katonaként lapátoltam ott havat húsvét környékén is miközben Szolnokon már rövidujjúban tolták a talicskát. :-) Fura egy klímája van a környéknek vagy legalábbis volt a 90-es évek elején.
A képek meggyőzőek, jobb sorsra érdemes terep, még annak ellenére is, hogy Pécs még a klímaváltozás előtt is mediterrán jellegű város volt. Na de jön még kutyára dér - én emlékszem a városban leesett 60 centis hóra is, hát még az északi oldalon! WFeri
Felülről nézve a pálya jobb oldalán van a drótköteles felvonó, a motorja benn a síházban. Ez a régi tányéros a bal oldalon, a fák között, ami a két pályát elválasztja.
Na ez már kívül esik a pécsi sízésem időszakából. Hol merték kiépíteni a tárcsás felvonót? Azt tudom, hogy volt néhány elkötelezett síbolond a terepen, de lehetne egy légifelvételt szerezni valahonnan? WFeri
A 90-es évek elején párszor használtuk a tányéros felvonót. Abban az időben volt pár olyan elkötelezett síző, aki tudott némi támogatást szerezni, és abból épült. Ha jól tudom pár év alatt sikerült az értékesebb részeket kilopni, meg a hozzáértők szerint a kialakítása sem volt a legjobb.
Valóban, azon a sáncon még ugrottam is. A kritikus táv 33 m volt, én kb 10 m-t mertem vállalni. Sőt - a Pedfő szertárából (édesapám akkoriban a Tanárképző sportkörének elnöke volt az Állattani Tanszék vezetőjeként) "kölcsönzött" műanyag lécet úgy sikerült eltörnöm, hogy ugráskor a levegőben leoldódó léc a pálya végén egy sziklához csapódott. Naná, hogy nem a lábam tört, nekem semmi bajom nem lett az egyléces talajfogásnál, hanem a "drága" léc nullázódott le. Na kaptam is otthon érte! WFeri
A Kis-réten még síugrósánc is volt, az oszlop alapok még ma is megvannak az erdőben. Az esőbeállótól felfelé nézve még most is teljesen kivehető a nyomvonal.
A misinai két pálya között pedig egy tányéros felvonó üzemelt kb 30 évvel ezelőttig. A tartószerkezetek még állnak, a metálmenedzserek figyelmét is elkerülte eddig valamiért.
Keresés
21 cm
