Versenysí vs. Szabadsí

Halihó jó reggelt, egy kis összefoglalás

Soma alapkérdése:
"Mi a különbség a versenyzésre illetve a szabadon síelésre történő képzés között?"

Huligan
Egy nagyon jó síelő nem tudna versenyezni, ha nem készítik fel rá. Egy versenyző úgy síel, ahogy kell. Alkalmazkodik a pályához és az idő a legnagyobb ellenfele. A versenyoktatás sokkal nagyobb halmaz, amelynek vannak hasznos elemei, amit nem ártana átemelni (mértékkel) a rekreációs síelésbe. És van sok olyan eleme, amit nagyon nem...

Kobezda
Neki lényegében ugyanaz köszönt vissza az edzésen, mint amit az oktatáson kapott. A két léc terhelésének arányairól, a sítechnikailag helytelen rotációról, (vigyázat, létezik helyes rotáció is, RL.) az esésvonal elérésének a problematikájáról szólt. Arról, hogy a versenyző a körülmények miatt nem lehet olyan légies, mint egy vérpofi amatőr. Igazi versenyzőként „egyszerűen csak őrült vagyok, szeretem a sebességet és a kihívásokat, ......”. írja.

Lackó
Azt mondja, hogy nincsen nagy különbség az alapokban és a lényegben. De, azt is mondja, hogy a versenyző nem engedhet meg magának olyan dolgokat, amit a hobbisíző igen. Említi, hogy a versenyzőnek olyan erőnlétre van szüksége, melytől az amatőr fényévekre van. De a mozgás lényegében még sincsen különbség. Az amatőrnek nem ketyeg az óra, nincs stangli (illetve csak nagyon ritkán), nincsen teljesítményhajszolás, ráér a mozgás logikájára, időzítésére, gazdaságosságára, stb...figyelni. De, mint írja, a lényegben nincsen különbség.

Replaci
A legjobb versenyzők a határaikon, a versenyzők nagyobb hányada a határain felül kockáztat. A képzett amatőr a határain belül síel, a képzetlen amatőr nem ismeri a határait. Lényeges különbségnek gondolja, hogy míg a versenysport kutatásai / újításai (lásd pl. vaxműhelyek, jet technika, stb...) a minden áron történő gyorsítás irányába törekszik, a jó értelemben felfogott amatőr síelésnek a professzionális sebességszabályozás hívének kellene lennie. Azt mondja, hogy az eltérő célokat eltérő munkával lehet megvalósítani. (Részlet egy szerkesztés alatt lévő könyvből. Kérem, ha bárhol használni szeretnéd, ne feledkezz meg a hivatkozásról).

Ozsi
Alaphelyzetben nincsen különbség, a helyzetek speciális eltérései miatt lesznek mások a megoldások. Mindenkinek jó alapokat kell adni, és a versenysportnak kellene lennie, aki a helyes utat kijelöli. Az az érdekes, hogy hogyan működik a helyes síelés és hogyan lehet azt megtanítani.

Jóska63
Nincsen különbség, mindenkinek mindent tudnia kellene.

Antikvárius
A profi versenyzők és az amatőr síelés közötti különbségekről ír.

Soma
Konkrét dolgokról szeretne olvasni.

Emésztésre ajánlom.

Síbarátsággal, Replaci

Ma a hegyen különböző tudású síelőket láttam:
- Volt néhány (max tíz) jó síelő, akik könnyedén, jó technikával síeltek. Rajtuk látom, hogy már érezték a síelés igazi élményét. Nem ők síeltek a leggyorsabban.
- Volt kb. 50-100 közötti haladó síelő. Nagy részük karcolva síelt (divatszóval carvingolt), de nagyon sok hibával, amelyeknek egy része kifejezetten súlyos hiba volt. Rajtuk látom, hogy nagyon élvezik a síelést, de ők aligha érezték még azt az igazi élményt, amit a sítechnika tud nyújtani. Ők voltak a pályán a leggyorsabbak és egyben a legveszélyesebbek.
- A túlnyomó többség fontolva (közép)haladó volt, lassacskán síelve. Ők is élvezik, de sajnálom őket, mert tudom, hogy sokkal kényelmesebben is síelhetnének jobb technikával. Ebben a csoportban nagyon kevés olyan síelőt látni, akinek tényleg jó alapjai vannak.

