Előzmény és válaszok a Élen síelés topikból

Halihó, szia!

Nem konkrétan a te síelésedhez kapcsolódva, de nem árt, ha tudunk egyforma íveket is csinálni. De amúgy sehol nincsen előírva, hogy ezt így is kell.

1. A versenypálya sincsen egyformára tűzve.
2. És a nem versenypálya is igényli a hozzá való alkalmazkodást. Ezért nálunk a (haladó) oktatás tárgya az egymás után sorolt, de különböző sugárral megsíelt ívek gyakorlása. Kedvencem a rövid - rövid - hosszú, ismét rövid - rövid - hosszú, így ugyanabba a sávba érkezel vissza. Ez kicsit megnehezült, hogy manapság állandóan figyelni kell, hogy ne hozd magad olyan pozícióba, hogy hátulról elgázoljon valaki, aki (FIS 10 szerint az ő dolga lenne), nem figyel kellőképpen.

Replaci
http://www.kanyarsiklub.hu

Én szerencsére ilyen kollégákkal dolgozom...

okés, jó hogy leírtad, így legalább kiderülnek a sízési népbetegségek :D

biztos én vagyok a vak de komolyan nem láátok 3-4 olyan kanyarpárt ahol ez látszana hogy a jobbos kanyar erőtlenebb. vannak ahol igen, de balosból is látni. szerintem ez csak annak az eredménye hogy voltak olyan foltok a pályán ahol elég kemény/jeges volt, aztán következő kanyarban már nem...

:-) Nekem ez volt az első a leeresztett kezek mellett amit észrevettem. Nem mintha annyira értenék hozzá, de nekem megvan ez az aszimetrikus dolog, csak az ellenkező irányba. Régóta éreztem már, aztán az első gyepsí próbálkozásomnál kiderült, hogy nem tudok balra kanyarodni. :-) Azóta jobban figyelek, de még mindig megvan egy kicsit.
A kezeimmel is hasonlóan voltam/vagyok, azzal a különbséggel, hogy ha én ennyire leengedem elkezdek szörnyűségeket csinálni, de erről már leszokóban vagyok.
Bocs, ezzel most semmi építő jellegűt nem tudtam mondani, csak ezek a gondolatok jutottak eszembe. :-)

most hogy visszanéztem nekem nem tűnik fel hogy a jobbos kanyarok el lennének nyújtva a baloshoz képest, lehet néhol egy nagyonpicit. amúgy valóban balra sokkal jobban szeretek kanyarodni, pl ilyen hegyre visszakanyarodós dolgokat szerintem jobbra még sose csináltam :D ezen nem különösen izgattam magam, de majd ezentúl azzal is próbálkozok. bicajon is a bal lábam van elől így downhillezés közben egyértelműen a balos kanyarok a favoritok. korcsolyapályán is 80-százalékban ugye balra kanyarodik az ember, szóval ez jobban belém van rögzülve.

Megnéztem. Ozsi elmondott mindent, tipikusak a hibáid én is ezeket produkáltam-produkálom. Az ív elindítását én is vállal és fejjel kezdtem csípő helyett, már kezdek kijönni belőle, (gondolom) mert mostanában nem ez miatt ostoroz Attesz, van még bőven más... Ami nagyon furcsa nekem az aszimetrikus kanyarodás, a balos íveket nagyon meghúzod átmész rézsút siklásba a jobbosokat viszont elnyújtod hosszabbakra, mintha nem szeretnél arra az oldaladra kanyarodni. A csípődet kellene helyre tenni és ehhez bizony oktatóra-edzőre van szükség, amióta edző(k) kezei közé kerültem mást sem hallok mint a csípő szög, a kéz előre, és a terhelést az ív külső lábra.
A lécválasztásodat meg továbbra sem értem... :-)

amit az első kérdésre írtál így okés, én is ilyesmire gondoltam...

a 2. válaszban akkor meg tulajdonképp az van benne amit ozsival is feszegetünk.

Szia!

Kérdés:
"inkább ahhoz hasonlít mintha egy késleltettet kanyarvételt próbálnék beforgatással?"

