Előzmény és válaszok a Kamerák figyelnek a sípályán! Nem lehet átruházni a síbérletet! topikból

helló Chopoker, minden nemzet ügyeskedik, csak mi azért többet, dehát a magyar már csak ilyen, leleményes egy nép :)

ha összetöröd magad és van papírod róla, akkor jellemzően arányosan visszaadják az árát. nyilván egyéb magánjellegű okok miatt, mint pl. most havazik és fúj, ezért nem megyek síelni, illetve tegnap nagyon sokat ittam a bárban és inkább a szálláson maradok és egyéb problémák esetén nem.

karte ist nicht übertragbar, ezt a szöveget keresd, rajta van a bérleten, a síterep honlapján (többnyire), a kasszáknál az ártáblán, bizonyos esetekben a kasszáknál külön kinyomtatva.

az utolsó bekezdésedre:
*reggelibőlpályáracsomagolok* *mindentmegeszekarohadtnémetekelől* *mertfizettemérteésnekemjár*

szép estét, jó síelést !

Szerintem óriási tévedés ez a "csak a magyar ügyeskedik" felfogás. Mi rendszeresen vettünk használt bérletet helyiektől, több ország síterepén már, ráadásul rendszeresen közvetlenül a jegypénztár előtt. SOHA, SENKI, SEHOL, nem szólt, hogy ez szabálytalan lenne.

Mint már írtam, csak az idén és innen a forumról értesültem arról, hogy ezt tiltják a szabályok. Ebből kiindulva azt feltételezem, hogy kevesen ismerik ezt a szabályt. Lehet, hogy a "kisbetűs részt" bújva ez a szabályozás fellelhető volt már eddig is, de nem lehet, hogy a nagybetűs részben kéne publikálni?

Miért nem lehet pl. a bérlet hátoldalára rányomtatni röviden a játékszabályokat? Ja, tele van csiri-csáré grafikával, meg hirdetéssel?! A sportcsarnoki és egyéb koncertjegyeken évtizedek óta ott van röviden a házirend.

Egy kérdés, ha lesérülök, vagy egyéb előre nem látható ok miatt nem tudom a bérletemet kihasználni, akkor ugye mint kiderült el nem adhatom, de a pénztár visszatérít belőle?

A kishitű, befeléfordulós, üldözési mániás szindróma valóban magyar népbetegség, de én is Sörapu álláspontján vagyok, ezek szerintem hiedelmek, nem fognak mások miatt suttyó magyarnak gondolni!

Persze fel kell venni a Ny-európai szokásokat, kell egy kicsit tudni a helyi nyelven, étteremben nem hazait enni-inni, reggelinél nem csomagolni, és ezek szerint nem jegyüzérkedni, aztán lehet büszke magyarnak lenni!