Davos

Karácsony előtti svájci sízésünk egy napját töltöttük ezen a terepen (Davos Parsenn) klosters-i beszállással. Chur felől nagyon jól megközelíthető, mire megérkeztünk, a lift melletti parkoló már megtelt, de kb. 300 m-re a városközpontban van egy nagy parkoló, ott simán találtunk helyet napi 5 v. 6 CHF-ért. A nagykabinos kétszakaszos, mikor felér, több irányba is lehet indulni. Legkézenfekvőbb a 40, 41-es lesíelni egész a Furka felvonóig és máris a pályarendszer közepén találjuk magunkkat. Ha nem is az összes, de a fő pályák működtek, mi a 4, 15 ill. 19-es pályákat használtuk elsősorban, ezek mind széles, jó lejtésű, élvezetes pályák korszerű, buborékos üléses felvonókkal. 41-es pálya is jó, felvonója nyitott, ugyanakor elég gyors. A terep nagyon szép, magashegyi környezetben helyezkedik el, igazi alpesi élményt nyújt, az eddig említett pályák mind naposak a nap többsége vagy egésze folyamán. Tekintettel a minuszokra, jól is tartották magukat végig. A hátsó, 17-21-es és ebből leágazó pályákat keveset használtuk, tekintettel, hogy árnyékos oldalon helyezkednek el, helyenként kissé laposak ill. a hozzá tartozó kabinos is nagyon hosszú, kb. 20 percig megy. A völgymenet Klosters felé nem említésre méltó, vannak ugyan jó szakaszok, de helyenként lapos, sőt egy emelkedő rész is van, ahol 50-100 métert gyalogolni kell ill. a völgy felé eső rész pedig csak egy erdei út. A terep összességében tetszett, egyöntetű véleményünk volt, hogy megérte ide egy napra ellátogatni, bár nem voltak kevesen, sorba sem kellett állnunk. Az árak svájciak, de erről már írtam a laax-t beszámolóban.

A múlt héten három napot Davosban síeltem, erről adnék egy rövid szubjektív összefoglalót. Több, mint 50 helyen síeltem már, Svájcban is 4 helyen (Zermatt, Verbier, St. Moritz, Saas Fee), van némi összehasonlítási alapom.
Ami a síelést illeti, ár/érték arányban Svájc általában, és ezen belül Davos nagyon gyenge, senkinek nem javaslom. Korábban még a 150-170 forintos svájci frank idején síeltem ott, azóta a frank 270 forint lett, és a svájci frank árak is nőttek. Elképesztően drága a bérlet,a síléc bérlés, az étterem még a legjobb osztrák, francia terepekkel összehasonlítva is.
Ami magát Davos/Klosters-t illeti: több széttagolt, lécen nem bejárható terep együttesen. Ezek közül a Parsenn a legnagyobb, a 3 napból két és felet ott töltöttünk. Fél napot a Klostersből induló Madrisa terepen töltöttünk. Sok az olyan pálya, aminek az aljából nincs sílift, csak busz vagy vonat, ami elég nehezen besíelhetővé teszi a terepet. Nekem sehogy nem jön ki a jelzett 350 km. A legnagyobb Parsenn talán 100 km síelhető terep, de szerintem az egész együtt nem lehet 200 felett. A 300 km jelzett pályát valló Val D’Isere/Tignes jóval nagyobbnak tűnik.
A Parsenn önmagában körülbelül méretben Schladming fele lehet, azaz közepes, a szintkülönbségek nagyok ugyanakkor, a legnagyobb egyben síelhető szintkülönbség 1700 méter, ami azért számottevő. A liftrendszer modern, bár van egy-két régi ülőlift, a két legmodernebb lift, amit valaha láttam itt volt. A Furka Passer nevű fűtött, és ami a kuriózum, olyan egymástól elválasztott ülései vannak, mint a foci stadionokban a „kispadon”.
Az első nap a pályák nagyon buckásak voltak, feltehetően az éjszakai havazás miatt, a másik két nap már szép sima volt a terep, de a pályagondozás összességében átlagos. Sok az átcsúszó, szinte vízszintes terep, ugyanakkor a Parsenn és a Madrisa tetejéről lejövő pálya az 1500 méteres szintkülönbségével csodálatos vonalvezetésű.
Kevés a meredek és kevés a tanuló pálya, jellemző a közepes meredekségű piros. Tömeg természetesen nincs, szinte üresek a liftek is és a pályák is, sokszor ketten síeltünk a pályán a párommal, előttünk, mögöttünk több száz méterre senki.
A Parsenn vasút tetejéről egy régi kabinos felvisz a legmagasabb, 2800 feletti csúcsra, onnan jelölt off-piste visz le, viszonylag meredek, de rövid pálya. Jópofa volt, hogy a BMW szponzorálásával kialakítottak egy párhuzamos műlesiklásra alkalmas időméréses terepet kapukkal (ilyet eddig csak szingliben láttam), a gyorsaságmérős pálya meg egész hosszú a máshol láthatóhoz képest, itt fel lehetett gyorsulni elvileg 100 km/h fölé. Sajnos nem a saját lécemmel voltam, hanem egy rövid szlalomlécet béreltem, így csak 98-ig jutottam.
A sok élmény mellett volt néhány rendkívül bosszantó körülmény, amik mellett nem tudok elmenni. Először is a lécbérlés: felszámítottak az ár felett egy kötelező 10%-os biztosítási díjat, azaz gyakorlatilag a feltüntetett árnál 10%-kal többet kellett fizetni. Az indok az volt, hogy ha nagyobb sérülés van a lécen, majd ez fedezi. Nonszensz több okból is, de főleg a kötelező volta miatt, azaz, hogy nem tudom azt mondani, hogy ezt a kockázatot vállalom.
A másik negatívum az egyik boltos, aki nem volt hajlandó a lehúzós kártyát lehúzni, ebből nagy üvöltözés lett (képtelen volt megérteni, hogy nem bedugós, chipes a kártyám).
Harmadik, hogy már többedszer faragtam rá, hogy nem volt benzinkút a reptérre menet. Már több genfi autóbérlés után (ahol szintén nem esik útba Genf felől benzinkút) tapasztaltam, hogy valami turpisság van a dologban, most Zürich felől a reptér felé menet megint nem volt benzinkút (a reptéren az autó leadó után igen, de már időzavarban voltunk). Ez valami svájci specialitás, hogy az autót bérlőket igyekszenek megszívatni, hogy ne tudják teletankolni az autót. Aztán 3 CHF/literért megtankolják.
Összességében én a magas ár és a fenti kellemetlenségek miatt nem javaslom senkinek a svájci síelést. Ausztriában körülbelül tíz év alatt összesen nem volt annyi bosszantó esetem, mint most.