Válasz:
Nem erre gondolok. A "késleltetett befordulás" egy szuper technika, (SMSZ innováció). Ott éppen az a (rész)cél.

Itt és most azt jelenti, hogy túl sokáig tart a "kidobás", túl sokat vagy "levegőben", következményként pedig az ideálisnál később kezdődik meg a hóval történő erőközlés.

Kérdés:
" 37 –től szép lábmunka, de itt is hiányzik a csípő, mely könnyítene az „erőlködésen” " itt pontosan milyen csípőmozgásra gondolsz?", kérdezed.

Válasz:
Hiányzik a csípő tónusból való TUDATOS, és IDŐBEN TÖRTŐNŐ felszabadítása. (Ennek megértéséhez van egy kitűnő szimulációs gyakorlatunk, a visegrádi Kanyarsí Nyílt napon az oda kijövőknek meg fogjuk mutatni.)

A "Carving dolog", ahogy mondod. Igen, egyrészt hajlított íven fut, - karcol - a sí. És az már egy további (de jól megkülönböztethető) részlet, hogy kényszerített hajlított, (+ erővel további rádiusz csönnentést érsz el), vagy csak a saját súlyod által hajlított éleken karcol a sí. Előbbi összetettebb koordinációs, utóbbi finomabb egyensúly készséget igényel.

Replaci
http://www.kanyarsiklub.hu

Szia Feri!

"Mesterkélten, vagy ösztönösen kell-e síelnünk?
Technikákat valóban tanulni kell (mindig is "oktató"-párti voltam kezdők esetére) - de azzal foglalkozni, hogy éppen izomerővel, vagy lendülettel indít-e valaki élváltást élvezeti síeléskor? Nem tudományoskodás ez már?
Ismétlem a kérdésemet: a magunk örömére síelünk, vagy mások stílus-követelményeit akarjuk kielégíteni?"

Sem nem mesterkélten, sem nem ösztönösen. Hanem FEJBŐL VEZÉRELTEN, alkalmazkodva a fizika törvényszerűségeihez. És alkalmazkodva a helyzet megkívánta körülményekhez. Ez azt jelenti, hogy ha szükséges, akkor igen, izomerővel. Ha nem szükséges, akkor erőködés nélkül utazgatni az erők centrumában. Persze, ehhez is kell izomerő.

Részemről, én a magam örömére sízek. Nekem azonban az jelenti az örömöt, ha nem ösztönösen, hanem a lehető legjobb alkalmazásokkal, (lehetőleg) erőlködés nélkül tudok menni.

Más kérdés, de attól még tény, hogy ami szép, az általában jó is.

Replaci
http://www.kanyarsiklub.hu

" ha nem az esésvonalban, hanem már előtte érkeznél az új élekbe az ívben. "

nem igazán értem hoyg ez mit jelent sajnos :S :D
azt akartad mondani hogy amit csinálok az inkább ahhoz hasonlít mintha egy késleltettet kanyarvételt próbálnék beforgatással? és ehelyett inkább nem oldalra kiengedni a lecet hanem magam alatt befordítani és hamarabb agresszívabban terhelni kellene?

" 37 –től szép lábmunka, de itt is hiányzik a csípő, mely könnyítene az „erőlködésen” "

itt pontosan milyen csípőmozgásra gondolsz?

a carving dolognál én csak arra gondoltam hogy végig íven megy a sí.... én azt hittem ezt jeleni :)

neked is köszönöm szépen hogy reagáltál.

Szia Vanczi!

Bár kritikát kértél, én inkább beszélgetésnek mondanám. Hangsúlyozom, hogy a saját tapasztalatom – véleményem mondom, ha bárki kritikával illeti, állok elébe.

A carving sík óta alaposan megváltozott a felfogásom. Sokkalta többet lehet rájuk bízni, mint a régiekre. Pontosabban, ha azt bízod rá, amit régen, akkor a carvingsí jobban teljesít, funkcionálisan több segítséget képes adni. És az, hogy használja – e valaki, vagy sem, nagymértékben befolyásolja a véleményem.