Közülük mindenki sokkal jobban járna, ha helyes technikával síelne. Sokkal több élményük lenne, nagyobb biztonságban lennének. Mindenkinek meg lehet tanítani a jó alapokat, és ezek az alapok nem különböznek a szabadidős síelő és a versenyző esetében.

Soma felvetése éppen ezért fontos szerintem: arról felesleges vitatkozni, hogy van-e különbség a versenyzők és a szabadidős síelők sítechnikai alapmozgásai között, mert nincs igazán. Mindegyiknek alapvetően stabil és helyes alapokra van szüksége, és ezek lényegében ugyanazok. Az az érdekes, hogy hogyan működik a helyes síelés és hogyan lehet megtanítani.

Ezeket az alapokat simán megtanulhatja bárki. Több élményt kap, stabilabban fog síelni, nagyobb biztonságban lesz. Akkor meg nem érdemes arról beszélni, hogy egyeseket helyesen tanítsunk meg síelni mert versenyzők lesznek, másokat meg hibásan, mert nem lesznek versenyzők.

Mindenkinek nagyon köszönöm az értékes hozzászólásokat, de még mindig van egy kis hiányérzetem. Kicsit túlságosan általánosra sikeredtek a vélemények (mindenkitől elnézést kérek), egy kicsit konkrétabban is érdekelt volna, hogy mondjuk melyek azok a mozgások, gyakorlatok, beidegződések, amiket az egyikben feltétlen igen és a másikban semmi esetre sem szabad csinálni, gyakorolni, stb...
Persze, ha ezek így konkrétan nem definiálhatók, akkor nem érdemes ezen nagyon tovább rágódni.

Teljesen egyetértek azzal, amit írtál.

Abszolút amatőrként teljes mértékben egyetértek Replaci véleményével. A rekreációs (amatőr, szabadidős, hobby vagy bárhogy is nevezzük, de nem versenyszerű) síelés és a Világkupa futamon való részvétel között akkora a különbség, mint a Forma-1 és az országúti autózás között. Persze egyikben is a pedálokat kell taposni meg a kormányt forgatni, meg a másikban is két lécen kell a havon csúszni, de ezen kívül majdnem minden másban eltérnek egymástól. Teljesen más céllal készül egy versenyző - ebből él, ez a hivatása, a produkcióját lesi a fél világ, drukkolnak neki, rajongói tábora van - és másfajta élményt keres a magamfajta halandó. Engem nem bámulnak meg, sokat fizetek érte, mindig keveslem a síelésre fordítható időt és pénzt, viszont rettenetesen élvezem a dolgot és mindent megteszek, hogy ez az élvezet minél teljesebb legyen. Én azt hiszem, így van ezzel a télen lécet csatolók 90 %-a, hiszen legalább ilyen arányban vagyunk többen, mint a versenyzők.

Igen, a minél szélesebb körű képzettség hasznairól már írogattunk, van tán már 2 éve is.

Soma eredeti kérdése az volt, hogy "mi a különbség egy nagyon jól síelő amatőr, és egy versenyző síelése között".

Úgy vélem, hogy mindkét esetben a célok határozzák meg a munkát, optimális esetben pedig a munka majd meghozza a megcélzott eredményt.

- A versenyző célja a kemény - jeges pályában borotvaélesre fent kőkemény léccel, a legrövidebb úton, a lehető leggyorsabban lejutni. Ehhez a célhoz, (ideális esetben) havas és tornatermi edzések, speciális (gyári) felszerelések, a vax műhelyek hétpecsétes titkai, az eredmények elérésének menedzseléséhez értő edző, stb... szükségeltetnek.

