Élménybeszámolók

Bye bye Lomnic, bye bye "nyereg" ,
avagy Szlovák kisíelés a Magas Tátrában.

Milyen gyorsan telik az idő. Mintha tegnap lett volna, tavaly december kilencedikén megnyitott a Lomnici-nyereg, és mi is elkezdtük szlovák szezonunkat. Akkor írtam egy rövid beszámolót, miszerint rendhagyóan, Csorba-tó helyett itt kezdtük a szezont. A váltásnak az oka a Nyereg korai nyitása. Azóta eltelt négy hónap és sikerült 16 napot szlovákiai síeléssel tölteni. Szerencsére az ínséges évek után, az idén több havat kaptunk ajándékba, sajnos Chopok, Lomnic és Csorba-tó zsúfoltsága is nőtt.
Úgy döntöttünk, hogy ha itt kezdtük, akkor itt is fejezzük be, igaz így kimaradtunk a Csorba-tavi hagyományőrző, jelmezes síelésből, amit az utolsó hétvégén szoktak megtartani. A Solisko alatt ez a hétvége volt az utolsó síelhető nap. Egyébként is, február tizedike óta nem voltunk a Tátra második legmagasabb csúcsa alatt (már hiányzott is), így az illem is azt kívánta, hogy elköszönjünk.
Az időjósok előrejelzését olvasva, igazi tavaszi (vízi)síelésre készültünk. Megpróbáltuk menteni a menthetőt és öt óra negyvenkor indultunk, hogy nyitásra kiérjünk, így egy tíz perces dobsinai pihenő után, sikerült fél kilenckor leparkolni a pálya alatt. Érezhetően meleg volt, az alsó pályák éjjel sem fagytak ki, de láthatóan kezelték őket. A Kőpataki-tó alatt sima, de laza havon kezdtünk, elsőre kellemes bemelegítés volt. Irány a nyereg. Sorban állás után szintén vizes hó fogadott minket, de legalább itt buckahegyek is voltak. A nyeregben nyolc kört csúsztunk, kipróbáltuk a fekete pálya melletti jobb oldalt, bal oldalt, mindent, ahol hó volt és az igazat megvallva bárhol jobb körülmények fogadtak, mint a kijelölt "csíkon". Tizenegy órára -hála a csodálatos napsütésnek- tovább melegedett minden és fokozódott az olvadás. Legtöbben a Kőpataki-tó "hüttéjének" teraszán tartózkodtak, majd a nyeregben és néhányan a pálya alsóbb részein, de lehet, hogy ők már hazafelé tartottak. Dél után kaptunk egy kis felhőjátékot is, de az olvadáson már nem sokat segített. Érdekes, hogy nem találkoztunk magyarokkal, talán honfitársaink már nem utaznak ennyit, egy kis délelőtti síelésért. Délután már wakeboard.
Természetesen mi sem vártuk meg a zárórát, de hála a körülményeknek a lábunkat úgy éreztük, mintha két napja síelnénk egyfolytában. Szerencsére március 15-én Brixenthalban volt szerencsém 3 napot síelni +5 +10 fokban, így ráedzettem a tavaszi körülményekre. Ja, az osztrákoknál ugyanolyan buckás lett a pálya, pedig ott 280km volt belőle.
Kellemesen elfáradva, igazi tavaszi síeléssel fejeztük be szezonunkat.
Mindenkinek kívánok kellemes tavaszt, kellemes nyarat és remélem a következő idényben újra "találkozunk".

KKy

Tavaszi síelés Tirolban, avagy milyen pályát tudnak a sógorok biztosítani +10 fok felett.

A négy napos ünnepet kihasználva felkerestük az egyik legnagyobb pályarendszert Ausztriában. Március 15-én, csütörtökön szerettünk volna síelés közben "ünnepelni", ezért előző este elindultunk Miskolcról. Szerencsére így elkerültük a dugót Budapesten és a "hírhedt" Tatabánya előtti, melletti M1 szakaszt is könnyedén magunk mögött hagyva, zökkenőmentes utunk volt Westendorfig. Reggel 7 órára érkeztünk és mondanom sem kell, hogy igen meleg tavaszias időjárás fogadott minket. Az előrejelzések alapján sejtettük, de igazából csak itt szembesültünk ezzel. Ez számunkra azért volt probléma, mert a "SkiWelt Wilder Kaiser" legmagasabb pontja is 2000 méter alatt van.
Rövid alvás után, 11 órakor terepszemle, majd bérletvásárlás. Ezen a napon -inkább délutánon- a Westendorf melletti, feletti rendszer volt a cél, Choralpe (1820)központtal. Csodálattal vettük tudomásul, hogy a meleg ellenére is viszonylag jó állapotban voltak a pályák, habár több helyen azért puha, enyhén vizes felület fogadott minket. 14 óráig nem is mutatkozott jelentősebb állagromlás. Hangsúlyozom, hogy a csúcsokon is pozitív tartományba kúszott a hőmérő és végig sütött a nap is. Mindvégig kevesen síeltek, így egyetlen felvonó előtt sem állt senki. Késő délutánra rohamosan romlott és buckásodott, főleg a pályák alsó szakasza. Sokan küzdöttek az "elemekkel", és láthatóan sokan nem ehhez voltak szokva. Szerencsére mi Szlovákiában "szocializálódtunk", mármint a síelés tekintetében, így jó tempóban, buckasíeléssel zártuk a napot.
Csütörtök reggel a völgyben +3 fokra ébredtünk és éjszaka 1 és 5 óra között esett az eső. Megcéloztuk a Brixenthalból induló 1-es felvonót és így az Elman-Söll-Itter-Brixenthal települések által határolt területet. A völgy alsó lejtőin inkább legelőt láttunk, mint havat és az 1-es felvonó völgyállomásához vezető egyetlen, még működő pálya is siralmasan nézett ki. Mondjuk, ez a déli oldal. A felső területekre érkezve, egy csodálatos világ tárult a szemünk elé. Bármerre néztünk széles gondozott pályákat láttunk. A hőmérséklet itt is 0 fok körüli volt, de éjszaka biztos, hogy volt némi fagy, mert kb. 5 cm friss hó fedte a ratrakolt felületet. Ennek ellenére, vagy pont ezért, nem tudott igazán kifagyni. Szerencsére, ami a völgyben eső volt, itt hó formájában hullott. Ezen az oldalon és ezen a napon lényegesen többen síeltek, így az idilli állapotok nem tartottak sokáig. 11 óra után melegedő, olvadozó havon róttuk a köröket és sok helyen megjelentek a buckák is. Azért a jó sör és a finom ebéd kárpótolt minket. Minden völgybe megpróbáltunk legalább egyszer lemenni, de az alsó szakaszok nem voltak túl jók. A nap zárásaképpen kipróbáltuk a Hohe Salve déli, fekete pályáját is. Nem tudtunk a "Hochsöll"-től másképp visszamenni az autónkhoz.
A templom mellett mindenki állt és nézelődött, gondolkodott, hogyan kellene elindulni. Derékig érő buckák borították az egyébként nem túl hosszú, de viszonylag meredek szakaszt. Itt ismét örültem, hogy sokat gyakoroltam a Lomnici-nyeregben :).
Alapvetően kevés fekete pályát találtunk és ezek egy része is zárva volt a hóviszonyok miatt. Ezzel szemben volt sok rendkívül széles, még ebben az időjárásban is jól kezelt, hosszú piros-halványpiros, kék, családbarát terület.
Szombaton reggel nyitás előtt 5 perccel már az 1-es felvonónál álltunk, okulva az előző napokból. Gondolom azért, hogy kellemes emlékekkel térjünk haza a Wilder Kaiser ezen a reggelen megmutatta, hogy milyen is valójában. Az előző napi olvadt hó atomkeményre fagyott, így simára ratrakolt, üres pályán kezdtük a napot. Mivel senki sem zavart, senkire sem kellett vigyázni, úgy síelhettünk, ahogy akartunk és a pálya is gyors lett. A Hohe Salve "feketéje" is jól esett, de örültem, hogy frissen élezett, szervízelt léccel érkeztem. Rögtön háromszor meg is "kóstoltuk". Délutánra a napsütés és az egyre magasabb hőmérséklet átalakította a jeget és így alsó szakaszokon újabb, nyári sportokat is ki lehetett próbálni, mint pl: wakeboard. Vasárnap reggel a csúcsok elbújtak a felhők közé és ismerve a magyar útviszonyokat -M3-on húfúvás stb.- úgy döntöttünk, hogy elindulunk haza.
Összességében három szép napot síeltünk itt, és sikerült kellemesen elfáradni. Az időjárás sajnos nem kedvezett, tipikus tavaszi síelés lett a vége. Egyébként a beszámoló írásának időpontjában mínusz 10-19 fokot mutatnak a hőmérők Brixenthalban. Az egy más világ. A karbantartók mindent megtettek az ideális körülmények biztosítása érdekében, de a fizikát Tirolban sem sikerült megdönteni.
Kellemes pályarendszert ismertünk meg, ami több oldalról, több völgyből megközelíthető és alapvetően jó logisztikával rendelkezik. Ideális lehet családok számára is, akár egy egész heti látogatásra. Ha valaki a nagy kihívásokat keresi, vagy csak fekete pályán szeret síelni, lehet hogy egy kicsit kevés.

