Jeszenszky Gézától kaptuk az alábbi írást, amit változtatás nélkül ebben a fórumban teszünk közzé:
Egy zsúfolt téli szombat tanulságai
A jó félmillió magyarországi síző kezdi észrevenni, hogy itthon is lehet sízni. 2019. január 12-én – hála a mesterséges úton megnövelt hótakarónak - Eplényben és Mátraszentistvánon többszáz autóval többezer síkedvelő töltötte meg sípályákat, noha az időjárás nem volt ideális, viharos főn szél fújt. A budai Normafánál a szánkázóktól már nem lehet sízni, az örvendetesen jól előkészített sifutó útvonal is zsúfolt volt. Minden bizonnyal rengetegen voltak a Visegrád-Nagyvillám síterepen, a most megnyílt Kékesen és Sátoraljaújhelyen is, és remélem, hogy a csak természetes hóra épülő Bánkút is működni tudott. Ahhoz, hogy ez a legegészségesebb sportág elcsábítsa a fiatalokat a képernyőktől és a veszélyes szenvedélyektől, hogy a hazai síélet tovább fejlődjön, rövid- és hosszú távú lépésekre van szükség. Csak üdvözölni lehet, hogy a kormányzat nemzetstratégiai jelentőségűnek ismerte el és felkarolta a sportot. Indokolt lenne, hogy elsősorban az aktív sportolás, a szabadidős sport kapjon még több állami támogatást. A hazai turizmus előtérbe kerülése is örvendetes, itt is a számszerű és a minőségi fejlődésre a legjobb lehetőséget a téli sport, kiemelten a sísport kínálja.
A mindössze 320 és 520 méter magasság között sikeresen működő és rendkívül népszerű Eplény Síaréna azt bizonyítja, hogy hazánkban még számos további helyen lehetne sípályát, síéletet teremteni. A kulcs, hogy a helyi forrásokra, patakokra és természetesen a csapadékra építve a kialakítandó új, felvonós pályákon meg lehessen erősíteni a természetes hótakarót havat permetező berendezésekkel. Ez tőke mellett beruházót és üzemeltetőt igényel, és jó esetben is még évekbe telhet. Van azonban három, viszonylag gyorsan jól kiépíthető síterep, épp a legrégebbiek: a Budai hegyekben a Normafa és az Egyetemi lejtők, Dobogókő és a börzsönyi Nagy-Hideghegy. Ha ezeken megépülne az évtizedek óta igényelt és meg is tervezett függőszékes felvonó, és kiépülne a hókészítés, többezer ember tudna lakóhelyéhez közel télen 80-90 napon át sízni. Ahol kevés a helyi víz, ott is van kézenfekvő megoldás: Nagyvillámot a felső szakasz tenné igazán népszerűvé, ehhez a Dunából lehet felszivattyúzni a vizet. (Oslo közepén, az 520 méter magasan fekvő Tryvann Winterpark egy 300 méterrel alatta fekvő tóból nyeri a hókészítéshez szükséges vizet.) Nagy-Hideghegyen egy mély katlant egy kis gáttal elzárva lehetne víztározóvá kiépíteni.
Rövid távon is lehet enyhíteni a zsúfoltságot. Hazánk nemrég még legnépszerűbb síterülete, Nagy-Hideghegy jelenleg csak gyalogosan közelíthető meg, az 1200 m hosszú lesiklópálya felvonójának alsó két oszlopát pedig a 2014-es pusztító ónos eső és fadőlés összezúzta. Jelenleg a működőképes négy felvonóból csak egy jár, ez is elég az 1-2 tucat elszánt sportolónak, aki 6 km-en 450 méter szintkülönbséget leküzdve eljut a 865 m magas hegyre. Ha a jól kiépített erdészeti úton az Ipoly Erdő eltakarítaná a havat legalább a Magas Taxig és azon síbusz mellett korlátozott számban a magánautókat is fölengednék (az úthasználatért szívesen fizetnének), Budapest és Vác közönsége máris újra birtokba tudná venni szeretett síközpontját. Egy függőszékes felvonó pedig ezrek számára tenné megközelíthetővé a sítúrázásra is ideális Magas-Börzsönyt. Reméljük, hogy jövőre a Normafán is lesz legalább egy kis területen hókészítés és felvonó. Ma Ausztriából és Svájcból jól működő, csak nagyobb kapacitásúra cserélt felvonókat szinte ingyen lehet megkapni. Meglévő lejtőink behavazva és felvonókkal ellátva rövidesen fellendítenék a téli turizmust, beleértve a meglévő szálláshelyek téli kihasználását.
Jeszenszky Géza
A Magyar Sí Szövetség tb. elnöke 1990-99 között
A Lehet-e sízni a Kárpátok alatt c. könyv szerzője
https://sielok.hu/rovat/konyvajanlo/cikk/lehet-e-sizni-a-karpatok-alatt/
Keresés
40 cm