- A (felfogásom szerinti) jól síelő amatőr célja egy BÁRMILYEN TEREPEN könnyedén, (a lehető legkisebb erőfeszítéssel) történő síeléshez alkalmas technika elsajátítása. Ehhez a célhoz sem árt legalább egy jól képzett síoktató.

Elképzelhető, hogy mindkét célhoz ugyanazon az úton lehet eljutni?

Bármi elképzelhető, csak éppen az én fantáziám kevés egy ilyen elképzeléshez.

szerintem semmi különbség sincsen, az lesz jó versenző hosszútávon, aki mindnet tud és bármikor bármelyiket használni tudja álmából felébresztve bármilyen viszonyok között, véelményem szerint, aki még nem tud rendesen sielni nem kell a pályában sieltetni menjen csak ki iskolázni, és ha szabadon meg van a mozgás a kkor nézzük meg, hogy megy a kapuk között

másik oldalról a öröm síelőnek" sem árt, ha megtapasztalják, hogy milyen amikkor ténylegesen valahol kell fordulni és nem kb ott egy 2 méter sugarú körben, hanem egy 10 cm2 területen

Halihó, szia!

Ha kijársz majd Visegrádra, biztosan fogunk találkozni.

Ettől szép az egész, hogy sokféle megközelítés lehetséges, és mindegyiknek lehet létjogosultsága.

Nincsen is különbség, meg van is különbség.

Nincsen különbség abban, hogy a síelés fizikája mindenkire egyformán érvényes, aki a lécet felcsatolja.

Különbség lehet a habitus, hogy határaimon, vagy határaimon belül síelek. Különbség lehet, hogy a lehető legrövidebb utat választom a völgy felé, (esésvonal mellett), vagy azt a semmi mással nem összehasonlítható érzést is élvezni szeretném, amit az esésvonalból kivezetett kanyar hó felől érkező nyomása biztosít. Stb...

Amit a hegylábról – völgylábról írsz, régi nóta. Akár versenyző, akár amatőr, a képzett síelő horizontális terhelésváltásának a széle, (mindkét oldalon), az ívbelső sí ívbelső éle. Sí történelmi tény, hogy annak idején Alberto Tomba világbajnokságokat nyert a készség szintre fejlesztett ívbelső sí ívbelső élén vezetett kanyarjaival.

Ami nem feledtetheti azt a másik törvényszerűséget, hogy az erőkkel jól bánó síelés kulcsmozzanata az új élbe érkezés helye az ívben. De ez sem újdonság, már régen kitalálták.

Szép napot az olvasóknak,

Üdv.:
Replaci

Szia!

Rég láttalak! na gondolkozz csak :-)

A lényegre térve, sztem hasonló körülmények között, nincs különbség a tanulandó technikák között, én oktatóval kezdtem tanulni a síelés fortélyait, és ugyanazok a dolgok köszöntek vissza versenyedzéseken is. A különbség pályában jelentkezik, ott használatosak olyan dolgok is amik civilben "tiltott" technikának minősülnek, és edzésen is kerülendők.
Például fejünkbe nyüstölik a völgyláb kizárólagos használatát, büntető hóeke köröket írunk le, ha nem így közlekedünk...és itt jön a de....ha verseny közben "nincs" rá idő, akkor nincs rá idő......... :-) Sokszor tudatosan használjuk a hegyláb terhelését, mivel egyes esetekben csak azzal tudunk a helyes ívre fordulni...

késő van! Jó éjszakát!

Szia!

Azt hiszem félre értettél, vagy én voltam félreérthető az izomból forgatással. Konkrétan az előre nem tervezett, hirtelen megoldásként jelentkező forgatásra gondoltam, amikor még a füleddel is igyekszel forgatni, és nem elegánsnak mondható csípő és vállrángatással is tetézed (na ezt aztán ne vigyük civilbe).... igazad van az idővel való harcot megsínyli a technika....de talán pont ezért van az, hogy rengeteg hóekés gyakorlatot végzünk az edzéseken, hátha megmarad belőle valami...:-)

Egyébként nem tartom magam jó síelőnek,...egyszerűen csak őrült vagyok szeretem a sebességet és a kihívásokat, talán egy-két dolgot tudok a síelésről amit síoktatásokon, Tf-en meg egyéb helyeken tanultam....nyugodtan pirítsatok rám, ha sületlenségeket beszélek.. :-)))

Szia!