KKy

Sziasztok!
A mai beszámolóm mottója: napsütésben minden szebbnek tűnik.
A tegnapi ónoseső után verőfényes reggelre ébredtünk és nagyon hideg sem volt. A parkolást ismét megoldottuk Lucky-n. A pályák szépen előkészítve, így tökéletes körülmények között kezdtük a napot. Egy gyors bemelegítés után 5-1, találkoztunk “Százas” sporttársunkal, aki délről támadva jött át Záhradky-ba. Egyébként életünkben először találkoztunk - lévén több száz kilométerre lakunk egymástól- és ezen a topicon beszéltük meg ezt. A nap további részét együtt síelgettük, így lagalább volt aki feltartotta Őt és nem tudott új pályacsúcsot futni :). Mint írtam gyönyörű időben, jó pályákon nyomtuk a napot és szerencsére az átlagos szombahoz képest kevesebben is voltak. Hogy ne legyen minden tökéletes dél körül megállt a liftek nagy része. Óriási szerencsénk volt, mert véletlenül a műszaki hiba előtt letévedtünk Otupnébe és az A3, C4 és a B5 működőképes maradt. Soha nem szoktunk ide lejönni. Barátaink Zahradkyban ragadtak, ahol nem gyenge tömeg alakult ki. Mi tudtuk használni az 1a, 2, 13, 7, 10a, 10-es pályákat és így rendkívül szerencsések voltunk. Szerintem ezen kívül minden “befagyott”, még a déli pályák teteje is. Az A1 is megállt, valamint délen az A2, emiatt izgulhattak a túlsó oldalon parkolók. Szerencsére zárás előtt némileg rendeződött a helyzet és elindult az A1 is, igaz csökkentett üzemmódban. Ez azért volt fontos, hogy a Krupován parkolók el tudják érni az autójukat pl: Százas. Azért zárás előtt még tudtunk egy pár kört futni az 1a, 1, 12, 11, 5, 14-es szakaszokon. Végig szép időben síeltünk, de a kényszerszünet után azért tele lettek a pályák ( nem tudtam hol volt addig ennyi ember), ami nyomott hagyott a havon. Sajnos ma nem tudtunk átruccanni délre, de a kellemes napsütés kárpótolt érte. Holnap ismét megpróbáljuk. Amit nem szeretnék látni: ónoseső, köd, felhő, műszaki hiba és tömeg, ja és baleset. Ez utóbbi ma is többször előfordult. Kiváncsi vagyok, hogy sikerül :).
Üdvözlettel: KKy

Sziasztok!

Szombati helyzetkép Chopokról, egy kis szokásos mesével.
Megközelítés: Indulás miskolcról 6:35, Bánréve-Rimaszombat-Tiszolc-Breznó-Chopok dél (kb:170km). Mindenhol száraz, jól járható út, kényelmesen fel lehet menni bármelyik pálya alatti parkolóig, ha van hely, de erről egy picit később. Putnok környékén főleg előtte, hála a brutális kamionforgalomnak erős kátyúsodás, vigyázzatok magatokra ill. a felnikre. Szerencsére a "Közútkezelő", vagy mit tudom én, hogy hívják most, el kezdett dolgozni és szépen kirakta a 60-as táblákat, talán valahol 40 is van. Persze látom én a híreket az M1-ről, mit gondolok, ha ott nem építenek normális utat, akkor itt Borsodban. Érkezés 9:10-re a Krupova előtti elágazáshoz, bízva abban hogy lesz hely. Nem lett. Tábla 200 férőhelyet mutat, de a kocsisor az elágazásig áll. Természetesen nincs szabad hely. Legközelebb elindulok este 10-kor :)). Irány Sdriecko, talán sikerül. Sajnos a cél előtt 300 méterrel vége a dalnak, parkolás az út szélén, de nem baj majd a síbusz. Ha lenne, kedves "parkolóőr" barátunk elmondta, nincs sofőr, nincs síbusz. Nem baj bemelegítésként gyaloglás, de legalább nem fáztunk a mínusz 7-8 fokban.
Síelés, felvonók: 9:40-kor beülés a régi négyes felvonóba a Sdriecko-nál, kemény ülésű, régi felvonó, de nulla sorban állás. A terv az volt, hogy a Kosodrevinától irány Krupova, majd a hegytető, de látva a sorban állást az A1 előtt, inkább a 31-en csúsztunk bár bemelegítő kört. A szezon eddigi legjobb pályája fogadott, beton kemény alap, de nem jég, rajta bucka nélkül egy pár centi hó, ráadásul rendkívül gyors porhó és kevés ember. Gondolom segített a hideg. Ebben a magasságban ragyogó napsütés, de látszott a Chopokot beborító köd, felhő. 11 óra előtt egy forrócsoki a fiamnak, egy sör nekem Krupován és irány Chopok. A várakozásnak megfelelően köd, rendkívül erős szél és kb. mínusz 20, habár nem láttam a kiírást. Egyik felvonó utunk során, beszélgettünk rimaszombati sporttársainkkal, akiknek a személyzet -22 mondott. Chopokról először maradt a déli oldal a 33a-val kezdve, ami hibátlan állapotot mutatott, probléma egyedül a köd volt. Miután átruccantunk északra egy egészen más világ fogadott minket. Az 1c, 1b jó volt, de ködös, egyébként a csúcson a szél talán tovább erősödött. Lukovától a szokásos probléma, tömeg. A pálya nem volt buckás, de valahogy mély "porhó" alakult ki és érezhetően lassabb lett a csúszás. Valahogy nem tudtam elérni ugyanazt a sebességet mind délen. Egyébként is sokszor érzem úgy, hogy két oldal, két külön világ. Szakértőket kérdeznék: egyik alkalommal amikor kiszálltam a liftből letapadt többször a lécem. Lecsatoltam és ráfagyott jégdarabokat láttam, amit a pályán lévő laza, de hideg hó nem tudott lecsiszolni, inkább fékezte a csúszásomat. Miért volt ez így? (Szoktam vakszolni a lécemet, folyékony anyaggal) A síelők száma alapján "tudtuk, de nem sejtettük", hogy Zahradkynál B1 és a B2 előtt is nagy sor, egyébként 11:50-re értünk ide először. Délutánra bele is untunk északba, 13 óra után irány vissza dél. Chopoktól lefelé kezdődött az extrém síelés. Óriási szél, természetesen fújta a havat is és egyre nagyobb köd. A 32, 32a pályákon néha azt sem tudtuk, hogy hol vagyunk és hogy egyáltalán merre van a le, merre van a föl. A liftben beszélgetve másoknak is voltak hasonló érzéseik, pedig felszerelésüket nézve, nem először jártak erre. A kitartásunkért cserébe megkaptunk az üres pályákon való síelés élményét a Kosodrevina alatti szakaszon a 31, 31a, 36 és a 33-as pályákat használva, hangsúlyozom, hogy főleg az utóbbi a 33-as rendkívül jeges lett délutánra. A buckák viszont egyáltalán nem jelentek meg. 16 óra előtt pár perccel fejeztük be a napunkat a Sdrieckonál, és levezetésként egy pár száz méter séta következett az autóhoz.
Rendkívül nehéz, de szép napot zártunk, engem nem nagyon zavart a hideg, de a fiam jelezte, hogy néha fázott a lába, pedig sohasem szokott.
A parkolóban és a pályán is nagyon sok honfitársunkkal találkoztunk.

