Előzmény és válaszok a Hova? Mikor? Mire kell figyelni? - Tanácsok síterepválasztáshoz topikból

Az északi fekvés sokat számít, ha mész a völgyben, márciusban a napsütötte oldal már mindenfelé zöldel, míg az északi még hóval borított. De sok mindentől is függ. Egy régi tapasztalat, hogy mikor itthon plusz 6 fok és esik az eső, akkor Donovaliban még éppen havazik (december, és ahogy bekanyarodsz a katlanba). Ez 6-700 m-es szintkülönbséggel számolva valahol 100/1 körül van. De Eplény is érdekes hely, északi fekvés és gondolom a völgyben a patak miatt is ott lent mindig van egy hidegcsepp. Néha érezni és látni is lehet a hidegebb levegő áramlását. De ilyen hóbiztos, a környéknél mindig egy kicsit hidegebb Certovica, Hockar. Az olvadó havat meg ha békén hagyod, akkor elég jól el van a saját halmazállapotában. De ha rálépsz, akkor rögtön egy olvadt lyuk lesz ott. Lásd, mikor Visegrádon kiírják, hogy tilos léc nélkül a havra menni (számos snowboardos konfliktus előidézője). Gondolom az említett sikeres Planai síelésedbe az is belejátszott, hogy kevesen voltatok. Egy nagyobb tömeg igénybevétele biztos jobban olvasztotta volna.

Tuti, hogy évtizedekkel ezelőtt 200/1 volt a szám a suliban:)
Amúgy a neten is sok verzió kering 100/0,6 is visszatérő.

A tavaszi tapasztalataim alapján nekem úgy tűnt, hogy a magasság csak nagy különbségnél számít, mert verőfényes napsütéses hosszabb időszakok esetében a pálya tájolása "többet hozott a konyhára".
Két évvel ezelőtt Vinschgau térségben elég magas - nem gleccser pályákon voltunk - március közepén és a verőfényes napsütötte napokon - kb. 2.000 métertől kezdődött érződni, hogy a magasság valamit már kompenzál. Ott még nem is voltak sokan a pályákon, szóval jó kiinduló pont volt a magasság.
Egyszer szintén egy hasonló márciusi időszakban (völgyben 15-20 c és és napok óta tartó verőfényes napsütés) Schladmingban jártunk és egy péntek délelőtt igen kevesen voltak a pályákon (Planai), így egész jó viszonyok között tudtuk síelni pár órán keresztül kb. 1200 - 1800 méter közötti tartományban, amit én az északi fekvésnek tudtam be. Az emlékeim szerint kb. hasonlóak voltak a pályaviszonyok Vinschgauhoz képest, de úgy 4-500 méter szintkülönbséggel.

Nektek mi a tapasztalatotok e téren?

Száz az a kétszáz! :-)

,,A levegő hőmérséklete
A légkör a napfényt átengedi, saját elnyelése csak csekély melegedést okoz. Alapvetően a napsugárzást elnyelő felszín melegíti a légkört alulról. Ez a melegedés főként függőleges, felfelé irányuló légáramlásokkal történik. A troposzférában a légkör alulról történő melegedése okozza, hogy a hőmérséklet a magassággal csökken. Az átlagos hőmérséklet-csökkenés 100 méterenként a száraz levegőben 1°C, a nedves levegőben 0,65°C."

Márciusban szerintetek mi a fontosabb:
- sok északi tájolású pálya vagy
- nagyobb magasság vagy
- minél keletebbi célpont az Alpokban?

Azt tapasztaltam az időjárás jelentések kapcsán, hogy keletebbre (minél messzebb az óceántól) ugyanazon magassági ővön jelentős különbség tud mutatkozni hőmérsékletben, ezért írtam az utolsó feltételt is.

Tudom, ha egyszerre teljesül, akkor az általában jó, de nem tudom eldönteni, hogy például a Zillertalban lévő pályák a gleccser kivételével (1500 - 2500) az átlagosan pár száz méter magasság többlettel jobbak-e a keletebbre fekvő és főként északi tájolású schladmingi pályákhoz viszonyítva?
Az iskolában tanultak szerint 200 méterenként 1 fokot csökken a hőmérséklet, így mondjuk a 400 méter 2 fokot számít, de ha déli fekvésű a magasabban lévő pálya, akkor az északi fekvésű alacsonyabb magasságon lévő pálya tud akár sokkal jobb is lenni?

Az előbb említett Zillertal - Schladming viszonylatában nekem az az érzésem - ha az összes tényezőt számszerűsítjük -, túl nagy különbség nem lehet a pályaviszonyokat tekintve, hiába vannak magasabbabn átalagosan 300 - 500 méterrel a pályák Zillertálban, ha a Schladmingban lévők keletebbre vannak és északi tájolásúak döntő többségben. Jól gondolom?