Élménybeszámolók

Murauban nem lehet csalódni. Immáron sokadjára kezdtük itt a szezont, és megint megállapítottuk, hogy nem véletlenül térünk vissza ide ilyen gyakran. A pályák és a hó is zseniális volt, szinte alig akart megállni az ember ebédelni olyan jókat lehetett csúszni egész nap, anélkül, hogy bármennyit is sorban kellet volna állni. A két legjobb pálya továbbra is a 18-as és a 17-es, de igazából az összes pályán csúsztunk és egyik sem okozott csalódást. Murau még mindig az egyik legjobb választás, egyszerűen minden ideális, így csak ajánlani tudom.

A két Murauban töltött nap közé beiktattunk egy Grosseckit is. 4 éve jártunk már itt, de akkor csak egy csúszásra futotta az utazás utáni érkezéskor, a többi napot Fanningbergen töltöttük. Na, de vissza a mostani eltöltött napunkhoz. Majdnem nyitásra, 9-re érkeztünk meg a kihalt Mautendorfi parkolóba. Sor nem volt, se a felvonónál, se a kasszánál. Az 5b-n csúsztunk le először, a kétüléseshez, de ez a pálya már ekkor is nagyon jeges volt és a nap folyamán folyton romlott a helyzet. A 2a pálya mellett döntöttünk bemelegítés gyanánt, de óriásit csalódtunk, a St.Michaelbe levezető pálya unalmas, olvadt, néhol jeges volt. Ezek után Mautendorfi oldalban lévő erdei pályát már csak (sajnos) az utolsó csúszásnál mertük kipróbálni. Ezután a 4a pályán kezdtünk csúszkálni, ami a legjobb pálya az egész rendszerben. Jó a lejtése, a hozzá tartozó felvonó a többihez képest gyors. A kabinosokon és ezen kívül az összes felvonó régi, de cserébe még lassú is. Az 1-es pályákon kívül délelőtt az összeset kipróbáltuk, de a legtöbb vagy rövid, vagy lapos volt. Csalódásunkat a Panorama Almban pihentük ki, amely korrekt, árait és ételeit tekintve is. Még pár csúszás délután a 4a-n, aztán mentünk le Mautendorfba. Az 1-es pálya nagyon jó, széles, van lejtése, lehet rajta menni, és a kilátás is szép. A mellette elhaladó piros szintén jó. Kár, hogy csak az utolsó csúszáskor jöttünk rá, hogy talán ez a legjobb pálya mind közül. Összességében közepes, és kicsit elmaradott síterep, aki idáig jön, az érthetően megy tovább Obertauern felé, de szerintem 1-2 napra Fanningberg is jobb választás.

Großarl mellett itt is töltöttünk 2 napot. A kleinarli oldalon parkoltunk,közel tudtunk állni, a jegyvásárlás is gyorsan ment, hasonlóan a felvonókhoz. A Bubble Shuttle tetjéről a Kleinarlba vezető kéken indultunk meg, végül a LumberJack Shuttle-hoz keveredtünk, ami a legmodernebb felvonó amivel valaha találkoztam. Visszatérve a pályákhoz a völgyekbe (mind a Flachau-i és a Kleinarl-i oldalon) vezető pályán már nap elején is nagy buckák és sok jeges felület volt. A többi pálya viszonylag jó minőséget tartott egész nap. A lejtése a legtöbbnek jó, bár néhány piros sok helyen inkább kék lenne. Összesen négyszer ettünk az Almstrübelben, mindig szuper volt az étel. Tömeggel és sorral nem találkoztunk, mindenki megtalálta a tudásának megfelelő pályát. Összességében egy jó, családias síterep, sok szűzhóval és lehetőséggel, de a jobb sítudással rendelkezőknek a legtöbb pálya talán unalmas.

Eredetileg Kleinarl-Flachauba szerettünk volna menni, de a szállásunk ehhez a síterephez jóval közelebb volt(10 vs 40p), így a hétfői óriási hóesés után, kedden kimerészkedtünk ide. A Grossarl-i oldalról mentünk fel mindhárom nap. A pályák nagyon jó lejtésűek, lendületesek, a pirosak különösen jók, főleg a 8-as, 9-es. A felvonók gyorsak, sor szinte alig volt, max öt perc. A Dorfgastein-i oldalon a pályák rosszabb állapotban voltak, mint a másikon, bár a völgybe levezető 3b pálya mindháromszor nagyon jeges volt. A Grossarlból a hegyre felmenő felvonó melletti hüttében ettünk napi 2x, minden nagyon finom, nem olyan drága, a legtöbb dolgozó magyar. Összességében ez egy nagyon jó síterep, kezdőknek kevésbé ajánlom, a kék pályák meglepő lejtői miatt. Valószínűleg jövünk még.

Mönichkircheni bemelegítő hétvégénk után, erre, a számunkra még ismeretlen síterepre esett a választásunk. Szombat délelőtt elkezdett esni a hó, emiatt a Kisöcsit reggel zárva találtuk. A 8-as pályát túl könnyűnek ítéltük meg, bár friss hó borította, sok volt rajta a kezdő is. Felbátorodva a jó havon, felmentünk a Nagyöcsi tetejére, ahol elég mostoha körülmények fogadtak. Nagy köd, szakadó hó, gyorsan menekültünk le a piros pályán. A hó azon is jó volt, de gyorsan a rövid látótávolság miatt nem tudtunk menni. A fáradalmakat a 8-as pálya aljában lévő hüttében pihentük ki, 4 főre 40€ volt. Délután megnyitották a Kisöcsit, sokkal nagyobb köd fogadott mint délelőtt, a hó pedig töretlenül szakadt. A kék pálya jó volt, bár sokat nem láttunk belőle. Ezek után adtunk még egy esélyt a Nagyöcsin lévő pirosnak, de ott a látótáv öt méter alatt volt, örültünk, hogy tudtuk merre van az előre. A pálya itt sem volt rossz, de délutánra a sok friss hóból sok bucka lett, kevésbé élvezhetőekké váltak a pályák. A 8-as pálya tetején lévő hüttében álltunk meg egy végső pihenőre, a gőzgombóc és a tea itt nagyon finom volt. Ezután hazamentünk, mert a hóesés kellemetlen mértéket öltött, illetve a ruháink sem voltak éppen szárazak. Ma, jóval több ember, illetve lezárt Nagyöcsi fogadott minket. A pályák jók voltak, bár délutánra buckásak lettek nagyon. Sokan voltak, de sorbanállás ritkán volt, eloszlott a tömeg. Dél körül megnyitották a Nagyöcsin lévő pirosat, de sokat nem dolgoztak rajta az éjjel, mert hasonlóan rossz állapotban volt, mint tegnap. A legvégén már a 9-es kis pályán csúsztunk párat, mert a Kisöcsin mind a fekete, mind a kék nagyon rossz állapotú volt, a 8-asról nem is beszélve. Összességében nagyon jó síterep, élvezhető pályákkal, sok magyarral, de sajnos az időjárás kicsit megtréfált minket.