KKy

Kedves Zoltán!

Érdeklődve olvastam a beszámolódat, egyrészt azért, mert hosszú évek után tértél vissza erre a pályára, így azok a fejlesztések, változások, melyek az elmúlt években történtek markánsabban érzékelhetőek számodra, mivel mi folyamatosan éltük meg ezeket, másrészt a bemutatkozásodat olvasva tudjuk, hogy sok síterepen jártál, ezért van összehasonlítási alapod.
Én később kezdtem el ezt a sportot, mint Te, de amikor az első napokat töltöttük Chopok délen még nehezen volt átjárható a két oldal és ha át is tudtunk menni nem volt biztos a visszatérés, vagy esetleg nem kevés északi gyaloglás árán sikerült megoldani. Tehát röviden dél a kihívásokat kereső "freeriderek" mekkája volt, nemritkán több méteres kezeletlen hóréteggel.
A mai állapotok sokkal kényelmesebbek, de nem biztos, hogy több élményt nyújtanak.
Tapasztalataid jó részével egyetértek, korábbi beszámolóimban én is írtam hasonló problémákról. Valószínű, hogy mi örülünk a javuló szolgáltatásoknak, Te pedig látod a még mindig nagy különbséget.
A lassan állandósuló tömegről egy pár gondolat (hangsúlyozom hogy általában mi is szombat vasárnap járunk síelni):
- az utóbbi évek hóhelyzete alapvetően változtatta meg a kisebb pályák használhatóságát, így mindenki egy pár "nagyobb" helyen síel
- Szlovákiában megváltoztak a jövedelmi viszonyok, egyre több síelő "engedheti meg" magának a "drágább" síterepek igénybevételét
-az átadott új liftek szállítókapacitása önti az embereket a pályákra és a besíelhető területek nem nőttek
-tapasztalatom szerint, ha az időjárás kedvezőtlen, akkor lehet számítani kisebb "népsűrűségre". A fiamat idézem, amikor egy alkalommal koradélutánra kiürült egy pálya a kellemetlen időjárás miatt: " Apa divatsport lett a síelés"
-csütörtökön, pénteken is tapasztaltam már tömeget, talán a hét elejét érdemes megpróbálni
Több sportársunk beszámolóját olvastam, akik a szombat-vasárnapi "hering effektus" elől alternatív megoldást keresve máshová "menekült". Az idén mi is inkább a Magas-Tátrát választottuk, de vasárnaponként már ott is hasonló jelenségekkel találkoztunk, kivéve talán azt, hogy Lomnicon jól szervezett kultúrált a parkolás.
-természetesen azt tudjuk, hogy a túlterhelt pályákon alakul ki a nemzeti sport: a buckasíelés
Egyébként itt jegyezném meg, hogy barátaim tértek haza nem túl régen Nassfeldről és elmondásuk alapján, minden délután élvezhetetlen buckás havon síeltek, pedig ha jól tudom ezt a pályát Ausztria 10 legjobb pályája között jegyzik.
A liftek logisztikájáról egy korábbi bejegyzés alapján: "Kipróbáltuk a következő pályákat:5, 14, 11, 1, 12, majd lementünk Jasna érintésével Biela Put-ra. Bárcsak ne tettük volna. Már tavaly is belefutottunk egyszer abba, hogy Jasnánál nem ment a B4, így az A4 előtt "kilométeres" sor állt, így kiszállva a B3-ból gyaloglás felfelé a C3 korongosig. Ha gyaloglás nélkül akartuk volna megúszni szerintem 30-40 percig várakoztunk volna. Ezt a logisztikát sohasem fogom megérteni. "
A vendéglátásról, magyar-szlovák kapcsolatról: tavaly 14 (5 chopok, 5 Lomnic, 4 Csorba) napot, az idén eddig 11 napot töltöttem síeléssel ebben az országban. Szerintem folyamatosan fejlődnek, lehet, hogy nem elég gyorsan, de az évek alatt látványos a javulás. A Magas-Tátra régióról jobb vélemyénnyel vagyok. Angolul a legtöbb helyen beszélnek, de gyakran megszólítanak magyarul is a kiszolgálás során, természetesen én is sok mindent tudok kérni szlovákul. Az árak -az Eurózónába történt csatlakozást követő rendkívüli mértékű drágulás után is- még mindig barátiak nyugateurópához képest, még akkor is, ha a szolgáltatás színvonalát figyelembe veszem. (kivéve a síbérlet árakat)A véleményemet nem kifejezette a sítúráinkra alapozom, mivel viszonylag keveset járok oda síelni, viszont nagyon sok barátunk, ismerősünk dolgozik azokban az országokban, többen kifejezetten sípályákon, vendéglátásban és velük napi kapcsolatot ápolok.
Egytlen pontban tér el jelentősen a véleményem, de ez lehet, hogy a lakóhelyünk különbségéből adódik. Ez a pont a közlekedés. Mi két féle módon tudjuk megközelíteni a szlovák síterepeket Miskolcról. Vagy Bánréve felé a 26 sz. főúton, vagy Kassa felé a 3 sz. főúton. Egyik rosszabb mint a másik. Bánréve felé keskeny, túlzsúfolt útvonalon haladhatsz, ahol a nagy teherforgalom mellett a koszos táblák, láthatatlan felezővonalak és felfestések teszik kihívássá az utunkat. Szlovákiában sokkal szélesebb jobban felfestett útszakaszokat találtunk és a sofőrök is sokkal "normálisabban" vezetnek, jobban tiszteletben tartják a másik közlekedőt. Kevesebb értelmetlen száguldozással találkozom és kifejezetten az "értelmetlen" jelzőt emelném ki. (magamat dinamikus vezetőnek tartom, egy kis rally ill. pályaversenyzői múlttal) A Kassa felé vezető útvonalon a hármas főút Encs utáni szakasz egyenesen szégyen. Erre tudjuk elérni egyébként a Kassa-Poprád-Liptószentmiklós autópályát. Erről idézek egy korábbi bejegyzésemből: "Az időjárás előrejelzést figyelembe véve, úgy döntöttünk, hogy nem a jól bevált Bánréve-Dobsina-Poprád útvonalon megyünk, hanem Tornyosnémeti-Kassa-Poprád felé autópályán. Azért választottuk ezt, mert nem akartunk friss hóesés után és közben átmenni a Dobsinától Poprádig tartó hegyi szakaszon és azt gondoltuk, hogy kihasználva az autópálya által nyújtott előnyöket egy kicsit kényelmesebben tudunk haladni. Ez be is jött, de Magyarországon a 3-as főút országhatár közeli szakasza siralmas, és megkockáztatom, hogy balesetveszélyes is. Hóesésben, kamionok között kerülgetni a kátyúkat nem kis feladat, visszafelé sötétedés után pedig egyenesen életveszélyes. Értem én az új 1km autópályát, de hogy lehet addig eljutni? Ez nem egy mellékút, ez a 3-as számú főút, amely Magyarországot köti össze Szlovákia 2. legnagyobb városával, ja és Lengyelországot is erre lehet megközelíteni."
Sajnos számunkra az 1-2 napos síelések alkalmával, a hosszú menetidő miatt elérhetetlenek az osztrák pályák.

