Előzmény és válaszok a Síbiztosítás topikból

Szerintem jól érted.

Az átlagbér (bruttó 564 ezer Ft volt 2023. októberben) után kb. három-négyszer annyi közteher folyik be az egészségbiztosítási ellátásokra (18,5 % tb-járulék és 13 % szociális hozzájárulási adóból az egészségbiztosítási kasszát megillető összegek, azaz kb. a bázisra jutó 7-8 %), mint a havi 11.300,-Ft-os összegű egészségügyi szolgáltatási járulékból.

Azaz, ha valaki egészségügyi szolgáltatási járulékkal (havi 11.300,-Ft-tal) járul hozzá a "közös költségekhez", az tulajdonképpen egy hihetetlen nagy mértékű szociális támogatást kap meg még egy átlag magyar kereső állampolgárhoz viszonyítva is. Még a minimálbérből élők is több, mint kétszer annyi egészségbiztosításra jutó közterhet fizetnek be ilyen célra.
Megjegyzem, az aktívak kb. hasonló számú (gyermek, nyugdíjas) nem járulék fizető után is hozzájárulnak az egészségbiztosítás fedezetéhez, azaz a befizetett pénzek nem egy ember, hanem két ember ellátását kell, hogy fedezzék.

Szóval igen, ilyen esetben (elég komoly anyagi invesztíciót igénylő szabadidős tevékenység) teljesen etikátlan, egyfajta élősködési attitűd a szituáció - ha tetszik, ha nem, ez a megállapításom -, még ha a jogszabályok jelenleg lehetőséget is biztosítanak erre.

Szerintem meg teljesen értelmetlen etikát belekeverni a jogba. Ha az állam azt mondja, hogy 11.300 Ft ellenében biztosított vagy, akkor minden megillet. Ilyen alapon azt is mondhatnám, hogy súlyosan etikátlan a minimálbéresnek dohányoznia, vagy alkoholizálnia, mert sokkal többe kerül az ellátása, -ráadásul szándékosan önpusztító amit csinál - mint amennyit befizet. Majd az etika megmondja, hogy mekkora befizetésnél mi lehet csinálni?

A kérdés feltevéséből arra következtetek, hogy félreérted.
Az eszmefuttatás arról szólt, hogy ha nincs EU TB kártyád, de van bejelentett 8 órás jogviszonyod Magyarországon vagy nincs, de fizeted a havi 11.300 Ft-ot, akkor utólag is el lehetne számolni az állam bácsival a kint megfizetett kórház, mentő, műtét stb. ellátást (mentőhelikopter nem tartozik ide, azt utasbiztosítás fedezi).
A linkelt mondat pedig azokra vonatkozik, akiknek nincs bejelentett munkaviszonya itthon (feketén dolgoznak, vagy külföldön dolgoznak vagy nem dolgoznak) és ha fizetik havonta ezt a 11.300 Ft-ot (eü. szolgáltatási járulék a neve), így lesz TB jogosultságuk itthon (és így az EU-ban is), nem etikusan visszaigénylik a kinti baleseti ellátás költségeit. És ez azért nem etikus, mert akinek van bejelentett munkaviszonya, az havonta sokkal többel járul hozzá a közös teherviseléshez. A TB járulék 18,5% (ebből 7% eg.bizt.jár, 10% nyugdíjbizt.jár., 1,5% munkaerőpiaci jár.), 15% Szja és 13% Szochó. Könnyen belátható, hogy még minimálbér esetében is ezen összegek nagysága bőven meghaladja a munkával nem rendelkezők által befizetett 11.300 Ft-ot. És ezért nem etikus, hogy abból a mások által befizetett nagyobb összegekből pont az venné ki a milliós nagyságú összegeket, aki a legkevesebbet tette oda be. De ha fizeti havonta ezt a 11.300 Ft-okat, akkor joga van hozzá.
És ha nincs EU kék TB plaszik kártya, akkor utólag elvileg bárki elszámolhatná az állam bácsival, ha ilyen vagy olyan módon van rendezett magyar TB jogviszonya.

