Előzmény és válaszok a Mosoly topikból

"Most mondjátok meg hogyan tud felrobbanni egy légüres tér? Nekem mindig a selejt cuccok jutnak."

Fenét, a vékony üvegből öntött termosz tutira nem tűzálló, tehát az üvege eltörik, a vákuum miatt pedig be is robban, ugyanígy "robban" pl. a TV képcső is, csak a "robbanáskor" a szilánkok nem a középpontból kifele repülnek, hanem éppen a középpont felé, majd az átellenes oldalon onnan kifelé, tehát a robbanás analógiája végülis hasonló.

A tollakért cserébe még két fricska.

1.
Még a nagy hóolvadás előtt egy baráti társasággal mentünk síelni. Ahogy megérkeztünk a szállásra nagy barátkozásba kezdtünk a különféle üvegekkel, illetve tartalmukkal. Lendületesen megittuk egy aszályosabb év termését, bár nem pontosan tudom mennyi jéger terem egy aszályosabb évben.
Reggel arra ébredek, hogy örökmozgó barátunk a konyhában szöszmötöl, s forralt bort gyárt. Inni nem akartam, de egy kávé jól esett volna. (Figyelj Gyula!) A termoszokat is gyűjtöm, s az útra hozott kávé maradékát a fém termoszban feltettem az elektromos tűzhelyre. Majd várakozó álláspontot foglaltam el.
Tudtam, hogy a termosz mindkét irányban jól szigetel, de nem siettem én aznap reggel sehova. Türelmes várakozás után a termosz alja levált s hatalmas durranás után a maradék a levegőben pörögve a kávéval újrafestette a konyhát. Aznap csak takarítottam. Most mondjátok meg hogyan tud felrobbanni egy légüres tér? Nekem mindig a selejt cuccok jutnak.

2.
A kezdet kezdetén kölcsöncuccokban síeltünk. Kölcsönadták nekünk, aztán meg menekültek nehogy visszaadjuk.
A szezon végi síelésnél a feleségem lábáról levált a bakancs. Egyszerűen letört az eleje. Kénytelenek voltunk ott gyorsan venni egy újat. (csak mellesleg jegyzem meg, hogy ezzel indultunk el a lejtőn. Szó szerint.)
A boltban volt egy nekem tetsző darab is, de kicsit túl passzentos volt. Nagyobbat nem tudtak adni, viszont kedvezményt igen, így lesz ami lesz alapon megvettem. (pontosabban belehaltam volna, ha nem vehetem meg)
A következő szezon elején tudva, hogy szorítani fog a cipő felhoztam a pincéből, hogy majd szépen kitágítom. Akkoriban otthon dolgoztam, így kiválasztottam egy napot, amikor nem kellett sehova sem mennem, s vagy másfél órás küszködés után belegyömöszöltem magam a bakancsba. Nagy küzdelem volt. Egész nap ott ültem a számítógép előtt síbakancsban. Már a csillagokat láttam, amikor délután hazajött a feleségem. Köszönés helyett megkérdezte: Miért vetted fel a cipőmet? (még abban a szezonban vettem egy másik cipőt, amelyiknek egész más színe volt.)

Csabor