üdv: KKy

Üdvözlet mindenkinek!

A három napos Tátra túrát befejeztük. Szombaton ismét Lomnic volt porondon.
Fél tíz körül érkeztünk így az "F" hatos, beülős felvonó alatti parkolóban nagyon jó helyünk volt. A hó minősége kiváló, előző este rendbe tették és prímán kifagyott. Nem maradt sokáig így. Sajnos ismét köd. Egyedül a nyereg volt tiszta. Sokan a fekete pályán, sokan mellette síeltek, mi is váltottuk a kettőt. Fél egy körül kipróbáltuk a piros ötöst a hatos elágazás utáni letöréstől, de annyira jeges volt és annyira rosszul lehetett látni, hogy inkább visszatértünk a nyeregbe. Ismét az történt, hogy a fekete pálya volt könnyebben síelhető, még közepes sítudással is. A harmadik napon nem akartuk erőltetni, ezért délután kettőkor indultunk utoljára a nyeregből.
Úgy látom, hogy beérett a rengeteg fejlesztés a Tátrában és egyre többen veszik igénybe ezeket. Sajnos így zsúfolt pályákon tudunk csak síelni és ezt a tömeget már nem bírja ki a kezelt hó sem. Szombaton főleg a kék zónákon volt tömeg. A fekete elviselhető volt, mert a lift kapacitása korlátozott és a pálya melletti próbálkozás mentesíti a kezelt területet. A piros a köd és a jegesedés miatt értékelhetetlen. Rengeteg honfitársunk is itt síelt, ezért csodálkozom, hogy ezen a fórumon alig van hozzászólás. Lengyel, Cseh és Svéd síelőkkel is találkoztunk.
Péntektől építik a hóembert a Kőpataki-tónál, ez a gyerekek nagy kedvence és nekem azért is kedvencem, mert az erről készült fotóm bekerült a sieles.hu oldal éves naptárába is.

KKy

ui: Ezen a napon megmutattat az igazi arcát a Magas-Tátra, helyiek szerint, csak egyszerűen Tatra. Pillanatok alatt változott a köd, felhő helyzet. Szűrt napsütésben indultunk a nyeregbe, mire felértünk tökéletes fényviszonyok fogadtak és rövid idő múlva a fekete pálya beszűkülő szakaszán alig láttunk a ködtől. Itt az időjárás igazán szeszélyes.

Sziasztok!
Csütörtöki program, bemelegítés gyanánt Csorba-tavi síelés volt. Érkezés 10 órára, parkolás az alsó, ingyenes parkolóban, síbusz használata. Mivel a nagy parkolóban alig volt autó, nem lepett meg minket a síelők száma. Sajnos a köd miatt nem tudtuk tökéletesen kihasználni a pályák állapotát, gondolok itt a tömeg hiányára, és így a pálya állapota nem romlott délutánra sem, habár tapasztalatom szerint itt kevésbé probléma ez, valószínűleg a halványpiros lejtés miatt. A Solisko alatti túristaházban, ha jól emlékszem “Chata pod Soliskom” most is nagyon príma volt a Marhagulyás knédlivel (nálunk pörkölt) és ha valaki szereti a jó barnasört a “Master”-t tudom ajánlani. Vigyázzatok vele sokkal erősebb mint az átlag sör nálunk. Olivér, aki tökéletesen beszél magyarul figyelmeztetett erre. Megkóstoltam és igaza volt. Ha magyarul szeretnétek rendelni keressétek őt. A köd miatt és mivel két nap Lomnic várt ránk, valamint a szállást is el kellett foglalnunk délután 3 után befejeztük.
KKy

A múltheti Chopok-i kitérő után a mai napon ismét Lomnic volt a célpont. Az időjárás előrejelzést figyelembe véve, úgy döntöttünk, hogy nem a jól bevált Bánréve-Dobsina-Poprád útvonalon megyünk, hanem Tornyosnémeti-Kassa-Poprád felé autópályán. Azért választottuk ezt, mert nem akartunk friss hóesés után és közben átmenni a Dobsinától Poprádig tartó hegyi szakaszon és azt gondoltuk, hogy kihasználva az autópálya által nyújtott előnyöket egy kicsit kényelmesebben tudunk haladni. Ez be is jött, de Magyarországon a 3-as főút országhatár közeli szakasza siralmas, és megkockáztatom, hogy balesetveszélyes is. Hóesésben, kamionok között kerülgetni a kátyúkat nem kis feladat, visszafelé sötétedés után pedig egyenesen életveszélyes. Értem én az új 1km autópályát, de hogy lehet addig eljutni? Ez nem egy mellékút, ez a 3-as számú főút, amely Magyarországot köti össze Szlovákia 2. legnagyobb városával, ja és Lengyelországot is erre lehet megközelíteni. Elnézést, nem akarom off-olni a topicot, de ezt el szerettem volna mondani, mert sajnos nekünk autózni kell, ha síelni szeretnénk és senkinek sem mindegy, hogy biztonságosan vagy balesetveszélyes körülmények között tudja megközelíteni a sípályákat.
Tátralomnic napsütéssel és enyhe havazással fogadott minket. Parkolni a Humno Tatry étterem melletti területen sikerült az első nagy parkolóval szemben így nem kellett sokat gyalogolni a liftig. Az autók számát figyelve sejtettük, hogy ma sem leszünk kevesen a pályán. A napsütés a Start állomásig tartott, attól kezdve bekerültünk a felhőbe és a nap végéig benne is maradtunk. Ezért cserébe gyönyörű szép hóesést kaptunk. A nyeregben a nap folyamán 20-25 cm friss hó hullott. A köd nem volt túl sűrű, de a buckákat néha nem lehetett rendesen látni a kontraszt nélküli "fehérségben". Nagyon érdekes volt, hogy a síelők nagy többsége nem a fekete pályát használta, hanem a pálya melletti területeket. Néha a kezelt sáv teljesen kiürült, habár a "kezelt" jelző most nem volt igaz. A friss hó hatására igazi freeride paradicsommá vált a "Legenda". A Kőpataki-tó - Start szakasz a nap végére inkább rendhagyó korcsolyapályára emlékeztetett minket, ahol a hóbuckákat glatt jeges szakaszok tarkították. Szerencsére délutánra kiürült a pálya piros szakasza, így tömeg nélkül biztonságosnak éreztük. A utolsó csúszásunk alkalmával a 6-os pályán ketten síeltünk, sem előttünk, sem mögöttünk nem volt senki. A számunkra rendkívül nehéznek tűnő körülmények és a délutánra kialakult fáradtság miatt az utolsó kört fél óra alatt tudtuk teljesíteni a Nyereg tetejétől a pálya aljáig, habár én a lavinafogóktól is elköszöntem átcsúszva közöttük. Háromnegyed négyre fejeztük be a napot rendkívül jó élményekkel és fáradt izmokkal.
Végre megérkezett a havazás a Tátrába is, és már nem nézzük irigykedve a sógorok időjárás jelentéseit.

Chopok a déli oldalról!