„az elején forgatással megindított majd ívbe átvezetős kanyarokat próbáltam csinálni, aztán már csak sima carving.”

1. Nézzük meg, hogyan, milyen forgatással is indítod meg a kanyart? Jól látható, hogy egyfajta altesti ingával kidobod a lécvégeket. Ez, (ha az ember nem ér rá egy késleltetett besodródós befordulásra), egy jó alkalmazás. Lenne, ha nem az esésvonalban, hanem már előtte érkeznél az új élekbe az ívben. Ehhez viszont már kellene az idejekorán felszabadított - elindított csípő. Egy enyhébb pályán ez a jó, de ahol indul a felvétel, az egy meredek rész, mely indokolná az előbbieket. Még egyszer hangsúlyozom, nem hiba, hanem alkalmazás. A MIT kitűnő, a HOGYAN –on lehet javítani. Megjegyzem, hogy másfajta technikákkal is be lehet fordulni az ívbe.
2. 37 –től szép lábmunka, de itt is hiányzik a csípő, mely könnyítene az „erőlködésen”. Idézőjelben van, jó ez, de lehet tovább javítani, és ugye, nem dicséretet, kritikát kértél.
3. „aztán már csak sima carving”. Na, ezt viszont nem látom sehol. Felfogásom szerint (ez szubjektív és vitatható), a sima carving azt jelenti, hogy hagyod őt futni a maga útján, a csupán testsúlyoddal (nem nyomunk bele), meggörbített rádiuszon. Ez hosszabb íveken mutat igazán jól.

Amúgy tényleg szépen sízel, érdemes lenne nem csak ellesni dolgokat, hanem a síelés szerkezetét megértve (csípő, terhelések, stb...) tenni könnyeddé a mozgásodat. Ez nem azt jelenti, hogy nem jó, amit csinálsz, csupán a sokoldalúsághoz segítene hozzá.

Replaci
http://www.kanyarsiklub.hu

Szerintem mindenki alapvetően a maga örömére síel/boardozik csak egyeseké átvált mások örömévé is a látvánnyal.


Egyébként azokat a "hibákat" amit Ozsi észlelt Vanczi síelésében vajon minden oktató észreveszi vagy ez már erősen rutin és évek kategória?

Jó felé gondolkodsz! :-) Lehet gyorsítani pumpálással, nyújtással, de annak a vége is a tónus megfelelő pillanatban való elengedése. Érdemes kilassítani komolyabb versenyzőket, és ott is ugyanezt fogod látni, csak ott néha elképesztően rövid ideig tart az ellazulás.
Mintha az ujjaddal pöckölnél: ott is lazán engeded kicsapódni. Ha tónusban marad az ujj a teljes mozgás alatt, egészen lassú lesz. Ha kicsit húzod fel, akkor lassú lesz a laza kicsapódás, tovább tart az elengedett szakasz. Ha nagyon felhúzod, villanásnyi kicsapódás és laza szakasz.

aha kezdem kapizsgálni amit mondasz :) van amikor hamarabb elengedem a kanyart és akkor érzem hogy a sí magam alatt átrepül a másik oldalra, valószínű ez lesz a helyes dolgo akkor. viszont mit csináljak ha mondjuk megpróblok a kanyarból kirugózni hogy sebbeséget növeljek de a léc nem annyira dinamikus, hanem lemarad és ilyenkor sehogy se érzem azt a kirúgást. :S lehet a kirugózást nem kéne olyan magasra felvinni hanem hamarabb elengedni hagy dolgozzon onnan a sí és akkro jó lesz. ezt ki kell tapasztalnom.

Feri, nekem nem mindegy azért kérdeztem, valószínű kevesen vannak ezzel így, de hát ez van nekem fontos...

Az egész trükk szóban nagyon egyszerű: a megfelelő pillanatban oldani kellene a tónusokat, ugyanis ha nem állunk ellen, a fellépő erők átlöknek a völgybe (mert a fizika így segít nekünk). Ha viszont kikormányzásban szükséges tónus fennmarad élváltáskor helyén is, akkor az erőknek ellenállva bent maradunk a kanyarban. Az esésvonal átmetszése környékén viszont jelentősen csökkennek a völgy felé ható erők, és már nem elegendőek az élváltáshoz. Ebből az következik, hogy a csípőt soha nem szabad áttenni a másik kanyarba: egyszerűen hagyni kell, hogy a külső erők átvigyék helyettünk. Majd csak várni kell, amíg az új élhelyzet miatt megjelennek az új kanyar repítőerői, amihez igazodva újra fel kel építeni a tónusokat.

