Adatvédelmi tájékoztatónkat itt találod. A minőségi szolgáltatás érdekében sütiket használunk.
ELFOGADOM
Menü ≡

illeskese kiemelt beszámolói

2017.01.23. Síterep: Pécs, mások beszámolói
Ma délután busszal felmentem a Dömörkapuig, mivel a TV-toronyig nem jár a busz. Innen egy jó 20 perc alatt a síházhoz értem, délelőtt telefonon érdeklődtem hogy megy-e a felvonó, pont akkor indultak. 1 körül érkeztem a síházhoz, beköszöntem, majd a már jókedvű felfonókezelő Úr csak annyit kérdezett tőlem: "Hoztál bort?" :D
Kicsit kifújtam magam, fizettem egy napijegyet, megkaptam az övemet és mentem is. Rajtam kívül hárman síeltek még, mint megérdeklődtem ha 10-20 ember összegyűlik, az már tömeg. :) Szokásosat tudom mondani, ajánlott a bőrkesztyű, kövezős léc, és a jó térdek. A pályán persze sok helyen fű, kő, bucka, ettől függetlenül nagyon jól éreztem magam. Nem használtam még hasonló felvonót, de a honlapjukon lévő két képet lecsekkolva nekem elég volt az instrukció, valahogy egyből ráéreztem. Az is igaz, hogy eddig ez a felvonó dolgoztatott meg legjobban, oda kell figyelni, felfelé is megedzi az embert.
Én szorítok még az időjárásnak, egy újabb 20-30 centi nagyon jól esne mindenkinek. 4-kor elmentem, utólag is köszönöm az egyik síelő srácnak hogy levitt kocsival. A lécemet otthagytam, szerdán tervezek még egy kört menni.
IMG-3446.JPGIMG-3449.JPGIMG-3451.JPGIMG-3452.JPG
h i r d e t é s
2015.03.08. Síterep: Eplény, mások beszámolói
Fantasztikusat síeltem ma. Fél 9-re voltam a pályánál, a kasszánál semmi sor, a parkolóban legfeljebb 40 kocsi állhatott. Délután is talán csak a legalsó parkoló telhetett meg.
9-kor le is csippantottam a kártyámat, és egy 20 perces ebédszünetet leszámítva meg sem álltam délután 5-ig. Sorbanállás nulla, legfeljebb 2-3 széknyire való ember gyűlt össze előttem. :)

Délig az 1-es kiváló volt, a 7-es azért erősen megkopott, de az alsó fele estig remek volt. Ezen mentem a legtöbbet, alig voltak rajta. Az egyes pálya alján volt a legtöbb friss hó, ami jobban is tapadt a kifagyott részekhez képest, de délutánra letömörödött és már szuper volt. A melegben buckásodott is idővel a pálya, de ez nem jelenthetett gondot senkinek, mert könnyen keresztül lehetett vágni rajtuk (nem voltak nagy jeges darabok), és én jobban is élveztem, mintha végig asztallapon mentem volna.
Aki teheti, még a jövő hét elején látogasson el, az egyes még biztosan nyitva lesz szerintem, a hetesre kéne egy kevés hó.
2015.01.03. Síterep: Eplény, mások beszámolói
2014.01.02.
A szilveszteri fáradalmakat alig kipihenve tegnap Nagykanizsáról útnak indultam Eplénybe 7 előtt. 9-kor érkeztem a pályához, a legközelebbi parkoló már tele volt. :)
Első utam a kölcsönző felé vettem, ahol fél óra alatt siketült lebonyolítanom a léckölcsönzést.
Visszamenve a kocsihoz beöltöztem, majd egy jó 40 perces sorbanállás várt rám. :D Mivel csak az aktivitásjátékon kapott kuponomat kellett beváltanom, inkább biztosra menve a sima pénztárhoz álltam be. Az étteremben nem lehetett kártyával fizetni, így féltem hátha nincs leolvasó sem, ami a kupont bevenné, és mehetek vissza a másik sor végére.
Megkaptam a jegyet! A Sólyom felé véve az irányt, egy újabb 15-20 perces sor. Az első csúszásom 11 után történt meg.
A pálya nagyon jó állapotban volt, és a pályán lévő tömeg sem volt vészes, csupán a felvonóknál okoztak az emberek egymásnak feszültséget. Az megszokott volt hogy nem mindegyik szék telt meg, de volt hogy 5-en csúsztak be, illetve felül valaki elfelejtett leszállni, a liftkezelő szedte le. :)
A dél és 3 óra között talán négyszer csúsztam, majd ebédeltem egyet. Nagyon finom volt a sajtos-sonkás csirke, és a gőzgombóc is. Egy úriember beszélgetésére figyeltem fel, aki a kolbász meghökkentően magas árán felhúzva magát (amit nem is vett), kijelentette, hogy vissza nem viszi a tálcát. Kemény.