Pénteken, 26-án egynapos síelést tartottunk.
1/2 10 körül érkezés a Krupová parkolóba. Tale után a felfelé vezető út enyhén jeges, de hólánc nélkül is járható, igaz most négykerék hajtású autóval voltunk, de szerintem egyébként is fel lehet menni. A parkoló kb. félig üres volt.
A hőmérséklet 0 körül, enyhe ködszitálás, kis szemű eső. Az A5 aljánál semmi sorban állás, Kosodrevinánál az A2 szintén sor mentes. A csúcson nagy köd, nagy szél így a csapat hölgy tagja inkább A1-gyel le. Az első 50 méter után mi is elgondolkodtunk, de hogy idézzem Demeter Péter sporttársunk mondását "felvonóval lefelé sohasem megyünk". Találkozó a Priehybanál, egyébként az 1a, 1c pálya minősége nagyon jó volt, szerintem a szokásosnál kevésbé jeges. Használt a pár centis friss hó. Ha láttunk volna valamit kifejezetten kellemes bemelegítés lett volna. Közösen irány Záhradky, ahol mindkét felvonó előtt óriási sorral találkoztunk, pedig péntek volt. Úgy látszik sokan gondolkodtak úgy, hogy hétköznap kevesebben lesznek. Kipróbáltuk a következő pályákat:5, 14, 11, 1, 12, majd lementünk Jasna érintésével Biela Put-ra. Bárcsak ne tettük volna. Már tavaly is belefutottunk egyszer abba, hogy Jasnánál nem ment a B4, így az A4 előtt "kilométeres" sor állt, így kiszállva a B3-ból gyaloglás felfelé a C3 korongosig. Ha gyaloglás nélkül akartuk volna megúszni szerintem 30-40 percig várakoztunk volna. Ezt a logisztikát sohasem fogom megérteni. Szerencsére közben felszállt a köd így a további síelést Chopok és Zahrádky között tudtuk megtenni.
Alapvetően nagyon jó pálya fogadott minket mindenhol, nagyon kevés szakasz volt jeges, de azok is csak kis mértékben és a buckák mérete is minimális maradt viszont nagyon sokan voltak a pályán. Délután irány a déli oldal ahol több kört tudtunk csúszni (hála a gyors felvonóknak és a rövid sorbanállásnak)Chopok és Krupová között. A 33-as pálya kifejezetten jó minőségű volt, még késő délután is, beleértve a 33/a szakaszt, pedig a hőmérséklet 0 közelében maradt. A déli oldalon a pályák zsúfoltsága is megszűnt, ellenben voltak ködös szakaszok. Kellemesen elfáradva 1/2 4 körül fejeztük be a síelést.
A változó, néha erősen ködös időjárás ellenére szép napot töltöttünk el, de érezhető, hogy Szlovákiában a hóviszonyok miatt és egyébként is kevés a Chopokhoz hasonló pálya, nem a méretére gondolok, ezért gyakran válik zsúfolttá.

Szilveszteri, évzáró síelés a Szoliszkó alatt

A fiammal szerettünk volna egy közös síelést megejteni még 2017 decemberében, de mindig közbe jött valami. Úgy döntöttünk, hogy december 31-én elindulunk és egy szilveszteri csúszással zárjuk az évet. Mivel estére haza szerettünk volna érni, csak Szlovákia jöhetett szóba. Sajnos az elmúlt hetek magas hőmérséklete, és a "meleg", erős szél nagyon sok kárt tett a pályákban. Barátaim elmondása alapján a december 9-10-i állapothoz képest (ekkor nyitott) Tátralomnicon a hóhelyzet nagyon sokat romlott. Megnéztem a webkamerákat és Chopokon óriási sorokat láttam már 30-án is, és ott sem volt 100%-os a pályák állapota. Maradt az örök joker: Csorba-tó.
Korán reggel indultunk, mivel folyamatosan ónos esőre figyelmeztetett az időjárás előrejelzés. Miskolcról a Bánréve, Rozsnyó, Poprád útvonalon nagyon szépen tudtunk haladni. Magyarországi szakaszon enyhe eső, de az út egyáltalán nem volt jeges. Szlovákiában gyakorlatilag üres utak fogadtak, Král és Rozsnyó között összesen három autóval találkoztunk. A Dobsina utáni hágó és a Stratena utáni szakasz rendkívül jeges és így csúszós volt, tapasztalatom szerint mindig ez a legproblémásabb rész. Háromnegyed tízre értünk Csorba-tóra és szokás szerint az alsó, ingyenes parkolót vettük igénybe, mely körülbelül félig telt meg. A síbusz gyakran jár, így hamar el tudtuk kezdeni a síelést.
Felcsatolás után "A" felvonó és irány a Szoliszkó. Sajnos ködös, nyirkos idő fogadott minket, de közeledve a csúcshoz átléptük a felhőhatárt és láthatóvá vált a napocska is. Ezért a bemelegítő csúszást az 5-ös pályán tettük meg, ami tökéletes állapotban volt, több helyen még látszott a ratrak nyoma. Visszatérve a "csúcsra" az 1-es majd 3-as pályát használva csúsztunk le alsó állomásra. Itt ismét köd fogadott minket. A későbbiekben felváltva használtuk az 5-ös, az 1-2-es, 1-3-as, 1-4-es útvonalakat. Minden szakasz kezelt, jó minőségű volt. Rövidesen megérkezett a gyenge havazás is, amely ebéd után esőre, ónos esőre változott. Érezhetően melegebb lett, de a felső szakaszon kifejezetten kellemetlen, erős szél fújt. Most hiányzott igazán a fűtött, buborékos lift. Ekkor kiürült a pálya és csak a fanatikusok maradtak. A fiam viccesen meg is jegyezte: "apa divatsport lett a síelés". Összesen 40 km-t csúsztunk és 3 óra után jöttünk le a pályáról. Természetesen finom ebédet is ettünk közben, és pihenésképpen az üzletsor előtti téren meghallgattunk egy koncertet, ahol a hangulat "egyre fokozódott". Este 7 óra körül értünk haza.
A legfontosabb tapasztalatom megint az volt, hogy a Csorba-tavi pálya mindig a lehető legjobb minőségű és extrém körülmények között is megőrzi az állapotát. Természetesen szlovák viszonylatban állítom ezt. Ezen a napon sem volt buckás és jeges, annak ellenére , hogy délután már eső áztatta. Végig lendületesen jól síelhető maradt.

Sikerekben és síelésben gazdag, boldog új évet kívánok mindenkinek: KKy

Rendhagyó Szlovák szezonkezdés.

December 9-10 Tátralomnic.

