Élménybeszámolók

Sziasztok!

Február 16-19 között voltunk 4 teljes napot Mariborban. Szállásunk a Bolfenk hegyen volt a hegyállomástól kb. 3 percre gyalog, azaz pályaszállás. Kellemes kis apartman 1 hálószobával és nappali-étkező-konyhával. 4 felnőtt és 1 gyerek kényelmesen elfért. A szállással kapcsolatban két negatívum, hogy nem volt mikrosütő (megoldottuk sütővel), és vékonyak a falak. A szomszéd apartman nappalija szomszédos volt a mi hálószobánkkal, így mindent lehetett hallani.
A pályák:
Ahogyan azt korábban többen is megírták itt két hegy van és ezeket kötötték össze. Mivel hó hiányában az összekötő pályák nem üzemeltek, ezért valóságban is két külön pályarendszerként üzemelt.
Bolfenk:
Ez van alacsonyabban, ezért itt már érezhetően olvadásnak indult a hó csütörtökön délután és pénteken már délelőtt is. A felső rész nagyon jól van felépítve a tanulók szempontjából. Az 1-es pálya tetejénél a kicsiknek varázsszőnyeg és tanulópálya, a bátrabbaknak tányéros felvonó. A tányéros már kiszolgálja az 1-es kék pálya felső szakaszát is. Az 1-es pálya hosszabb felső része kellemes lejtésű egy nagyobb letöréssel. A szakasz végétől a pálya elejére egy régi 2 üléses felvonó visz fel (lassan). Innen a pálya további szakasza és a piros 4-es induló része hóhiány miatt le volt zárva, így a piros 5a pályán lehetett csak elindulni. Kezdőknek nem ajánlott erős letöréssel. Az 5a többi szakasza kellemes a haladók részére, de kezdőknek is teljesíthető. Az 5a-ból ismét lehetett használni a kék 1-es alsó szakaszát, amely a kabinos felvonóhoz vitt. Ez egy modern, gyors felvonó, így a kék1-piros5a-kék1 útvonalat használtuk a legtöbbször. Kezdő barátunk pedig a kék1 felső szakaszán gyakorolt a kétüléses felvonóval.
Areh:
Pénteken délután átmentünk busszal a másik hegyre. A buszmegállóban meg kell nézni a pontos indulási időpontokat, de felhívják a figyelmet, hogy ezek hozzávetőleges időpontok. Esetünkben a busz pontosan indult. Kb. 10 perc alatt átvitt minket a másik oldalra. Mi elsőnek a kék 19 pályát választottuk, hogy elérjük a beülős felvonót. Ez egy keskeny bemelegítő-közlekedő pálya.
Aztán elénk tárult a varázslat: A piros 23 pálya. Széles tepsi, kellemes lejtőkkel, igazi carving pálya. Már-már azt hitte az ember, hogy egy gleccseren van. A pálya lejtéséből adódóan olvadásnak nem láttuk nyomát. Mivel megtetszett a pálya, ezért itt töltöttük a szombat és vasárnapot is. A 23-on van egy erős letörés, amely délutánra már kijegesedett a sok fékezés hatására. Emiatt a létszám is kb. harmadolódott, így alig voltak a pályán (de baleset nem volt).
Vasárnap megnéztük a piros 16 pályát is, de az inkább egy erős kék vagy rózsaszín.
Ami feltűnő, hogy a 24-eshez tartozó tányéros és a 16-oshoz tartozó csákányos viszonylag gyors volt az osztrák terepekhez képest.

A látogatott hüttékben kedvesek voltak, a kiszolgálás gyors volt. A mellékhelyiségek tiszták.

Összességében kellemes 4 nap volt, előzetesen rosszabbra számítottam, de a piros 23 pálya csodás. 4 napot el lehet tölteni itt. Jól elfáradtunk. Havasabb időszakban érdemes meglátogatni, most elég kevés volt a hó. Ami nyitva volt az rendben volt, de sok volt a lezárt pálya vagy pályaszakasz. A honlapon írt hóvastagságok és nyitott pályák száma megfelelnek a valóságnak.

Február 25-28. között újra a gleccseren jártunk. Az időjárás kegyes volt hozzánk, mivel csütörtök és pénteken napsütés, szombaton napsütés és egy kis szél volt. Vasárnap is csak felhők voltak.
Az első 2 napon, bár hétköznap volt, többen voltak a pályákon mint vártuk, de elég jól eloszlott a tömeg. Az új kabinos közbenső állomásánál alakult ki némi sor, de aki nem akart várni, az a csákányos felvonókkal várakozás nélkül felmehetett. A pályák fent egész nap kitűnőek voltak, délutánra csak a lejjebb lévő pályák buckásodtak egy kicsit. Szombaton reggel egy kicsit erősebb volt a szél ezért kevesebben voltak mint hétköznap. Így mindenhol kitűnő pályák voltak egész nap. A piros 3-as pályához tartozó csákányos nem működött, de a 9-esen továbbcsúszva a beülős felvonóval jól lehetett kombinálni a pályákat (újra fel a csúcsra). Vasárnap ezt a csákányost le is bontották (kábelről leszedték a csákányokat).
Vasárnapra az idő felmelegedett, már az Alpincenternél tapadt a hó (0 és 1 fok), de a felső pályák továbbra is jók voltak, az alsó részeken is jól síelhetőek maradtak a pályák.
Összességében nagyon jó volt ez a négy nap.
Üröm az örömben:
Szombaton délután fennmaradt a kislányunk síléce az Alpincenter előtti tárolóknál. Ez kb. fél négy körül volt, így már készülődtünk lefelé. Azt gondoltuk, hogy csak nem viszik el, mivel az Alpincenteren belül is láttunk egy felnőtt sílécet 2 napja ugyanott, érintetlenül. Másnap reggel a sílécünk eltűnt. Sem az információ, sem a fenti síkezelők nem láttak semmit. Az Alpincenteren belüli információnál nem voltak segítőkészek, az érződött, hogy minél előbb lerázzanak, ne kelljen foglalkozni a problémával. Hogy ne legyen tétlen a nap, úgy döntöttünk, hogy bérelünk egy gyerek sílécet vasárnapra. A bérlés flottul ment: regisztráció, magasság mérés, testsúly kérdezés, sítudás kérdezés, síléc beállítás a bakancshoz. A bérelt sílécet a kislányom jobbnak is érezte, mint a sajátját, jól is mozgott vele (stabilabb és gyorsabb).
Délután az utolsó csúszásnál sajnos egy rossz mozdulat során kislányom síléce beakadt a nagyobb puhább hóban és megtekerte a jobb lábát. Az esés nem nagy sebességnél történt, így azt gondoltuk, hogy csak megijedt. Sajnos nem, láttuk, hogy nagy a probléma, így az anyukája vele maradt, míg én segítségért mentem. A mentés nagyon profi, és gyors volt. Mindenki segítőkész és kedves volt.
Lentről saját autóval vittük a közeli kórházba ahol ugyancsak gyors és kedves ellátást kaptunk. A sérülés sípcsont repedés, az eredmény gipsz (kislányom szerint semmiség), biztosításunk volt (mindenkinek csak ajánlani tudom). Konklúzió a bérléssel kapcsolatban, hogy mindig ellenőrizni kell a beállításokat, még akkor is ha profinak tűnik a kiszolgálás, mivel ha leoldott volna a síléc, akkor nincs sérülés.