Végre, van itten valaki, aki az „érem” versenyzői oldaláról tud, (és mer) érvelni.

Hogyan érted azt, hogy az izomból történő forgatást nem kell átvinni a civil síelésbe? Én, amióta a síoktatásban dolgozok, (annak ellenére, hogy a versenysportban egyáltalán nem volt divatban), nemcsak hangoztattam, hanem már a 0 km. –t éppen elhagyó tanulónál, (és később is), a gyakorlatban tanítottam, és a mai napig tanítom az izomból történő forgatást.

Versenyzőként bizonyára ismered, hogy van forgatás, mely a terhelések megfelelő helyezése következtében egyszerűen csak megtörténik, és van olyan forgatás, melyet meg kell csinálni ahhoz, hogy a feladat / szituáció megoldható legyen.

Üdv.:Replaci

Ez a logikus: a versenyző az idő miatt a még a legegyszerűbb pályán is kénytelen határon síelni. De határig csak komoly alaptechnikákról juthat el. Szerintem is ezek az alapok az igazán izgalmasak.

Igen, nagyon jól értetted, pontosan ezt szerettem volna kifejtetni.

Ismert az a nézetem (amivel Lackót ismétlem csak), hogy az alapok tekintetében semmi különbség nincs. A „célszerűség” miatt az adott helyzetben mások lesznek a konkrét megoldások.
A nullkilóméteres gyerekről nem tudjuk, hogy versenyző lesz-e vagy hobbista. Tehát maximálisan jó alapokat kell adni neki. A gyakorlat viszont nem ez, és meg is látszik a versenysport eredményességén. Utólag már nem lehet buherálgatni: ha a gyerek alapállása és alapreflexei rosszak, iszonyú nehéz változtatni rajtuk. Ráadásul éles helyzetben a legrosszabb beidegzések jönnek vissza...

Egyébként - sajnos - van összefüggés a gyakorlatban a szabadidős síelés és versenyzés között. Sajnos azért, mert azt látom, hogy a versenyzés kritika nélkül felhasználja a síoktatás legrosszabb, legkárosabb gyakorlatait és nézeteit. (Ha valaki kíváncsi, sorolni tudnék példákat a pályákról.)

Pedig elvileg úgy kellene lennie, hogy a versenyport kijelöli a precíz célt, mert a tökéletesre törekszik, a hobbisport meg ebből kiválogatja a neki fontos elemeket, és kidolgozza, hogyan lehet tömegeknek megtanítani. Ehelyett a versenysport használja fel a síoktatás problémás elemeit.

Mindenképpen fontos és kiemelendő tény, hogy a vita ne menjen félre:
Én úgy értettem, hogy a felvetés szerint nem az a kérdés, hogy vessük össze a versenyző síelését a versenyen a hobbisíelő normál síelésével. Hanem, hogy vessük össze a versenyzésben használt sítechnikákat az amatőr síelésben használt technikákkal, nagyjából hasonló körülmények között.

Szia Soma!

Hihetetlenül jó kérdéseid vannak, azért is, mert (általában) jócskán túlmutatnak azokon a konkrét témákon, melyekre vonatkoznak.

Gondoltam összeszedek néhány gondolatot, aztán egy akkora "csomag" lett belőle, hogy ide már nem fér el, ezért a Kanyarsí blogba tettem.

Kedvcsinálónak azért teszek ide is egy kicsi részletet.