Rendhagyó módon kezdtük szlovák szezonunkat, Tátralomnicon voltunk a hétvégén.
Jellemzően az első síelést a Csorba-tónál vagy Chopokon töltjük, de látva a múltheti tömeget Jasnán és a "jól időzített" felvonó felújítást a Szoliszkó alatt, elbizonytalanodtunk. Pénteken kaptuk a hírt, hogy a következő napon nyit Tátralomnic és ami a legfontosabb kinyitják a nyerget is. Nem is emlékszem mikor nyitották meg a fekete pályát az első nappal egyidőben, tehát ez is rendhagyó.
Szombat reggeli indulást követően nem sokkal 10 óra után már a felvonón ültünk.
Már ekkor láttuk, hogy mindenhol hó,hó,hó, bucka,bucka,bucka, ja és köd, köd, köd. Szerencsére legalább kevesen voltak a pályákon.
Első csúszás bemelegítésként a Kőpataki-tótól Tátralomnicig tartott, majd irány a Nyereg és onnan le a Startig. Kisebb pihenőkkel ezt folytattuk egész nap.
Szombati tapasztalatok:
-a következő pályák voltak megnyitva (azt nem mondom, hogy rendben voltak,vagy hogy le voltak ratrakolva, de legalább vmikor már kezelték őket, persze az is igaz, hogy előző éjszaka végig havazott):lent kék 1-es 2-es, középen 6-os az 5-ös de csak a 6-os elágazásig, 3-as és a nyeregben a 7-es. A nyereg teljesen kezeletlennek tűnt és a nagy köd is nehezítette a síelést, viszont a Freeride zóna nagyon tetszett, mert porhó volt rajta és nem voltak összefagyott tömbök ill. a sziklák is szépen eltűntek.
Összességében elmondható, hogy az időjárás a pálya állapota és az előző esti hóesés miatt nagyon nehezek voltak a körülmények.
Este egy kis sör és egy kis vacsi a "Staramama"-ban majd pihenés.
Vasárnapra minden megváltozott.
Kipihenten ébredtünk verőfényes napsütésre. Ismét az F felvonó alatti parkolóban tudtunk megállni, így alig kellett gyalogolnunk. A pályák tökéletesen ratrakolva és kifagyva. A középső részen megnyitották a 4-es pályát de az 5-ös alja zárva maradt. (kezeletlen. jégtömbös stb.) A kőpataki-tótól a Startig igen lendületesen lehetett csúszni, jellemzően kevés síelő volt, a tanulók pedig lent maradtak a kék részen. Nagyon régen láttam ennyire jó havat ezen a pályán. A nyereg ugyan buckás volt, de legalább láttuk, hogy hol vagyunk és hogy hova tudunk fordulni, a Freeride zóna pedig tele "őrültekkel", hibátlan hóminőséggel.
Több átkötő szakaszon egész délelőtt mentek a hóágyúk és óriási dombokban gyűjtötték a "muníciót".
Ebéd után erősödött az addig is élénk szél és először a nyeregbe vezető felvonót zárták le, majd a nagykabinos B-t is. Azt hiszem, hogy 2 óra körül mentünk fel utoljára a Kőpataki-tóhoz. Ekkor már mi is fáradni kezdtünk, ezért megcéloztuk a parkolót.
A régi "Delta " című tudományos ismeretterjesztő magazin műsor bevezető filmkockáira emlékeztettek a körülmények, amikor a sarkkutatókat mutatták. Gyönyörű volt a távoli csúcsokról elfújt hófelhő látványa, habár volt olyan pillanat is amikor nem lehetett 20-30 méternél távolabb látni, mert a pályán is vízszintesen repültek a hókristályok.
Soha rosszabb szezonkezdetet. Az eddigi hómennyiség igen biztató, ha lesz még utánpótlás is, akkor ebben a szezonban még késő tavasszal is tudunk itt síelni.

KK

Szlovák szezonzárás!

Tegnap azaz április 8-án megtartottuk szezonzáró sielésünket Szlovákiában. Sajnos korábbi térdsérülésem miatt 3 hónap szünetet rendelt számomra az orvosom, de fiamat és barátomat elkísérve elköszöntem a síszezontól és legalább friss levegőn töltve a napot készítettem néhány fotót.
Megtekintve a honlapokat Csorba-tó pályájára esett a választásunk. Véletlenül a szezonkezdet is itt volt 2016.december 25-én. A parkolóban tapasztaltam, hogy inkább már csak helyi fanatikusok -jellemzően a fiatalabb korosztályból- próbálkoznak a síeléssel. Találkoztunk egy hagyományőrző csoporttal, akik mosolyt rajzoltak mindenki arcára és a különböző síiskolák oktatóinak nagy létszámú csoportja is egy utolsó "buli" síeléssel búcsúztatta az idényt.
A körülményekről nem is szeretnék most részletesen írni, de a hirtelen meleg időjárással beköszöntött tavasz ellenére síelhetőek maradtak a pályák, igaz több helyen lehetett köves, saras, füves folttal találkozni. A hó rendkívül kásás volt és néhol a friss vakszolás ellenére letapadt. Fiam és barátom is délutánra rendkívül fáradtnak érezte magát, tehát a mély hó megtette hatását. Közös véleményünk, hogy azért nagyon megérte kijönni egy utolsó síelésre.

Szeretném röviden összefoglalni az idei szlovák síszezont. Természetesen amit leírok szubjektív vélemény, a saját tapasztalataimat, gondolataimat tartalmazza.
-első síelés 2016.12.25. zárás 2017.04.08.
-síelt napok száma: 14 ebből 5 Lomnic, 5 Chopok, 4 Csorba-tó
-parkolás szempontjából Lomnic verhetetlen, Chopokon többször "ügyeskednünk" kellett (északon és délen is), hogy jó parkolót találjunk, Csorba-tónál az állomásnál található parkolót kell használni ha nem akarsz fizetni
-liftek tekintetében Chopok a legjobb, de a nyereg régi felvonóját kivéve Lomnic is tökéletes. Csorba-tónál hidegben, nagy szél esetén a régi beülős, buborék nélküli felvonó kicsit kényelmetlen. Nagyon fontos megjegyeznem, hogy a nagy teljesítményű felvonók jelentősen megnövelik a pályák zsúfoltságát, tehát sokszor örültem, hogy a nyeregbe csak a régi lift jár.
-hóhelyzet: az időjárás az idén sem kényeztette el a szlovák pályákat, de azért az üzemeltetők szerintem sok mindent megtettek a jó körülmények érdekében. Szerintem a legjobb pályaminőség, hóminőség a Csorba-tónál volt, igaz a kevésbé meredek pálya, kevesebb beszűkülő szakasz és a Chopok csúcshoz képest szélvédettebb fekvése is segített ebben. Külön öröm volt az idén korán megnyitott nyeregben jó minőségű havon síelni. Lomnic többi pályáját -főleg a Kőpataki tó alatt- többször megviselte a tömeg, buckásodást, jegesedést tapasztaltam. Talán Chopok küszködött legjobban a természetes hó hiányával, ami főleg a déli oldalon volt szembetűnő. Remélem jövőre az égiek kegyesebbek lesznek, habár volt már rosszabb is.
-vendéglátás: szerintem a színvonal folyamatosan javul, és sokszor találkoztam kedves kulturált kiszolgálással, ahogy azt el is várom, el is várnám. A legtöbb helyen beszélnek angolul, és mindenhol találtam nekem tetsző éttermet, "hüttét". Többször ettem finom ételt és az árszínvonal sem katasztrófális, de természetesen itt is sokkal magasabb, mint a hazafelé vezető út melletti "kolibákban". Szerintem még mindig jelentősen a nyugateurópai árak alatt vannak, természetesen sem a pályákat, sem semmi más egyebet nem szeretnék összehasonlítani, mert nem szeretnék senkivel meddő vitába keveredni. A GOPASS kártyát használva jelentős kedvezményeket lehet elérni, és nem csak a szezonbérletre gondolok.

Mi tetszett:
(Szlovák viszonylatban)
Chopok: a nagy pályarendszer
Csorba-tó: kisebb tömeg, jó hóminőség
Tátralomnic: csodálatos környezet és a NYEREG

Térdsérülésemtől eltekintve jó szezont zártunk,
mindenkinek kívánok szép nyarat, túrázóknak sok szép hegyet, kerékpárosoknak kellemes tekerést, vitorlázóknak jó szelet, nyugodt tengert, motorosoknak sebességet, de ésszel és hazatérést egészségesen, gleccsersíelőknek jó napozást.

Jövőre találkozunk a hegyekben, vagy itt.