"...persze az más kérdés, hogy mennyire etikus havi 11.300,-Ft ellenében "nem olcsó szabadidős" tevékenységből eredő baleset miatt milliókra megterhelni az egészségbiztosítási tárcát, azaz a valós vagyoni, jövedelmi viszonyuk szerint fizetők állampolgárok zsebeit."

Ezt most jól értem vagy félreértem?

Az ún. EU-s kártya (lejárata) esetében véleményem szerint az (egészség)biztosítási jogviszony megléte a fontos, azaz, ha valakinek van hosszabb ideje munkaviszonya vagy más módon, mondjuk nyugdíjasként vagy tanulóként "alanyi jogon" jogosult egészségbiztosításra (alapjogviszony), akkor max. csak az lehet a technikai kérdés, hogy milyen sorrendben és milyen gyorsan intéződnek el a dolgok (utólag).

Persze, nem lehet kellemes dolog előre kifizetni mondjuk egy jelentősebb kórházi ellátást a kártya és a biztosítás hiányában, de ha valakinek van mondjuk foglalkoztatása által érvényes biztosítási jogviszonya, az a személy szerintem jogosult az egészségbiztosítási szerv utólagos térítésére (még ha le is járt a "plasztik" kártyája), persze, ha nem valami totál magán (és persze, ha nem EU-s vagy azzal egészségbiztosítási szempontból nem partner ország területén) egészségügyi intézményben látják el, amely nem működik együtt az egészségbiztosítási szervekkel.

Feltételezem már az egészségügyi szolgáltatói járulék (akinek nincs aktuálisan jogviszonya, ezt kell megfizetni tételes járulékként) is keletkeztet ilyen egészségbiztosítási viszonyt, persze az más kérdés, hogy mennyire etikus havi 11.300,-Ft ellenében "nem olcsó szabadidős" tevékenységből eredő baleset miatt milliókra megterhelni az egészségbiztosítási tárcát, azaz a valós vagyoni, jövedelmi viszonyuk szerint fizetők állampolgárok zsebeit.
Bár nem ismerem az esetleges "kisbetűs" (jogszabályi) feltételeket e tekintetben.

Továbbra is azt javaslom, hogy mindkettő legyen, azaz társadalombiztosítási jogviszony (foglalkoztatott, főállású vállalkozó, tanuló, nyugdíjas, stb.) és utasbiztosítás is, mert önállóan egyik sem nyújt mindenre fedezetet.
A magánbiztosítások sokszor kikötik a szerződési feltételeikben (persze nem hívják kellően fel a figyelmet rá), hogy szükséges az "állami" biztosítási jogviszony (EU-s kártya) is, ugyanis nem feltétlenül ezek a magánbiztosítók fizetik ki a teljes kórházi ellátás költségeit, szívesen támaszkodnak a háttérben a nemzeti egészségbiztosítási alapokra (ettől lesz nekik ez kifizetendő üzlet:). A magánbiztosítók viszont olyan szolgáltatásokra is nyújtanak fedezetet, amelyre az "állami" egészségbiztosítás már nem feltétlenül.

Egy időben még én is voltam tagja az Österreichischer Alpenverein-nek, ugyanis ott találtam - ahogy más is említette már - igazán komoly mértékű felelősségbiztosítási fedezetet.
A szimpla utasbiztosítások egy jó része tartalmaz ilyen fedezetet is, de elég marginális kárfedezettel ahhoz képest, hogy milyen kártérítési összegek is "előkerülhetnek".

Nagyon komoly károkat tudnak keletkeztetni bizonyos baleseti szituációk, ahol ha nem vétlen (mondjuk szimplán gondatlan) az adott szituációban az ember vagy nem tudja kellően a per során a vétlenségét, gondosságát bizonyítani az ellene felhozottak tükrében (idegen "pályán" játszani és anyagilag bírni egy ilyen eljárást is már kimerítő lehet), akkor akár tízmilliókra is perelhetnek (például egy baleseti szituációban a másik fél (is) tartós, akár élete végéig szóló egészségkárosodást szenved, így azzal összefüggésbe hozható jövedelem csökkenés, illetve anyagi és nem anyagi kárigények nagyon komolyak lehetnek, amit a másik fél támaszthat).