Sziasztok,

Szombaton Davosban voltunk. Ebben az évben az első hétvége mikor szép idő volt. Azért választottam Davost mert itt már 8:00-kor nyitnak a liftek. Svájcot is elérte az enyhe idő, ezért nem akartam később kezdeni a síelést. Korán indultunk, az autópálya eléggé telített volt, mások is azt gondolták ma szép idő lesz. 6:43-kor kezdett pirkadni, a glarusi hegyek felett kezdett a sötétségből világosodni az ég ahogy haladtunk kelet felé. Az autópályán végig pozitív hőmérséklet volt +3 fokkal. Landquartnál ahol letértünk az autópályáról és a 28-as úton Klosters felé haladtunk a völgyben egyből -5C lett és megjelent a hó az út mellett, addig minden zöld volt. Nyolc előtt Klosters parkolójába értünk, 8:06-kor már a felvonóval tartottunk felfelé. Ahogy emelkedtünk látszott, gyönyörű időnk lesz: kék ég, felhő nélkül, gyenge széllel. Kettőt csúsztunk a klostersi oldalon majd átmentünk a davosi részre. Ez később nagyon jó döntésnek bizonyult, mert eddig mindig reggel a klostersi részen síeltünk csak délután mentünk át Davosba. Azért bizonyult jó döntésnek mert a középső részig kevesen voltak, a közepétől pedig le Davosba a fekete 7-es pálya visz le. Ezen senki nem volt. Lehet azért mert meredek, sokan félnek, mi pedig nagyon élveztük. Első körben csak ratrakolt nyom volt, előttünk senki nem ment le a fekete 7-en. A lányaim is nagyon élvezték. Első körben senkivel nem találkoztunk lefele. Második körben két embert láttunk, harmadikban ötöt. Kíváncsi voltam mikor unják meg a lányaim és mondják menjünk másik pályára. Nem unták meg. Reggel annyira jó volt a pálya, betonkemény, nem volt jeges, természetes hóval volt borítva. Csak délután firnesedett, pedig a davosi rész egy déli pálya. Csak délután mentünk át a klostersi részre, nagyobbik lányom szerint ott sokan voltak. Ez is viszonyítás kérdése, a 2-3 síelőhöz képest az 50-60 ember a másik pályán tényleg sok :)
Két kör után vissza is mentünk a davosi részre, ezt a pályát nem lehet megunni. 15 óráig tartott a jó idő akkor jöttek a felhők. Estére meg az eső de az már minket nem érdekelt. Davos egy szuper hely, húsvétkor is lesznek megint nagyon jó koncertek mint tavaly, ilyen együttesek lépnek fel mint pl. AC/DC, Bee Gees, Robbie Williams (lásd https://www.cover-festival.ch). Teszek fel pár képet.

