Ugyanezeket a dugókat fogtuk ki, mint Péter, de a síelésünk talán jobban sikerült. Mi Mölltalon jártunk.
Tavaly Kreischbergen szilvesztereztünk, ahol nagyobb tömeg volt. Idén last minute döntöttünk a szilveszteri sízés mellett, de sikerült így is nagyon előnyösen foglalni Flattachban, a Mölltal gleccser lábánál (nagyon kellemes pici panzió 24 euró / fő áron reggelivel) , közvetlenül a síbusz megállójánál.
Mölltalon már többször is voltunk, és nekünk ideális több szempontból is: viszonylag közel van (570 km), a pályarendszere 50 km nem kicsi és nem is túl nagy, így mindig összetalálkozott a csapat, nem vesztettük el egymást. Van lehetőség mélyhavazni és van mindenféle pálya, minden sítudáshoz, a hóbiztosságról nem is beszélve. Ja, és csak kabin+ülőliftek vannak, kivével a símetrót, ami felvisz a hegyre, tehát ha már fennvagy, akkor csúszás után a liften mindig lehet pihegni. Keycard van, bérlettel nem kell sokat foglalkozni. Az ünnepek ellenére sorbanállás nem volt sehol, max.a síbuszon volt némi tülekedés. Ja és az egyetlen dolog ami idegesítő volt, az az osztrákok elvetemült cigiző szenvedélye (pályán, liften, hüttében, étteremben, mindenhol)
Az időjárás meglehetősen szeszélyes volt, mindenben volt részünk, legvadabb a mínusz 22 fok volt, de síelés közben nem érződött ennyire hidegnek, sőt, egyesek szerint ez volt a legélvezetesebb nap. Volt köd, havazás, és egy ajándék nap is ragyogó szikrázó napsütéssel, elképesztő tiszta panorámával. A felső részen van egy jó hosszú funpark, ahol a gyerekek síkrossz versenyeket rendeztek, ezt nagyon élvezték. Ugratók egyébként nem nagyon voltak a pályán, ezt viszont hiányolták.
Mivel a panziónkban csak reggeli volt, így kipróbáltunk pár vacsizóhelyet Flattach-ban, a legjobb magasan a Hotel Gletschermühle volt, ha arra vetődtök, akkor ott érdemes helyi ételeket kóstolni, és mennyei salátáik vannak. Nem a reklám helye, mi is találomra tértünk be. Érdekes, hogy itt is találkoztunk magyar pincérrel, mint sok más helyen Ausztriában.
Összességében nagyon jó sízés volt, tömény 5 nap, de kihasználtuk, maximálisan. Ankogelre idén nem is mentünk át, pedig azt is nagyon szeretjük, mert remek hosszú pályája van, nagy szintkülönbséggel. Fél napra szoktuk betenni Ankogelt az érkezés és távozás napjára, de most az időjárás miatt a 8 órás autózás mellé nem fért be. Lassú volt a haladás, tényleg hatalmas hó esett Karintiában.
Andrea