01.20-án buszos csoporttal mentem ki egynapos rövid "besíelés" céljából. Valamikor régen (vagy 10 éve) már jártam itt, de az egy március eleji időpont volt, nem sok dologra emlékszem, de akkor kevesen voltak. Most viszont, ahogy a szombati nap miatt sejteni lehetett, sokan voltak. Mindegyik pálya kissé jeges volt, a ratrakok lánctalpainak nyoma sok helyen kilátszott a pálya közepén. Igyekeztem inkább a pálya szélein csúszni, ahol volt egy kis hó is, nem csak jég. A kabinos felvonók üléseit 11 körül kiszedték, hogy többen tudjanak beszállni, szerintem a vendégek harmada legalább szánkós lehetett. Minden körnél 10-12 percet kellett sorbanállni a beszálláshoz, a pálya hosszának (vagyis rövidségének) ismeretében ez nagyon fájdalmas . Sokan már rögtön a kabinostól kezdtek csúszni a szánkóval, elszabadult szánkókat is láttam a közös bevezető szakaszon. A piros pályákon nem voltak sokan, az egy szem kéken viszont igen. Szánkózós csoporttársaim beszámolója is jó nagy ütközésekről és pályáról kicsúszásokról szólt. A tömeg a 3 db pályán található hüttében is hatalmas volt, gyakorlatilag teltház a kinti kiülős részen is. Így aztán 3,5 óra visszafogott tempójú csúszkálás épp elég volt ezen a helyen. Síelés végeztével a lenti hüttében próbáltam valamilyen italhoz jutni, úgy 15 perc ácsorgás után sikerült az egyik pultnál állva fogyasztani egy aperolspritzet, de bár ne láttam volna, hogy rakta össze a pultosfiú ezt a 7 euróért... A parkoló melletti Gasthofban újra megpróbáltam ülve egy kis kajához jutni a mindössze 2 féle levest, és 2 féle szendvicset tartalmazó étlapról. Úgy negyedórán keresztül nem vett rólam tudomást a személyzet, majd az egyik hölgy a pulttól odaszólva közölte, hogy már semmilyen kaja nincs. Elmormoltam valami köszönömfélét (úriasszony vagyok), majd faképnél hagytam őket. Összességében elmondhatom, hogy megnéztem, pipa, de a következő 10 évben valószínűleg nem fogok erre járni megint, egyszerűen nem érdemes 9 órát buszozni emiatt. Ha valaki mégis egynaposban gondolkodik, kizárólag hét közben menjen. Amúgy nem kezdőknek való terep. Az egyetlen kék pálya keskeny, a pirosak pedig inkább sötétpirosak, Fekvése miatt naposnak sem mondhatóak (ezért is marad meg a hó valamennyire).

Szombaton, nagyon sokad magunkkal együtt választottunk a Semmeringet egy csúszásra/szánkózásra. Rengeteg szánkós is érkezett. Talán többen voltak, mint síelők/boardosok. Délre megteltek a főbb parkolók, jegyvásárlás 15 perc, kabinosnál 1-2 perc várakozási idő volt.

Viszont kiváló alternatívája a 4-es piros pálya, ülős felvonója, 0 várakozasi idővel. Az ott található Hütte nagy-nagy kedvenc, mindig van szabad asztal, hangulatosabb, mint bármelyik. 14 óráig a 3-as/FIS pálya fele le volt zárva, verseny miatt, erről előzetes infót nem találtam. Így jártunk. Az egyetlen kék pálya így zsúfolt lett, mert a 4-es pályát (mi is) jegesnek találtuk. Az 5-ös pálya már olvadóban, lezárva.

A nap befejezéseképpen pedig, az ingyenesen használható Pahnhanswiesen a szánkó dombocskája.

Az érkező hidegfront/havazás újra fehérre varázsolhatja a hóhiányos tájat.

2023. január 14. szombaton a ragyogó napsütéses időben választottuk 1 napos síelésünk/snowboardozásunk uticéljává Hirschenkogelt, Sopronból. Sajnos a síterep nem sok információval kényezteti a látogatókat a nyitva lévő terepek tekintetében. Szombat reggel a Bergfexen találtam friss bejegyzést, hogy a terep csak 2 piros pályával várja a vendégeket, 14.-én. Szánkópálya nem üzemel. Ez mondjuk a webcamera felvételeiből sejthető volt, se elkerítő háló, se szánkós, napok óta.
Tipp, webcamera figyelés ill. a telefonon érdeklődni. Kevés vendég volt a parkolóban, a pályákon. Várakozási idő: 0 perc. A pályák nem csak pirosak, de fárasztóak is voltak, tényleg csak tudóknak a jelen hó/télhiányos helyzetben, mert kemények, jegesek.
A Hirschenkogell-lal szemben lévő Happy Lift webcamerája ugyan ki van kapcsolva (Pahnhanswiese), de működött a lankás, tanulóknak gondolt, csákányos lifttel felszerelt, napsütötte pályácska. A mellette lévő ingyenes szánkozó domb végéről már elolvadt a hó, de nem zavarta a hóéhes gyerekeket. Megállapítottuk egész jól csúszik a fű is.

