Előzmény és válaszok a Hova? Mikor? Mire kell figyelni? - Tanácsok síterepválasztáshoz topikból

Van egy bizonyos magasság, általában 2200-2300 m felett, ahol már a szárazabb levegő végett (is) jobb a hó.

Alapvetően a tavaszi síeléseknél bevált recept olyan síterepet választani, ahol a nagy magasság és az északias fekvés egyaránt jelen van.

Természetesen 2000 m alatt is lehet jókat síelni, még akár áprilisban is, de ez már kissé szerencse kérdése. A jókat síelni alatt a viszonylagos porhavat értem.

Ausztrián belül, pl Zillertal és Schladming viszonylatában az óceáni és kontinentális hatások nem különölnek el annyira, hogy ezek mérvadóak legyenek. Sőt pl. 2008 márciusában (annak is a végén) Soldeu-ban (Andorra) valami fantasztikusan laza porhavat éltünk át,pedig az azért jóval közelebb van az Atlanti-Óceánhoz, mint bármelyik legnyugatabbi osztrák síterep.

Ha Dél-Tirol is szóba jött, úgy Ausztriában maradva Kelet-Tirolt ajánlaném, St Jakob, Sillian és társaik.

Gondolom elég frekventált hely ilyenkor még a völgy.
Van nagyobb különbség a síelők számában a különböző pályarendszereket (Penken, Zillertal Arana, Hochzillertal, Hintertux) illetően?

Nekem erre az időszakra van egy titkos tippem (igaz még nem jártam arra felé) a zillertali Alpoktól délre, a hegygerinc másik (olasz) oldalán (Klausberg, Speikboden). Utánajártam a dolgoknak és ezen helyszíneken is a pályák többsége elég jó magasságban van + északi fekvésűek is. Igaz, nem túl nagy rendszerek és ahhoz mérten a bérletek (főleg, ha tinidzser gyerekkel is megy az ember) nem sokkal olcsóbbak a szomszédos nagy osztrák rendszerekhez képest. Mondjuk Klausberg esetében folyamatos fejlesztések vannak, most fognak télen átadni egy kabinost egy régi ülőst lecserélve és hozzá még új pályákat is fejlesztenek.

Az utóbbi négy évből 3x voltam a Zillertal Arénában március 15-i héten. Mindig jó volt. Nyilván, hogy a völgybe lemenő pályák pl. a pár éves 16-os fekete, vagy ami Gerlosba levisz, felpuhulnak, buckásak lesznek, meg fenn is van pár ilyen rész, ami az Aréna Stadl-tól jön lefele, mert itt rengetegen járnak. De a többi nagyon rendben van. Szerintem nem kérdés, hogy sokkal jobb mint Schladming. Ha meg freeride is szóba jön, akkor pláne. Ezért megyek ide megint március közepén.

Az északi fekvés sokat számít, ha mész a völgyben, márciusban a napsütötte oldal már mindenfelé zöldel, míg az északi még hóval borított. De sok mindentől is függ. Egy régi tapasztalat, hogy mikor itthon plusz 6 fok és esik az eső, akkor Donovaliban még éppen havazik (december, és ahogy bekanyarodsz a katlanba). Ez 6-700 m-es szintkülönbséggel számolva valahol 100/1 körül van. De Eplény is érdekes hely, északi fekvés és gondolom a völgyben a patak miatt is ott lent mindig van egy hidegcsepp. Néha érezni és látni is lehet a hidegebb levegő áramlását. De ilyen hóbiztos, a környéknél mindig egy kicsit hidegebb Certovica, Hockar. Az olvadó havat meg ha békén hagyod, akkor elég jól el van a saját halmazállapotában. De ha rálépsz, akkor rögtön egy olvadt lyuk lesz ott. Lásd, mikor Visegrádon kiírják, hogy tilos léc nélkül a havra menni (számos snowboardos konfliktus előidézője). Gondolom az említett sikeres Planai síelésedbe az is belejátszott, hogy kevesen voltatok. Egy nagyobb tömeg igénybevétele biztos jobban olvasztotta volna.

Tuti, hogy évtizedekkel ezelőtt 200/1 volt a szám a suliban:)
Amúgy a neten is sok verzió kering 100/0,6 is visszatérő.

A tavaszi tapasztalataim alapján nekem úgy tűnt, hogy a magasság csak nagy különbségnél számít, mert verőfényes napsütéses hosszabb időszakok esetében a pálya tájolása "többet hozott a konyhára".
Két évvel ezelőtt Vinschgau térségben elég magas - nem gleccser pályákon voltunk - március közepén és a verőfényes napsütötte napokon - kb. 2.000 métertől kezdődött érződni, hogy a magasság valamit már kompenzál. Ott még nem is voltak sokan a pályákon, szóval jó kiinduló pont volt a magasság.
Egyszer szintén egy hasonló márciusi időszakban (völgyben 15-20 c és és napok óta tartó verőfényes napsütés) Schladmingban jártunk és egy péntek délelőtt igen kevesen voltak a pályákon (Planai), így egész jó viszonyok között tudtuk síelni pár órán keresztül kb. 1200 - 1800 méter közötti tartományban, amit én az északi fekvésnek tudtam be. Az emlékeim szerint kb. hasonlóak voltak a pályaviszonyok Vinschgauhoz képest, de úgy 4-500 méter szintkülönbséggel.

Nektek mi a tapasztalatotok e téren?

Száz az a kétszáz! :-)

,,A levegő hőmérséklete
A légkör a napfényt átengedi, saját elnyelése csak csekély melegedést okoz. Alapvetően a napsugárzást elnyelő felszín melegíti a légkört alulról. Ez a melegedés főként függőleges, felfelé irányuló légáramlásokkal történik. A troposzférában a légkör alulról történő melegedése okozza, hogy a hőmérséklet a magassággal csökken. Az átlagos hőmérséklet-csökkenés 100 méterenként a száraz levegőben 1°C, a nedves levegőben 0,65°C."

Márciusban szerintetek mi a fontosabb:
- sok északi tájolású pálya vagy
- nagyobb magasság vagy
- minél keletebbi célpont az Alpokban?

Azt tapasztaltam az időjárás jelentések kapcsán, hogy keletebbre (minél messzebb az óceántól) ugyanazon magassági ővön jelentős különbség tud mutatkozni hőmérsékletben, ezért írtam az utolsó feltételt is.

Tudom, ha egyszerre teljesül, akkor az általában jó, de nem tudom eldönteni, hogy például a Zillertalban lévő pályák a gleccser kivételével (1500 - 2500) az átlagosan pár száz méter magasság többlettel jobbak-e a keletebbre fekvő és főként északi tájolású schladmingi pályákhoz viszonyítva?
Az iskolában tanultak szerint 200 méterenként 1 fokot csökken a hőmérséklet, így mondjuk a 400 méter 2 fokot számít, de ha déli fekvésű a magasabban lévő pálya, akkor az északi fekvésű alacsonyabb magasságon lévő pálya tud akár sokkal jobb is lenni?

Az előbb említett Zillertal - Schladming viszonylatában nekem az az érzésem - ha az összes tényezőt számszerűsítjük -, túl nagy különbség nem lehet a pályaviszonyokat tekintve, hiába vannak magasabbabn átalagosan 300 - 500 méterrel a pályák Zillertálban, ha a Schladmingban lévők keletebbre vannak és északi tájolásúak döntő többségben. Jól gondolom?