Estefelé az eső is szemerkélni kezdett, 5 óra felé már alig kellett sorban állni. A hó tapadósabb lett, néhol előkerültek sáros, köves foltok, de nem volt vészes. Sehol nem volt síelhetetlenül jeges vagy buckás. A felvonókezelőknek plusz pont, hogy az esőben fent egy ember le, lent pedig egy másik felhajtotta a háttámlát a felvonón.
7 óra után járt le a jegyem, az utolsó órában már nem is volt sor, szinte azonnal lehetett liftezni.
Fantasztikusan éreztem magam, remélem lesz még alkalmam idén ellátogatni, bízzunk az időjárásban.

Az elégedetlenkedőknek: aki nem tudta hogy mi várható az Arénában ilyenkor, előtte miért nem nézett jobban utána? Aki tudta, miért jött? Én tudtam. :)
2014.01.09. Síterep: Klippitztörl, mások beszámolói
30-án látogattuk meg a pályát Csiki-vel (Zoli). Itt a fórumban keresett egynaposra vállalkozókat. Ő Pápáról, míg én Nagykanizsáról indultam el kocsival öt óra felé, hatkor Vasváron találkoztunk. Átcuccoltam, és fél kilencre már a pályánál is voltunk.
Zoli a neten vette meg a jegyet, a pénztárnál két papírt kértek, de csak a kódját írta fel. Szerencsére sikerült elintézni pár perc alatt, és már csúsztunk is. :)
Az éjszaka esett 10-15 centi hó, ezzel együtt a pályákon kívül is akadt régebbivel rengeteg, amikor csak tudtam, a nyomokat követve a fák között mentem. A lécemet nem erre találták ki, de én jobban szeretem a túrt vagy a szűz havat, mint a sima pályát. :) Délutánra sok bucka alakult ki, ahol többen voltak. 3-4 percnél nem volt több sorban állás, és mindenhol lehetett csúszni kényelmesen.
Fent a hegyen egész nap ködös idő volt szinte, a hó is nagyrészt esett, hol közepesen, hol gyengébben, míg lent tisztább volt és csak néha kezdett rá. A bergfexen írt előző napi kommentektől kicsit megijedtem, mert azt írták siralmas a pálya, ezzel ellentétben néhol volt csak apró köves, egy helyen hordta fel a ratrak a földet, de azt ki lehetett kerülni. A hangulata hamisítatlanul téli volt a tájnak, és nekem is.
Félidőben megálltunk a Moselebauer hütténél, megszokottan finomat ettünk és egy kakaó után mentünk is tovább. Zoli még megállt egyszer pihenni, én addig is mentem két kört, majd a liftek leálltakor visszacsúsztunk a parkolóig.
Kellemesen elfáradtunk, nagyon jól éreztük magunkat, 8 óra után már itthon is voltam. Ha van hó, megéri kicsit távolabb autózni a határtól, mert itt nincs talán máskor sem az a hatalmas tömeg.
2013.03.18. Síterep: Eplény, mások beszámolói
Vasárnap hajnalban, Nagykanizsáról a legkorábbi vonattal vettem az irányt Eplény felé. Két átszállással már ott is voltam fél 9 után pár perccel. A pálya 2,5 km-re van az állomástól, de alig 200 métert tettem meg, lassított egy kocsi, hogy felvegyen. Ezúton is nagyon szépen köszönöm annak a mentős Úrnak a fuvart, aki munkába menet a pályához vitt. :)
Átöltöztem, majd negyed 10-kor már a pályán voltam. Ekkor még csak az 1-es volt nyitva, a hetesen ratrak dolgozott, de nem sokkal utána azt is megnyitották. Az 1-es felső egyik részén eléggé ki volt kopva a hó, de hálóval hamar elkerítették. Annak a közelében volt egy kissé jeges a pálya, máshol jobb volt, később enyhén buckásodott, de nem volt zavaró. Ahogy a tömeg sem, pedig voltak sokan. A szerpentin pálya kanyarjaiban hatalmas nyomvályúk voltak és a föld is kilátszott, az óvatlan kezdők nem hiszem hogy örültek neki, könnyen megdobja az embert. A Sólyomnál nem volt több a várakozási idő 3-4 percnél csúcsidőben sem.
Fél 12 körül betértem egy ebédre, kukoricás rizst kértem tejszínes-gombás csirkével, nagyon ízlett. A Holle Anyó kibővített részében, a pályát nézve fogyasztottam el.
Itt a padokat jó lenne valahogy fixen rögzíteni a talajhoz, mert eléggé instabilok, billegnek az egyenletlen felületen.
Visszatérve a pályára egészen 4 óráig csúsztam, majd visszatértem az étterembe egy gőzgombócra, ami szintén kiváló volt, és nem is drága.
Utána összecuccoltam a csomagmegőrzőből, áthúztam a nadrágom, majd vissza fel a sícipő. Az 1-es csákányossal felmentem a feléig, majd gondolkoztam, hogy csússzak-e tovább a faluig az erdei ösvényen, de inkább átcseréltem rendes bakancsra. Végül is lefelé végig volt hó, hol jég.
A fél 6-os vonattal 11 óra előtt, kellemesen elfáradva, fájó szívvel érkeztem vissza Kanizsára. Szuper nap volt! :)