2021.dec.31 én voltunk az év utolsó csúszásán,kipróbáltuk a hirschenkogelt.
Az idő meleg volt, de északi oldal, szóval nem olvadt anyira. A kabinos alatti piros és fekete pálya gyakorlatilag használhatatlan, tükör jég + mivel a szánkósok is a kabinossal mennek, sor, de 5 percnél nem több. A 4 személyes beülős melletti 4 es és 5 ös pálya kiváló, nagyon élvezetes alig voltak rajta. Ennél a felvonónál sor egyeltalán nem volt viszont szinte minden körben megállt, volt hogy 3 szor is.
Este visszatértünk immáron szánkóval. A szánkópályát sajnos nem ratrakolták le ezért egy kásás, vizes, olykor sziklás hónak nem nevezhető buckás taknyon lehetett csúszni. Az éjszakai kivilágítás hangulatos, ahol felgyorsul a szánkó, ott szuper, de sokszor le kell szállni húzni.
Az év utólsó napjára (meg a többire) szuper program volt.
Az egész pályára nagyon ráférne már egy kiadós havazás.

Ma 1 napot Hirschenkogelen síeltünk. Reggel fél 6-kor indultunk Budapestről és 9 órára oda is értünk. A határon az M1-esen, csak egy pillanatra állítottak meg az osztrák határőrök, hogy rápillantsanak a telefonon bemutatott Grüne pass-ra. A QR kódot nem scennelték be.
Az időjárás előrejelzés felhős időt mutatott, de szerencsére tévedett, gyönyörű napsütés fogadott, mínusz 1 fok. Csak néhány felhőfoszlány úszkált az égen és néha a hegyre is le-le szállt. A környező völgyekben masszívabb felhők voltak, ez a hegyről gyönyörű látványt nyújtott, de a síélményt nem befolyásolta.
Nem volt tömeg, a parkolóban is aránylag közel sikerült helyet találni a kabinoshoz. A pénztárban a bérlet vásárláskor, megint csak egy pillantást vetettek a telefonon letöltött Grüne Passra. Itt sem scennelték be a QR-t. A kabinos felvonónál viszont nagyon szigorúan vették a maszk használatot. A 4-es ülősnél viszont már a kutya sem foglalkozott vele. Bár a kiírás szerint csak FFP-2-es maszk az engedélyezett, de ezt nem vették szigorúan, bármilyen arcot takaró megoldást elfogadtak.
A pályák reggel tökéletes állapotban fogadták a síelőket, szépen kifagyott, keményre ratrakolt, de nem jeges műhavas felülettel.
Kora délutánig remekül tartották is magukat, csak utána kezdtek buckásodni. Kivétel csak a fekete pálya volt, ami full kemény, jeges volt, fagyott göröngyökön pattogott a léc. A liftek tetején lévő Lichtensteinhaus nevü hüttében, akkora volt a sor, hogy nem volt kedvünk kivárni, de nem szóltak, hogy a teraszon elfogyasztottuk a hazait. A középső piros pálya felénél az Enzián hüttében viszont nem kellett várni és finom volt a forraltbor, a kávé és a túrós rétes.
Szinte megállás nélkül róttuk a köröket. A 4-es ülősnél soha nem kellett várni, a kabinosnál a szánkózók miatt néha kialakult egy kis sor, de soha nem kellett 1-2 percnél többet várakozni.
Du. 2 óra után viszont a a kabinos valami műszaki hiba okán bő 20 percre megállt. Mi kiállva a sorból átkutyagoltunk a 4-es ülőshöz, ahol még ekkor sem kellett várakozni és addig a mellette lévő két piros pályán csúszkáltunk, míg el nem indult újra a kabin. Ekkortól már ott sem kellett sorban állni.
Én most jártam először itt, de nagyon megkedveltem a helyet. A táj gyönyörű, a pályák zömében élvezetes jó kis pirosak, bár nem hosszúak, de azért megmozgatják a combizmokat. Kellemes fáradságot érez az ember a nap végén. Honfitársaink is kedvelik, ahogy a sok magyar szóból hallatszott. És Sthuleckel is felveszi a versenyt szerintem. Ár-érték arányban mindenképp.
Elöször jártam itt, de nem utoljára.