Ma egy kisebb síterepen voltam amely a davosi sírégióhoz tartozik, de igazából külön álló részt képez nincs összekötve Davos-Klostersel. A sípálya alja Klosterből indul a síterep neve pedig Madrisa. Madrisa a parsenni résszel szemben van a völgy másik oldalán, a sípályák déli fekvésűek. Csak részben síeltem itt mivel az utazás célja a sítúrázás volt. Olyan helyet kerestem ahol kis pályarendszer van és nincsenek sokan. Madrisa ennek tökéletesen megfelelt. Összesen 8 db liftje van a síterpenek: egy kabinos, egy két üléses és a többi 6 db pedig csákányos. Szerintem jó hely, igaz ár-érték arányban Davos-Klosters jobb. A liftek elég régiek, a két üléses lehet vagy 40 éves és nagyon lassan megy. Aki egy olyan helyre vágyik ahol nincs nagy tömeg annak ez a síterep tökéletesen megfelel. Ma én a 8,9,10-es pályákat próbáltam ki. Van egy 12-es nevű pálya amit nem kezeltek ezt nevezték ki freeride útvonalnak. A 10-es pályán mentem fel amit feketének jelölnek, szerintem az alja kék, 1600m felett pedig lehet piros, de semmi képen nem fekete. Túrázásra nekem tökéletesen megfelelt a hely, fél kilenc körül indultam a völgyből a 10-es "fekete" pályán 10 óra körül találkoztam az első síelővel aki akkor jött le. A nap fél tíztől kezdett besütni a völgybe akkor értem kb. 1600 méterre. A táj csodálatos volt, mögöttem a davosi csúcsok előttem pedig a 2826m-es Madrisahorn, mögötte pedig Voralberg. 2000 méter felett egyre több hegyet lehetett látni a környékről ahogy fokozatosan emelkedtem. Voltak más túrázók is rajtam kívül de nem sokan. A hegyállomás 2602 méteren van, a hegytetőn eléggé fújt a szél de nem volt vészes. A hegytetőről nagyon sok freeride útvonalat láttam (többek közt erre volt a 12-es pálya is), egy ideig mentem még tovább a hegygerinc mellett, aztán hirtelen egy szakadék volt előttem. Néhányan ott lecsúsztak, akkor azt hittem, hogy az osztrák-svájci határon vagyok, de később a térképet megnézve rájöttem, hogy a Rätschenjoch és Madrisahorn közötti gerincúton vagyok. A határ onnan kb. 4-500 méterre volt. Lefele egy jót síeltem, több mint 1500 méter szintkülönbséggel. Nekem tetszett ez a hely, túrázni még biztos visszamegyek ide.

Ma Davos-Klostersben voltam. Nem a Világgazdasági Fórumon hanem síelni. Azt olvastam erről a helyről, hogy ide szokott járni Károly herceg. Hát van ízlése meg kell, hogy mondjam és ekkor nem Kamillára gondoltam hanem a síterepre. A munkatársakkal hét közben beszéltük ha jó idő lesz síelni kéne menni. Erről engem próbáltak lebeszélni mondván Svájcban most két hétig síszünet van és ha lehet ebben az időben kerüljem a sípályákat a nagy tömeg miatt. Jó, hogy nem hallgattam rájuk. Péntek este megnéztem az időjárás jelentést, szombatra anticiklont és 9 órányi napsütést ígértek, illetve azt mondták ez a nap lesz amelyik a téli sportoknak kedvez. Hát akkor irány a sípálya. Igazuk is volt a meteorológusoknak mert ma egy felhő sem volt az égen a szél sem fújt, pedig a Bisetől féltem mivel a héten 70-80km/h szelet mértek és ilyenkor azért leállítják a felvonókat. Szerencsére ma síelésre tökéletes idő alakult ki.

Azért esett Davos-Klostersre a választás mert nagyobb síterep, kicsibe nem akartam menni a tömeg miatt, a nagyobb pályákon eloszlik a tömeg még ha sokan is vannak, és nagy síterepekben még nem csalódtam. Davos-Klosters tőlem 1.5 órányira van kb. 80% autópályán. Korán indultam mert a síelés minden percét szerettem volna kihasználni. Mikor ráfordultam az A3-as autópályára akkor láttam, hogy bizony sok svájci ugyanazt az időjárás jelentést nézte mint én tegnap, mert a "juserek" bizony síelni mentek. Tömött sorokban mentünk reggel 6:30-kor, nem volt dugó haladni azért lehetett. 7:45-re Klostersben voltam a síparkolóban. Davosban öt különálló síterep van ezek: Davos-Klosters-Parsenn, Madrisa, Pischa, Jakobshorn, Rinerhorn. Mielőtt elindultam a síterepek térképeit tanulmányozva eldöntöttem, hogy a legnagyobb síterepet választom (ez Davos-Klosters-Parsenn) mivel ár érték arányban ez nyújtja szerintem a legtöbbet.

