már nagyon kellett, sikerült a pálya alját is úgy kialakítani, hogy ne egy viszonylag meredek, kibuckásodott szakaszon kelljen megállni+sorba állni. Jó pofa volt, hogy az 5-ös pálya felső részén szlalom kapuk voltak elhelyezve (lehet, hogy verseny lesz), minden esetre nekem tetszett. A fórumot talán olvassák, mert a négyüléses kiszállójánál a szakadék elé kirakták a majom fogó hálót. Nem olyan fontos, de a 6-os pálya jobb oldalán, a felvonó felé vezető szakaszon lévő gödör elejét is lehetne védeni egy kis hálóval, nehogy valaki figyelmetlenségből belesíeljen. Ami biztos, hogyha lesz hó jövünk még, de hétvégét szerintem gyerekkel nem kockáztatunk.

Ma voltunk először síelni a Kékesen, tekintve hogy MSZI-ben felvonó avatás volt (“figyelmes csúszással, a pályarész használható”), úgy gondoltuk jobb lesz nekünk Kékes, illetve a webkamerák alapján itt folt mentesebb pályára számítottunk.
Tapasztalatok:
10:30-kor kb. 10 hely volt még a parkolóban, szóval tényleg korán kell ide érkezni, nekünk még szerencsénk volt…
Rengetegen érkeztek szánkózni, túrázni, havat nézni...
Hely ismeretünk nulla volt, ezért ebédidőben (13:30) először próbálkoztunk a pályához közeli étteremben, de minden szabad asztal foglalt volt. Szerencsére az egyik felszolgáló ajánlotta az önkiszolgáló Tető éttermet ami éppen az északi pálya tetején van. Itt is szerencsénk volt egyből lett asztalunk és öt perc alatt sorra is kerültünk (étel finom és kedvező árú).
A pálya mellett a két lehetséges helyen He-Do bár és az étteremnél sajnos nincsenek kinti asztalok és padok, így kint leülni nem lehetett (lehet, hogy csak mi nem találtuk meg a tuti helyet). Ennek megfelelően az egész napos jegy egész napos talpon állást is jelent egyben.
A pálya minősége 11-kor még meglepően jó volt, délután 4-re az egész napos enyhe idő miatt már sajnos helyenként felpuhult.
A pálya kezdők számára szuper, az eleje kicsit szűk, de a He-Do után kiszélesedik és a pálya végén a felvonónál volt hely a biztonságos megállásra fékezésre (az MSZI-n előző évi tapasztalataim szerint ez nem volt mindig meg, többek között ezért se oda vettük az irányt...).
A felvonónál mindig szépen odakészítették a csákányt, tapasztalataim szerint ez se természetes mindenhol.
Összegezve:
Amennyiben kapsz parkolót és a fentebb említett ülő hely problémán túlteszed magad remek síelésben lehet részed.

Kedves Fórumozók!

Tegnap (vasárnap délután) kint voltunk. Nem gondoltam volna, hogy március 12 után (MSZI) december 3-ig kell csak várni, hogy itthon síeljek. Mi délután 14:30-ra értünk ki, így 1,5 óránk maradt csúszkálni, de az intenzív volt. A pénztárban 1500Ft-os akciós jegyet kaptam :-). A feltételek szuperek voltak, finom süppedős “ratrakolatlan :-)” hó, amit délutánra már jól megcsúszkáltak itt-ott egy két fűszál, a 3/a felső meredekebb része foltosabb volt ezért többen, így én is korábban kiszálltunk a tányérosból (lehet nem voltam elég bátor felmenni). Az 1/a pálya mindkét felvonója telített volt, de még éppen bírta a tömeget, így sor nem alakult ki.
Öt éves fiam először síelt egyedül a bébi pályán, látszott rajta a műanyag pályás rutin. Tekintve, hogy én is és a feleségem is csak próbálgatjuk a síelést, ezért csak minimálisan próbáltuk korrigálni (alapvetően hagytuk szórakozni...), szerencsére 5 perc alatt egy esés és egy sikeres közös felvonózás után már egyedül ment neki (ekkor persze már nem is engedte a segítséget).

Összességében szuper volt, a személyzet segítőkész segítenek, ha kell, talán egy észrevétel lenne, a tányérosnál gondot jelentett a kisebb növésű sítársaknak a tányér magasban való elkapása, így egyszer-kétszer kellett segítenem, de ez benne van egy ilyen társas sportban. Úgy gondolom kisebb gyerekekkel simán el lehet itt tölteni hosszabb időt is (itt biztos nem veszíted el a gyereked, ha nincs köd :-) ). Mi tervezünk visszatérni a szezonban, ha nem is a következő hétvégére amikorra is +9°C-ot jósolnak…
Még 1x köszönet az üzemeltetőknek és a Holle anyónak a lehetőségért :-)

Üdvözlettel,
GG