Megjegyzés: Jövőre egy-kér öltözőkabint érdemes lenne csinálni, hogy aki így érkezik mint én, ne a mosdóban vagy a kazánház előtt kelljen vetkőznie.
2012.02.10. Síterep: Goldeck, mások beszámolói
Február 3-7-ig síeltünk Goldecken, ez volt az első külföldi utam. (Előtte két napot voltam a mi Eplényünkben :)) Mondanom sem kell, már 2 héttel előtte izgultam, nagyon vártam, listát írtam (Az itteni nagy lista segítségével is, ezért nagy köszönet!), amit minden nap átnéztem, nehogy valami itt maradjon. Iskola szervezésével indultunk Nagykanizsáról 2-án, délután 3-fél 4 körül. Összesen 30-an mentünk, 2 kisbusszal, és egy utánfutóval, amibe a csomagokat és a léceket pakoltuk. Útközben 4-szer álltunk meg, benzinkutaknál, nem sietős tempóval este 8-9 felé érkeztünk meg, egy kis keresgélés után a Seebodeben található Gästehaus Bärwald-ban vacsoráztunk, az ezt következő napokban is itt ettük a reggelinket, és a vacsoránkat úgyszintén. Az egész személyzet magyar, többségben magyar vendégek is szálltak meg. Az étel, hát...arról nem sok minden jót tudok elmondani, olyan alsóbb kategóriás menzaszerű. Az evőeszközökön rajtmaradt ételmaradékok fogadtak minket, a sültkrumpliban pedig egy műanyag zacskódarabot is találtunk. Egy esetet kiemelnék, ami nagyon nem tetszett: A kiszolgáló hölgy véletlenül levert egy edényt, amiben kanalak voltak, az egész szétszóródott a földön, összeszedte, és visszarakta a helyére. Néztünk nagyot, hogy ezek után azokkal együnk, el se mossák??! Na mindegy. Ami viszont ízlett, az a reggeli frissen sült ropogós kis cipó, és az egyik este kapott csőtésztás-darálthúsos kaja.

A szállásunk a "Pension Elisabeth"-ben volt, amiről csak jót tudok elmondani. Egy úr és egy hölgy voltak a tulajdonosok, osztrákok voltak, nagyon kedvesek. Az egész panzióban csak mi laktunk, ami mellett közvetlenül a Dráva folyik. Az én szobámtól kb. 5-6 méterre, az ablakból látni lehetett. Reggel sok vadkacsa hangjára ébredünk. :)) Mindegyik szobában van DVD-lejátszós TV, kb. 100 csatornával, és mindegyikhez tartozik fürdőszoba is. Szép, rendezett, nem rég felújíthatott szobák voltak mind, a fürdőszobában volt hajszárító is. A fűtéssel nem volt semmi probléma, mindig meleg volt.