A klostersi felvonó már 8:00 előtt elindult, ez pozitív dolog a számomra, két kabinos lifttel felértem 2200m-re. Mire felértem láttam nekem ez a terep nagyon fog tetszeni. Tömeg semmi, pedig főszezon van téli síszünettel, a pályák vonalvezetése tökéletes, hosszú széles pályákkal mindenféle színben. Igaz láttam 3 csákányos felvonót de az most engem nem érdekelt. Ragyogó napsütés volt, tökéletesen ratrakolt pályákkal, amerre csak néztem csodálatos 3000 méteres hegyek, szemben a voralbergi hegyek, keletre a Flüele hágó, nyugat felé ahonnan jöttem a völgyben köd, napsütés ezerrel minden felé. 10 óra után érkeztem fel a 2844 méteres Weissfluhgipfelre. Onnan a hegy északi oldalán megy lefele több pálya először a 17-es aztán a 21-es, ez volt az a pálya amelyen csak mentem, mentem és még nem volt vége, szerintem 6-7km hosszú lehetett. Itt a felvonó 20 percet ment felfele, és nem volt lassú felvonó a lecsúszás pedig 10 perc volt 1300m szintkülönbséggel. Lehet ez a kedvenc pályám, pedig délelőtt még ide nem sütött be a nap. Csak halkan jegyzem alig voltak ezen a pályán.

Még egy érdekes dolog ami mellett nem mehetek el szó nélkül: eddig azt láttam, hogy a hegy tetején van egy lift a másik oldalán egy másik ami összeköti a hegy két oldalát, na jó mondjuk max 3 liftet láttam egy helyen. A Weissfluhjoh(2662m) hegyen itt 6 db liftnek van az idulási vagy érkezési pontja. Olyan a hegy mint egy nagy állomás, ide érkezik be Davosból a hegyi vasút, két nagy kabinos lift állomása ezen kívül három ülős lift is ide ékezik. Na itt aztán vannak liftek szinteltolással megoldva. A másik dolog a davosi hegyi vasút az olyan ami Mölltalon is van csak itt azzal a különbséggel, hogy a vonat néha a föld alól kijön a felszínre és ez alatt lehet látni a tájat. Sebessége pedig néha gyorsabb a bajai interpicinél :) pedig ez meredek hegyre megy fel.

Láttam már jobb liftekkel rendelkező terepeket, de ezen a terepen semmi negatívumot nem tudok találni. Van WIFI a felvonók végeinél, igaz Davosban kellett 200m-t gyalogolni a sípályától a felvonóig mert csak így tudták megoldani a pálya vonalvezetését, de engem ez sem zavart.

Másik dolog amit észrevettem egy reklámplakátot, hogy húsvét környékén rengeteg koncertek lesznek, ilyen előadókkal mint:Queen, Bon Jovi, AC/DC, Phill Collins, Robbie Williams, Depeche Mode, Bee Gees. Azért ezek nem kis nevek.

Összegzésként azt tudom mondani ez a hely szerintem:csodálatos, fantasztikus, lenyűgöző, élmény itt síelni. A kedvenc helyem lett Svájcban.

Kis segítséggel kaptunk pár bérletet az itt meg nem hirdetettekből, és irány Davos.
2007.04. közepe.:
9 órás út után és egy alagutas vasúttal a végén érk. Davos mellé Klostersbe ahol a lefogl. app elfoglaltuk. A faluból (1124m) gyönyörű rálátás van a 2200 re felvivő liftre ahol csodák csodája egészen a faluig lekanyargott a hócsík s, bár hivatalosan már lezárták, azért még le lehetett csúszni.Parsen és Jakobshorn volt nyitva.
Ragyogó napsütés gyönyörű panoráma reggel fagyott de kezelhető pályák az első órában üres pályák.Ottlétünk alatt a tengerszinten extrém +25 fok!!! és ennek ellenére délelőtt jókat csúsztünk. Széles átlátható pályák, sok osztrák terepnél gyengébb liftek. Első napon még 11 óra fele (ekkor csaz 20 fok lett)még igazi porhavat is találtunk igaz ehhez a weissfugh-csúcs (2844m)északi letörésén kellett csúsznunk ami nem a hivatalos fekete pálya hanem a mögött van.Fantasztikus nedveshólavina nyomok, visszagyaloglás a pályára térdig érő hóban.
Maga davos egy kisváros nekem nem szimpatikus 3 szintes " lakótelepi jellegű" házakkal. Klosters sokkal alpesibb.
Ezúton is köszönöm a bérleteket ismételten annak akit ez érint.
Sziasztok