KKy

Szia István!
Február 2-5.-ig voltunk ott (egyébként az idén összesek 7 napot), ill. a barátom és kislánya múlt szombaton. Tapasztalatok és javaslatok:
-ha jó minőségű, ratraknyomos, sima pályán szeretnél síelni akkor nyitás(8:30) előtt érjetek ki. Ebben az esetben ideális helyen tudtok parkolni is.
-hétvégén sokan vannak és hőmérséklettől függően rohamosan romlanak (buckásodnak) a pályák, általában az első 2,5-3 óra az ideális.
-mi általában az első liftek egyikével mentünk fel(volt olyan, hogy 8:20-kor elindult)a Startig, utána azonnal a Kőpataki-tó, majd egy bemelegítés vissza a Startig és indultunk a nyeregbe.Így 10 órára 3 kört tudtunk menni a nyeregben lévő fekete pályán és kétszer lementünk a Start-ig. Ilyenkor a ratraknyomon tudsz síelni, jó tempóban tömeg nélkül.
-többször volt köd (felhő), de a Start állomás felett általában kisütött a nap.
-11 óra után kezdődő buckák, du. 1-re nagyobbak, főleg a beszűkülő szakaszokon, és időjárástól függően kezdődő kásásodás a Startnál és alatta. 14 óra után megjelennek a nagyobb glatt jeges felületek és néhol a kövek is. Természetesen az alsó kék pályák nem buckásodnak, mert alig van lejtésük, de az csak a kezdőknek élvezetes.
-a lomnici nyereg pályája gyakorlatilag egész nap jól állta a sarat, nekünk nagyon tetszett
Mi nagyon jól éreztük magunkat, gyönyörű környezetben jó időben síeltünk. Bármi kérdésed van írj, ha tudok válaszolok.
Jó hétvégi síelést és kikapcsolódást kívánok nektek!

KKy

Hétvégén Tátralomnicon síeltünk.

Kedves Angliában élő barátunk megkért, hogy menjünk ki érte Kassára a repülőtérre szombaton, de ha már Kassáig el kellett mennünk és a repülőgépe este szállt le, úgy döntöttünk, hogy meglátogatjuk a lomnici pályát.
A "Szlovák autópálya és autóút tapasztalatok" fórumra reagálva jegyzem meg, hogy Tornyosnémeti határátkelő után a szlovák autópálya kezdőpontján vásároltuk meg a matricát és több mint fél órát vártunk, akkora volt a sor.
Tíz órára érkeztünk meg a sípályához ahol az F felvonó előtti parkoló tele volt és az I felvonó előtti parkoló szintén. Már ott sejtettük, hogy nagyon sokan lesznek és ez sajnos be is igazolódott.

A pálya alsó része ködös volt, és kellemetlen nyirkos időjárást tapasztaltunk. A Start állomás felett 200 méterrel kiértünk a felhőből és csodálatos verőfényes napsütés fogadott minket.
Bemelegítő csúszás után irány a "nyereg". Negyed tizenkettőre értünk fel. A 7-es fekete pálya volt az egyedüli egész nap, ahol nem voltak sokan, habár a C felvonónál először elég sokat kellett várni. Szerintem az összes pályára ráférne egy kis friss hó, -talán ezt a mellékelt fényképekkel is alá tudom támasztani- de a fekete pályát sikerült nagyon jó állapotba hozni, és délutánra sem romlott sokat. Kemény volt, de nem volt jeges, ellentétben a piros 3,4,5,6 pályákkal, ahol hamar meglátszott a tömeg hatása és főleg a beszűkölő részeken keletkeztek szokás szerint óriási buckák. Talán Fa Nándor látott ehhez hasonló hullámokat a Horn-fok megkerülésekor a "Dühöngő Ötvenesek" környékén. Délutánra a buckák mellett megjelentek a kisebb nagyobb jeges foltok, az 5-ös pálya letöréseinél akár 5-10 méteres "glatt" jéggel is lehetett találkozni. Volt ahol egymás után estek el a síelők. Sajnos többször láttuk a mentőket is akció közben. A tömegre jellemző hogy a Kőpataki-tónál lévő étteremben több mint fél órát álltunk sorba az ebédért.
A csodálatos környezet kárpótolt minket mindenért és mivel a felső pályákon egész nap kitartott a napsütés nagyon szép napot töltöttünk el.

Szombat esti repülőtéri program után, rövid alvást követően visszatértünk.
Vasárnap a parkolók szintén tele voltak, de a pályákon érzékelhetően kevesebben síeltek. A felső fekete pályát talán még jobb állapotban találtuk mint szombaton, de a pirosak ismét jegesek voltak és délutánra erősen buckásak is. A felhőhatár 200-300 méterrel alacsonyabban húzódott mint szombaton, így már a Start állomáson is szépen sütött a nap.
Egy kedves régi munkatársam mondta mindig - aki bejárta egész Európát -, hogy a Szlovák pályákkal az a probléma, hogy háromszor annyian síelnek rajta, mint amennyi ideális lenne. Egy kicsit én is ezt éreztem a hétvégén. Természetesen azért jól éreztük magunkat és biztos, hogy visszatérünk még az idén többször is, mert a Lomnici csúcs alatt csodálatos a síelés és a sporttársak száma mutatja, hogy ezt nem csak én gondolom így.

KKy

Chopok észak

Magyarországon régen nem látott hőmérsékleti rekordok, és a Szlovák hegyekben szintén, de ott még hó is esett.
Hétvége jön. Induljunk! A fiam partner volt ebben.
Mindenki kérdezi: normálisak vagytok-20 C fokban síelni?
Na de kérem + 30-ban elég nehéz.

Célpontok voltak:
-Lomnic, ha mennek a felső felvonók, de ez problémás lehet az erős szél miatt
-Csorba-tó, a probléma ugyanaz + a régi beülős felvonókon nincs semmi védelem a szél és a hideg ellen
-Chopok dél, de az előző napokban előfordult, hogy szünetelt az összeköttetés a két oldal között és a déli oldal egyenlőre nem túl meggyőző sem a működő pályák száma sem a minősége tekintetében, tudom esett hó, de továbbra is azt gondolom, hogy a déli oldal akkor az igazi, ha nagy hó esett.

Szombat reggeli indulás után először megcéloztuk Poprádot.
(Miskolc-Bánréve-Dobsina-Poprád)
Megérkezve megtekintettük a Gopass applikációját, és nem volt biztató számunkra a Magas Tátrában működő felvonók száma ezért "go west" irány Liptószentmiklós majd Chopok dél.

A sípályákhoz megérkezve örömmel tapasztaltuk,hogy minden állomáson van szabad parkolóhely. MI egy kis kitérő után -ami felvezetett Zahradky-hoz- visszafordultunk és a Lucky állomás vége előtt 100 méterrel a pálya közvetlen közelében találtunk egy ingyenes parkolót. Helyi azaz szlovák fiatalok mutatták meg,hova álljunk.

Verőfényes napsütés, semmi szél és mínusz 19 Cfok, mi erre számítottunk.

Felöltöztünk ennek megfelelően -maszk stb. amit egyébként nem használok- majd felcsatolás után lesiklottunk a Lucky kék felvonójához.
Innen indulva besíeltük a következő pályákat:
14-5-11-1-1/a,b,c-12-2 (remélem nem hagytam ki semmit).

Minden pálya kiváló volt. Természetesen nagyon kemények voltak, de ez ilyen hőmérséklet mellett várható. Elvétve tapasztaltam jegesedést, és általában bucka sem volt rajtuk. Kivétel az 1c pálya Chopoktól lefelé, ami mindig glatt jég.

Az előrejelzések alapján csodálkoztunk, hogy sehol nem fúj a szél. Tettük ezt addig, amíg be nem ültünk az A1 kabinba és meg nem érkeztünk Chopokra. Fent óriási szél -sajnos a széljelző 0 Cfokot mutatott- ami "por-hó-vihart" kavart időnként és a kilátóba sem tudtunk felmenni mert lezárták. A hőmérséklet -22 Cfok.

A csúcs alatt 100-150 méterrel gyakorlatilag nyoma sem volt a szélnek.

Fél négy után értünk le a kiinduló állomásra és fejeztük be a síelést.