Az egyik legnagyobb elkövethető sítechnikai hiba, ha az élváltásnál akaratlagos izommozgással mi visszük át a csípőt és alakítunk ki csípőszöget.

"--És mondá a bölcs...
és igaza vala--" írta AAron.
Egyetértek.
Mesterkélten, vagy ösztönösen kell-e síelnünk?
Technikákat valóban tanulni kell (mindig is "oktató"-párti voltam kezdők esetére) - de azzal foglalkozni, hogy éppen izomerővel, vagy lendülettel indít-e valaki élváltást élvezeti síeléskor? Nem tudományoskodás ez már?
Ismétlem a kérdésemet: a magunk örömére síelünk, vagy mások stílus-követelményeit akarjuk kielégíteni?

WFeri

köszi szépen a reagálást :)

lúdtalpam van de a bokám nem hinném hogy befele állna, meg a cipőm sarka is a külső lábélnél kopik jobban.

azt hogy az ív végén élváltás előtt már rézsutsiklásban mennék, még sose vettem észre, most se látom hol...
az a 16. másodpercnél lévő dolog, érdekes amit írsz, erre még sose gondoltam :) lehet egyébként itt az volt a baj hogy az élváltásnál hagytam ugye hogy elforduljon a léc szóval a kanyar elején még nem terheltem rá és ebből adódik ez. szóval ha jól értelmezem ezt a kiflitartást az ív végén/élváltás előtt meg kéne próbálni hamarabb áttenni a másik oldalra, hogy a következő kanyar elején már jó pozícióban legyen.

1. Ígéretes! Ebből már egészen jót lehetne kihozni, de van benne néhány hiba...
2. Boltozathiba nem társul hozzá? Ugyanis attól is befelé fordulhat a térd, és azt lehet egy betéttel is korrigálni.
3. Tudod, hogy hátulról minden hiba sokkal jobban látszik...?
4. Néhány apróság:
- Az alaptartásban van egy kis felesleges tónus a törzs felső részén (kb. a széles hátizom környékén). Azt nyugodtan el kell engedni.
- Túlhúzod a kanyarokat, elmúlik az erők együttállásából származó ihletett pillanat. Ja lassítva megnézed, gyakran már rézsútsiklásban vagy, amikor elindul az élváltás, nem pedig kanyarban. Tehát már nincs meg a repítő erő, ami átvinne a következő kanyarba. Ezért kénytelen vagy izomerővel elindítani az élváltást. Emiatt felsőtested indul el a következő kanyar közepe felé, a csípő viszont nem, és így kialakul egy fordított kifli (pl. 16 másodpercnél). Ez szinte elkerülhetetlen, ha az élváltás akaratlagosan - izomerővel - végzed, ahelyett, hogy hagynád megtörténni.
(Csak erős idegzetűeknek, kezd túl részletes lenni a
magyarázat...!) Ugyanis a felsőtestet a törzs völgy felőli oldali izmainak összehúzása indítja meg, ez viszont egyrészt létrehoz egy görbületet a gerincben - kifli a völgy felé -, másrészt a csípőt a hegy felé tolja. Ezzel viszont még jobban lelassítja és elnyújtja az élváltást.

Ez egyébként nagyon gyakori hiba, egy csomó versenyző is elköveti. A síelésedet látva szerintem elég könnyen ki lehetne javítani. Én a karoddal biztosan nem foglalkoznék, nem tartom súlyos hibának, sőt valószínűleg a másikkal együtt javulna.

Majd barátnőmnél megnézem, bocs de ezért nem reggelek! :-)

sielőkre, nem jó mert túl nagy a méret én meg tömörítgetni nem akartam. azért meg tudtad nézni?