"Véleményem szerint, a versenyzői és az amatőr síelés EGYIK alapvető különbsége, hogy a versenyző, (az eredmény érdekében) tudatosan kockáztat a saját maga és edzője által jól ismert képességeinek a határán. A VERSENYZŐKET UTÁNZÓ AMATŐR síelő pedig, (nincsen edzője, tanácsadója), egyáltalán nincsen tisztában sem a képességeivel, sem pedig a határaival, (tisztelet a – minden bizonnyal nagyon ritka - kivételeknek)."

Ide ennyi, a Kanyarsí topicban egy kicsit több, a teljes írás a Kanyarsí Blogban érhető el.

Síbarátsággal: Replaci

Dehogy! ;-)

Soma!!!???????

A műkedvelőknek egy jó kép, a belső terhelésre, illetve az úgynevezett V lépés, ugyanis csak így tud jelen pillanatban a következő kapura fordulni.
Egyébként marha jól meg lehet vele "akasztani" a lécet, és látványosat lehet belőle repülni, jó pár ilyen esést láthatunk mostanság a világkupán.

http://au.eurosport.com/alpine-skiing/svindal-paces-opening-training-run-in-val-gardena_sto3528026/story.shtml

Egyébként tényleg nincs sok lényegi különbség,max annyi hogy a versenyző "kényszerített" pályában mozog, ugyanakkor egy síversenyző síelése szabadon nem olyan látványosan könnyed és légies, mint mondjuk egy vérprofi oktatónak vagy síelőnek.

De mindkettő tanulható, csak hozzáállás kérdése, és az hogy szánsz-e időt mindkettőre. Mindig van mit tanulni...........

És nagyon ellenedre lenne, ha én is megpróbálnám felfedezni (mármint a vélt vagy valós különbségeket)?

Mivel engem is megszólítottál egy másik topikban, így most kellene valami marha nagy bölcsességet írnom a kérdésedre. :-)

Sajnos viszont ez nem fog menni, leginkább azért, mert a versenysízéshez gyakorlatilag nem értek.

Ettől függetlenül én azt vallom, hogy nincsen nagy különbség a kettő között, az alapokban és a lényegben semmiképp.
Az persze más dolog, hogy mivel egy versenyző centi pontossággal rá van kényszerítve, hogy hol kanyarodjon, és a lehető leggyorsabbnak kell lennie, pályában nyilván nem engedhet meg magának olyan dolgokat, amiket egy hobbisíző igen. Ezek nem feltétlenül hibák, csak egy "hobbistának" például semmi jelentősége, hogy egy ív pontosan ott lesz-e ahol, vagy fél méterrel odébb. Nincs stangli, nincs kapu, általában semmihez sem kell túl pontosan igazodni, tehát ha úgy adódik, akkor egy ívet tovább húzok, ha a ritmus vagy bármi úgy kívánja.

Ahogy Kobezda is írta, a hobbisízőknek nincsen szükségük olyan drasztikus "belenyúlásokra" az ideális mozgásba, amire egy tűzött pályában síelőnek rendszeresen szüksége van.
Illetve ha mégis úgy adódik, akkor egészen más módon megoldhatja a helyzetet.
A versenyeken alkalmazott megoldások viszont általában olyan fizikai felkészültséget is igényelnek, amitől egy átlagos hobbisíző fényévekre van, tehát egyszerűen nem képes azokat megcsinálni. (még ha technikailag képes is lenne rá)

De ahogy az elején írtam, a mozgás lényegében szerintem(!) nincsen különbség.

Andinak azért írtam azt amit, mert például egy visegrádi kurzuson nekünk nem ketyeg az óra, nincs stangli (illetve csak nagyon ritkán), nem kell a teljesítményt hajszolni, tehát ráérünk arra figyelni, sőt éppen az a cél, hogy a mozgások logikusak, egészségesek, rendezettek, jól időzítettek, gazdaságosak, esztétikusak stb legyenek.

Egyébként pedig rettentően kiváncsi vagyok rá, hogy ő milyen különbségeket fog felfedezni a két szemléletben. :-)(Ha vannak egyáltalán.)