Összegezve a napot:
-láthatóan kevesebb síelő volta pályákon, hála a nagy hidegnek
-a pálya délutánra is buckamentes maradt, köszönhetően a kemény alapnak és természetesen annak, hogy kevesebben használták és talán gyakorlottabb síelők
-hideg, de nagyon tiszta napsütéses idő
-a buborékos beülős és a nagy kabinos lift jó szolgálatot tesz, és megfelelő komfortot nyújt ilyen időjárás esetén is

Senkit se riasszon el egy kis hideg, ha hódolni szeretne a szenvedélyének, de ehhez a megfelelő minőségű ruházat feltétlenül ajánlott.

Mi nagyon kellemesen töltöttük el a napot.

KKy

Régi - Új Chopok

Szilveszter "előestéjén" 2016.12.30.-án, folytatva egynapos besíelő sorozatunkat (2016.12.25. Csorba-tó),meglátogattuk régi kedvenc pályánkat a Chopok déli lejtőt. Tettük ezt többek között azért, mert mindannyian Gopass kártyával és szezonbérlettel rendelkezünk, így nem nagyon zavar minket a 39 Eurós napijegy ár. Korábban nagyon sok szép napot töltöttünk el itt, de akkor még Szlovák Korona volt a fizetőeszköz,és az északi pályára, Jasnára nem lehetett mindig átkelni, és előfordult az is, hogy ha valaki átment, nem tudott visszajönni. Számunkra minden nagyon olcsónak tűnt és valószínű az is volt. Többször síeltünk 2-3 méteres hóban, amikor a Kosodrevináról induló tárcsás felvonót alig bírták kiásni. Volt síelés ónosesőben, ekkor a fiam aki akkor még kisgyerek volt nem tudta megfogni a tárcsás felvonó szárát, mert a ráfagyott jégről lecsúszott a keze, viszont a freeride zóna felejthetetlen volt.
Az Euró bevezetése óta két évvel ezelőtt voltunk itt egyszer, amikor egy napot töltöttünk el az erősen kopott pályákon.


Miért új, és miért régi Chopoh:
- délen (Juh) soha nem látott embertömeg (persze dec.30.)
- átadták az új 15 fős kabinos liftet ami Krupováról indul, és így azok is délről közelítenek, akik korábban a kényelem miatt inkább északot választották
- az új krupovai parkoló azonnal kicsi lett, két éve még elég volt(persze az új lift)
-Krupovó előtt 1-2 kilóméterrel megállt a kocsisor és lépésben tudtunk felmenni, mire az kereszteződéshez értünk, már be sem engedtek az új útra
-nem baj irány a régi jól bevált "Trangoska" az-az a Srdiecko parkolója. Természetesen az út szélén ragadtunk kb.1000 méterrel a cél előtt, mert a korábbi alsó parkoló is tele volt.
- ami viszont új,hogy megkérdezve a személyzetet, hogy mikor jön a síbusz, ami sok évvel ezelőtt az alsó parkolóból fölvitt minket azt a választ kaptuk, hogy síbusz "nyema"
-probléma nincs, síelni jöttünk és ráérünk.

- sajnos az idén is alig van hó a pályákon, ami van az műhó. A déli felső pályák gyakorlatilag nem síelhetőek a freeride zónával együtt, és északon is csak a pályák egy része működik, de ezt tudtuk a a sieles.hu és egyéb szlovák honlapok jelentéséből, habár előző nap kaptam egy szlovák e-mailt miszerint 20 cm friss hó esett az alacsony Tátrában, én ezt nem nagyon éreztem.

A pályákról, amiket kipróbáltunk:
-délelőtt Chopok dél, délután észak, majd rohanva vissza délre
(megjegyezném hárman sível, egy barátunk deszkával csúszott, aki egyébként elég profi, és korábban tapasztaltuk, hogy a "nagyobb" 80 km/h tempó sem okoz neki gondot)
-Kosodrevina-Srdiecko azaz 31-es pálya kemény, néhol jeges, de jól síelhető, a korábbiakhoz képest egyáltalán nem volt buckás
-36-os pálya le Krupovára detto
-megérkeztünk a "csúcsra" hála az új A5 és A2-es kabinos felvonónak, nem fáztunk, kényelmes, de főleg a Krupovánál óriási sor, és régi szokás szerint mindenki tolakodik és azért nem tapossa egymást, mert már a lécek a kézben vannak, így maximum lökdösődni lehet
-jelentem 2000m felett minden a régi, gyönyörű napsütés, feledhetetlen panoráma, láthatóan sokkal több hó a Magas Tátrában, és ami a legfontosabb beton keményre fagyott, legyalult 1c pálya, de legalább nem volt különösebben köves.
-lefelé folyamatosan javult a helyzet, de sok helyen találkoztunk jéggel, és a nagy tömeg miatt természetesen buckák is voltak szép számmal
-11a közepes, 11 jó minőségű, általánosságban elmondható, hogy a deszkásoknak nem tetszettek a jeges területek
-ismerős deszkások miatt lementünk a Lucky állomásra 5 majd 14-es pályán ami gyerekeknek, tanulóknak élvezetes lehet, habár itt is nagyon sokan voltak
-fordulópont, rohanás vissza északra mert ugye a felvonók fél négykor zárnak
-B8 lift 11-es pálya le B2 lift kicsit le majd A1 nagy kabinos (keleti, akarom mondani déli kényelem)
- ismét a csúcson és a szokásos érzés: délen még süt a nap
- a csúcs és Kosodrevina között a hóhelyzet katasztrófális, ezért, hogy a léceink is megmaradjanak irány a panoráma pálya 34c majd lefelé Krupovára 35 és 33, na itt már minden volt fű, kő, kavics, bucka jég stb. Természetesen rohantunk, hogy elérjük az új kabinos felvonót, mert egyrészt nem szerettünk volna gyalog felsétálni az autónkhoz, másrészt szerettünk volna csúszni egy utolsót Kosodrevináról a Srdieckora a régi megszokott módon.
-persze hogy nem értük el az A5-öt, de nagy könyörgés árán (a kezelő jól beszélt szlovákul, mi nem) a lezárt beléptető mellett átcsúszva a C9 tányéros "köteles" -mennyivel jobb az alumínium rúd- felvonó megoldotta a problémánkat és lejutottunk a kiinduló helyünkre
-deszkás barátunk azt mondta a csúcson,hogy ő nem jön velünk, megvár az autónál. Mondanom sem kell, neki nem sikerült elérni az utolsó felvonót, lentragadt a krupovai "hüttébe", de legalább hazafelé össze tudtuk szedni.


Az erőteljes fejlesztések eredménye látszik, csak sajnos a síeléshez szükség van egy kis hóra is.

Sikeres, síelésben gazdag BOLDOG ÚJ ÉVET kívánok minden kedves sporttársnak.

KKy

Tegnap (2016.12.25.-én) 1 napos besíelést tartottunk a csorbatavi pályán.

röviden a vélemények (fiam+ két barátom összegezve)

-parkolás közvetlen a szálloda mellett a bejáratnál ingyenesen
-szakadó hóesés
-pályák gyakorlatilag üresek, sorbanállás sehol
-pályák minősége 13 óráig nagyon jó, jegesedés sehol
-mivel folyamatosan esett a hó délutánra igazi "free ride" érzés (délutánra a szél megélénkült)
-zárás előtti időszakra a leesett hó és szél miatt buckássá vált a pálya és 1-2 jeges folt előkerült, de abszolút kis területeken
-a társaim szerint az utolsó csúszás volt a legjobb
-az autóhoz érve tapasztaltuk, hogy minimum 10 cm-es friss hó esett, de inkább több
-mondanom sem kell, hogy az első csúszás ill. a körülmények mindenkit rettenetesen elfárasztottak
-szenzációs nap volt, de nem kényelmes, napsütéses síelést kell elképzelni

KK