Előzmény és válaszok a Rax - Raxalpe - Schneeberg topikból

Mindenképpen érdemes a Lohngrabentől induló útvonal is, továbbá a hegy északi oldala is gyönyörű lehet, a beszámolók alapján érintetlen (a térképet nézve nincs is arra település), szóval van egy kis Kanada feelingje, persze mindez kicsiben :)

Végül sikerült feltölteni az albumot:
https://sielok.hu/fotoalbum/schneealpe/galeria/

Hát, megelőztél, de valljuk be, ez nem volt nehéz! :-)
Valóban szép nap volt és a hely is nagyon jó. Nem is értem, hogy miért nem jártunk itt korában, pedig a Raxtól már csak egy kőhajításnyira van, közelebb mint a Veitsch. Ha "csal" az ember, ahogy mi is tettük, a fennsík szinte egésze bebarangolhatóvá válik. Lehet, hogy nem is jó a fennsík kifejezés, talán inkább masszívumot kellene mondani, mert tagoltabb mint a szomszédai.
A parkolótól az tat követve egy kis katlanszerű helyre jutottunk, ami engem kissé Obertauernre emlékeztetett. Jó hótartó helynek tűnik, talán nem is véletlenül hívják Schneealmnak. Persze annak rendje-módja szerint megihletett minket és berendeztük felvonókkal meg pályákkal. Egyelőre csak elméletben, de egy tavaszi sítúrát biztosan megér.
A hegytetőn aztán meglepően szép látvány tárut elénk. Nem csak a számtalan hegycsúcs látványa lenyűgöző, de a Schneealpe is megér egy misét. Kitérőt eredetileg a Wildklammra terveztem, de ott eléggé le kellett volna menni, aztán újra fel, de a Mitterbergwand sziklacsúcsa és a hozzá vezető gerinc abszolút jó választás volt.
A visszatérés tényleg esélyes, érdemes lenne a völgyből felvivő utakat is kipróbálni, fentről elég impozánsnak tűntek.
Gondoltam legalább képeket én rakok fel előbb, de valamiért megszakadt a feltöltés. Akkor azt majd holnap...

Szeptember második hetében a Schneealpén jártunk. A mészkőhegység a Rax és a Hohe Veitsch közt emelkedik, eddigi kalandozásaink során körbelőttük a környéket, azonban ide még nem sikerült eljutnunk.

A déli oldalról több útvonal is vezet a magasba, ezúttal a kényelmesebbet választottuk, és autóval mentünk fel a Schneealpe "Alpenstrassén", ami Kapellen és Neuberg közt indul. A főútvonalról jobbra kanyarodunk le az Urani Teichanlagénél (strand és étterem), majd egy kis panziónál 5 eurót leszurkolva haladunk tovább. Az ide-oda kanyargó szerpentin smaragdzöld alpesi réten vezet egyre feljebb és feljebb. A mindent beborító ködből időnként békésen legelésző tehenek és kecskék bukkannak elő. A fenyvesbe beérve az aszfaltozott út murvásba megy át. A köd még mindig nem tágít, sőt egyre sűrűbb lesz és misztikusan körülöleli a fenyveserdőt. Valahol 1200 méteren járhatunk, amikor a szürkeségben mintha lámpást gyújtottak volna, a Nap igyekszik utat törni magának. Harca sikerrel jár, hamarosan napsugarak aranyozzák be a tájat. Az 1500 méteren fekvő parkolóból csodás kilátás tárul elénk, apró szigetekként emelkednek ki a hegycsúcsok és vonulatok a köd tengeréből. A kilátás pazar, s minél inkább feljebb haladunk - immáron gyalogosan - annál inkább azzá válik. Nyugat felé a Hochschwab tekintélyes csúcsai törnek a magasba, távolabb a Gesäuse Nemzeti Park hegyeit pillantjuk meg, és mintha a Schladmingi Tauernt is felfedeznénk.

Dél felé a Fischbachi Alpokon ütközik meg először a tekintetünk, majd távolabb sejlik a Schöckl, a graziak kedvenc házi hegye.

Végre elérjük a Schneealpe platóját, azaz fennsíkját, idilli kis hely ez, a nem is olyan távolban faházikók törik meg a fennsík "egyhangúságát". Itt némi frissítőt és energiát töltünk magunka, így újra erőre kapva indulunk neki a masszívum legmagasabb pontjának, az 1900 méter feletti Windbergnek.

Nomen est omen, talán nem véletlenül kapta ezt a nevet. Fenn valóban szél fogad minket, ennek talán az itt repkedő madarak örülnek a leginkább, akik igazán irigylésre méltóan vitorláznak a levegőben.

Fentről még inkább kitágul a világ; Gemeindealpe, Niederalpl, Göller és az Ötscher, ami Alsó-Ausztria második legmagasabb hegye.

Mivel kicsit csaltunk és az út egy részét autóval tettük meg, így kis csapatunk egy része továbbindul a Mitterbergschneid gerincén, egészen a Mitterbergwandig (1863m). Ezt a gerinctúrát érdemes megtenni, mivel mind balra, mind jobbra hatalmas mélységek tátongnak, másrészt a kilátás végig szemet gyönyörködtető. Visszaúton felvesszük a többieket a Schusterstuhlon (1875m), és közösen barangolunk tovább a Schneealpenhausig, majd kis pihenő után a völgy felé vesszük az irányt.

Annyi biztos, hogy ide még visszatérünk, talán sílécekkel is egy májusi hófolt síelés keretében.

Adatok: Schneealpe-Höhenwanderung: 512 m szintk. , 13,2 km hossz. A hosszadat a Mitterbergschneidi kitérő nélkül értendő, ami oda-vissza kb. 3 kilométert jelent pluszban.