Az első síelős nap, reggeli után kis keresgélés után (véletlenül egy szűk hegyi útra tévedtünk) a Goldeckbahn I-el mentünk fel az 1640 m-en lévő Mittelstation-ig, mert voltak teljesen kezdők is, és a tanulópályák ott vannak. A pályatérképen az áll, hogy ez csak nyári használatban működik, de ment most is (Két kb. 25-30 személyes kabin felváltva.) Onnan mi továbbmentünk a 2059 m-en lévő Bergstation-ra, ahol kutyahideg fogatott minket, -17 °C és 40-50, néhol 60 km/h-s szél, és felhős, borult idő. A hó kemény volt, és a szél miatt a porhó, ami volt az lekerült a pályáról, sajnos nagyon sok apró, 1-2 centis kődarab volt a hóban, amiknek köszönhetően a lécem a nap végére úgy nézett ki, mintha már egy hete csúsztam volna vele. A pálya viszont inkább kemény volt, mint jeges, nagyon jól lehetett síelni az első napbon, alig voltak a pályán, volt, hogy délután kétszer is úgy jöttem le 1-2 pályán, hogy nem találkoztam senkivel, meg is ijedtem, azt hittem mindenki hazament. :))

Második nap ugyanilyen idő fogadott minket, még kevesebben voltak, a felvonókon abszolút nem volt sorban állás. A mi csoportunk síelt szinte csak az egész pályán, mellette kb. voltak vagy 20-an. A személyzet majdnem többen volt, mint a síelők. :) Ezen a napon sajnos történt egy baleset, az egyik fiú síelő társunk elesett, majd levitték a kórházba megröntgenezni, eltört a kulcscsontja. Biztosítása szerencsére mindenkinek volt.

Harmadik nap csodás volt, kisütött a nap, ami a nap végéig ki is tartott, gyönyörű időnk volt, élvezet volt a síelés, a felvonóknál sem kellett 1-2 percnél többet várni, tömeg nem volt. Az elején már az újonnan épült 8 személyes kabinos lifttel mentünk fel, mert a kezdőknak már jobban ment. Megint volt egy baleset, az egyik kísérőtanár (aki bordozott) ment össze éppen előttem egy síelővel, hanyatt vágódott, a sisakja is eltört. Nem ájult el, de miután lecsúsztunk az egyik hüttéhez, mondta, hogy nem emlékszik, hogy mi történt, és nem tudja, hogy hol van. Őt is bevitték, megröntgenezték, de csak agyrázkódást kapott, komolyabb baja nem történt.

A negyedik napon megint beborult az ég, és reggel egy kis hó is esett, a szél megerősödött, de korántsem volt akkora, mint az első két napon. A pályák kiválóak voltak az előző esti hóágyúzásnak köszönhetően. Kövek alig látszódtak a pályán. Ha mégis felkerült, a személyzet tagjai, akik egész nap a pályákat járták, a nagyobb köveket összeszedték és a pálya szélére dobálták. Sajnos megint volt egy baleset, az egyik lány esett a vállára, és az ínszalagja szakadt el részlegesen.

Az ötödik napon hajnaltól kezdve egészen estig szakadt a hó, délig 10-15 centi eshetett. 4-5. lecsúszást követően már tiszta bucka volt az egész pálya, sokan is jöttek, volt sok kezdő csoport. Nem lehetett gyorsan menni, legalább is én az én (a többihez képest) vékony léceimmel nem mertem, mer nagyon dobáltak a buckák, féltem, hogy elesek. A végén zakóztam is egyet, nem nagyot, már annyira el voltam fáradva, de azért csak csúsztam. Az 5-ös pálya nem volt nyitva, és a csákányos sem ment, a szél viszont ráhordta a havat, ami volt vagy 1 méteres is, 30-40 centi porhó, alatta keményebb. A csákányos szűk és meredek nyomvonalán jöttem le párszor és mellette, majd szóltam a barátomnak, aki a hüttében punnyadt, hogy jöjjön, nagyon jó helyet találtam, csúsztunk egy párat, aztán már pályazárás volt.

A 2059 m-en lévő Bergstation-on van egy hütte, abban ebédeltünk mindig. Ki szeretném emelni, hogy nagyon tetszett a szakács, hatalmas lelkesedéssel csinált mindent, mindenkire mosolygott, én még sehol sem láttam ilyet. :) A pénztáros hölgy is kedves, ahogyan az egész személyzet, csak jó tapasztalataim vannak.
A gőzgombóc valami isteni finom, ott ettem életemben először, mindenkinek ajánlom, és a körülményekhez képest szerintem nem is drága, vaníliaöntettel 4,90 €.
Bécsi szelet sültkrumplival 8-9 € körül volt, de akkora húst adnak, hogy alig fér a tányérra, és az is nagyon finom! :D

Elég hosszúra sikeredett, de muszáj volt leírnom. :) Életem legjobb hete volt ez, nem volt rossz döntés, amikor 2 éve elhatároztam, hogy belevágok a síelésbe. A tábor végére már nagyon jól ment, szerintem sok tapasztalatot szereztem ezen az 5 napon.
h i r d e t é s
h i r d e t é s
h i r d e t é s
FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE »