Életveszélyes szituációk a pályán. Hogyan lehetne ezen segíteni?

"Az a helyzet, hogy a gyorsan és jól síelők sem mindig angyalok"
Ketté választanám a gyors és jól síelőket. Az autó vezetéshez hasonlítanám a dolgot. Gyorsan mindenki tud menni, de gyorsan biztonságosan és a váratlan helyzetekre is flottul reagálóan már sokkal kevesebben.

Így van, a legjobb ha a hüttében ülnek inkább, mert úgy se a szélén, se a közepén nem zavarnak, nemde ?:)

Az a helyzet, hogy a gyorsan és jól síelők sem mindig angyalok, hogy finoman fogalmazzak. Nekem pl. egy olyan fiatalember miatt húzódott meg a múlt héten a vádlim, aki egy piros pályán, szűk szakaszon elég jó sebesség mellett megelőzött, majd a szinte azonnal következő letörésnél satuféket nyomott és jól behavazta a ruhámat és a szemüvegemet. Pár másodpercig, pont mikor a letörés mögé kerültem, semmit sem láttam. Próbáltam fékezni, de végülis nem sikerült megtartani az egyensúlyomat és egy méreteset estem.
A javára írom, hogy legalább a botomat utánam hozta. Persze a "bocsánat" kifejezés nem hagyta el az ajkát. Pedig ebből nekem és neki is komoly baja is lehetett volna.

És így ....!

klaci1959 írta:

"1.) mosolyogva kikerülni őket
2.) kikerülni őket
3.) halk káromkodások közepette kikerülni őket
4.) behavazni és kikerülni őket
5.) hangos "Pozor b.m.!" (anekdotából plagizálva) kiáltással behavazni és kikerülni őket, majd még hosszan hangosan káromkodni és figyelni, hogy üldözőbe vesznek-e...

:-)"

Ennél jobbat? Alighanem Neki van igaza!
WFeri

Halihó, sziasztok!

Én már találkoztam olyan esettel, amikor egy sérült feküdt a letörés alatt, és még senki nem volt mellette.

Ezért nálunk, amikor haladó csoporttal az első letöréshez érünk, a tananyag részét képezi, hogy megállunk és megbeszéljük, hogy bármilyen csábító is beugrani a letörés mögötti - alatti térbe, NE TEGYÜK, ÁLLJUNK MEG OTT, ÉS NÉZZÜK MEG, TISZTA - E A TEREP.

És aztán a továbbiakban is mindíg megállunk, és a tanulók minden morgás nélkül elfogadják ezt az óvintézkedést. És nagyon bízom abban, hogy a későbbiekben sem felejtik ezt a fontos, megelőzést szolgáló elővigyázatosságot!

Síelős barátsággal:
Replaci
http://www.kanyarsiklub.hu

A táborba menet a buszon, vagy az első síelés elötti összegyűlésen én mindíg megtartom a tábor síbiztonsági oktatását! Remélem az iskolai táborok mind így indulnak!!
Sok idő kell a változáshoz és sziszifuszi küzdelem!
A csoporttal való megállásoknál újra szóba hozom! Megindulásnál pedig felfelé pillantás is kötelező!
Az én bandámból aki ott áll meg ahol nem lenne szabad, annak "leüvöltöm a fejét"!
Útálnék a kórházba buszozni ez miatt!

Lehet szerencsém volt, de eddig mindig találtam helyet, ahol elfértem. Megjegyzem, a pálya szélén gyakorta jobb a hó, mint középen, így én ezúton is köszönöm az érintettek figyelmességét...
:-)

1.) mosolyogva kikerülni őket
2.) kikerülni őket
3.) halk káromkodások közepette kikerülni őket
4.) behavazni és kikerülni őket
5.) hangos "Pozor b.m.!" (anekdotából plagizálva) kiáltással behavazni és kikerülni őket, majd még hosszan hangosan káromkodni és figyelni, hogy üldözőbe vesznek-e...

:-)

A legjobb amikor a boardos kollégák a letörés alatt ülnek!
Én általában egy farolással jókora adag havat rakok a nyakukba de talán megoldás lehet, hogy azokon a helyeken ahol gyakran megállnak és lehetőség van rá a pálya szélén jókora táblával fel lehetne hívni a figyelmet, hogy a "szélén pihenj"!

A probléma ország független mert ezt az életveszélyes mutatványt mindenhol elkövetik. Úgy gondolom akik így viselkednek egyáltalán nem mérik fel mekkora veszélynek teszi ki magukat és másokat. Magam is sokszor leírtam a fenti problémát de igazából pusztába kiáltott szó mivel, ezek a felelőtlen emberek bizonyára nem olvassák az oldalt de még az említett tíz pontot sem. Talán már mielőtt lécre illetve lapra állna az ember, baleset megelőzési oktatással kellene kezdeni a tanítást függetlenül, hogy szakembertől vagy a sokat bírált havertól tanulnak. Gondoljunk csak bele a munkahelyeken sem lehet addig dolgozni míg ezt az okítást nem kapja meg a munkatárs. Kicsit elragadtattam magam és Ferihez hasonlóan talán én is naiv vagyok?

Van még egy apró bibi, sajnos ez a magatartás minden nációra jellemző, és nem biztos, hogy az osztrák, olasz, orosz, lengyel, stb... fiatalnak magyarul el tudom magyarázni, hogy mit csinál rosszul.

Jól hangzik, de egy zsúfoltabb napon gyakorlatilag az időd 60%-át evvel a térítő feladattal töltenéd sajnos.

Barátságosan terjeszteni a FIS 10 -et. Nem muszály mindjárt rendőrállamban (-:)) gondolkodni! Legyünk mi magunk a pályarendőrség.

Mi lenne, ha jegy/bérletkiadáskor legalább arra rákérdeznének, hogy elolvasták-e az egyébként minden normális síterepen kifüggesztett SÍKRESZ-t (FIS 10)?

Vagy nagyon naív vagyok?
WFeri

A gerlitzeni topikban már leírtam, de itt teszem fel a kérdést. Mit lehetne azzal csinálni, hogy megértsék az emberek, hogy ne okozzanak maguknak és síelős-boardos társaiknak életveszélyes szituációkat.
Most konkrétan arra gondolok, hogy rendszeresen, szinte minden pályán boardos (és síelős) fiatalok, a pálya közepén, lehetőleg a letöréseknél és lehetőleg minél szélesebben leheverednek, nem gondolva arra, hogy a felülről érkezők nem látják őket, és nagy-nagy erőfeszítésekkel tudják az ütközéseket elkerülni. (Nem mindig!)A másik ilyen gondom, amikor a bugyuta szülők egész kicsi (4-8) éves gyerekekkel mennek be olyan pályákba, amit a gyerekek nem tudnak teljesíteni, és hisztizve, visongva, sírva próbálják legyalogolva túléni a szitut.
Szerintem az egyre több helyen működő pályarendőrség foglalkozhatna ezekkel az esetekkel.