Előzmény és válaszok a Kezdő snowboardos vagyok topikból

Ez viszont már igaz! Egyszer biztosan én is oktatóhoz fogok fordulni, mert az igaz, hogy egy szint után oktató nélkül nincs tovább. Viszont még mindig tartom a véleményem, hogy autodidakta módon is meg lehet tanulni szépen boardozni.

Mint félig végzett, leendő oktató, érdeklődve olvastam az oktatásról, annak szükségességéről vagy éppen fölöslegességéről szóló hozzászólásokat. Sajnálattal tapasztaltam, hogy nem túl jó az átlagos vélemény az oktatókról.

Én annak idején az alapokat oktatóktól tanultam, majd szezonokon át magam próbáltam meg fejlődni. Mivel a társaságom leginkább síelős, ellesni másoktól nem nagyon tudtam dolgokat, inkább fórumokat olvasgattam, videókat néztem a neten. De aztán azt vettem észre, hogy megragadtam egy szinten, bizonyos dolgok nem mennek, éreztem, hogy csak egy szakavatott szem képes meglátni, mi a hibám.

Megint oktatóhoz fordultam, aki kijavított. Nem volt nagy dolog, de ha ezt pár évvel ezelőtt teszem, akkor sokkal több élményhez juthattam volna. Biztos vagyok benne, hogy sokkal előrébb járnék a snowboardozásban, hiszen azóta is rengeteget fejlődtem. Arról meg nem is beszélve, hogy az oktatói képzésen tanultak mennyit tettek hozzá a tudásomhoz. Ami most sem óriási, viszont már meg tudom látni azokat a dolgokat, amik az autodidaktáknak nem tűnnek fel (nekem sem magamon, míg nem szembesítettek vele, félreértés ne essék), s talán nem is tudják, milyen alapvető dolgok rögzültek rosszul a mozgásukban.

Persze azokat is meg lehet érteni, akik nem vágynak iskolázott mozgásra, csak szeretnének könnyebben lejutni a lejtő aljára, könnyebben, mint síléccel (mert valljuk be, a sarokélrolózás nem túl bonyolult dolog az átlagembernek), de vauval és badzolival egyetértve én is azt mondom, aki fejlődni szeretne, az előbb-utóbb jelentkezni fog egy oktatónál.

A képzésen többször szóba került, hogy a snowboardoktatóknak kicsit mostohább a helyzete, mint a síelős társaiké, hiszen a boardot egy bizonyos szintig könnyebb megtanulni, mint a síelést, s a legtöbben azt mondják, "ah, a haverom is le tud már csúszni, neki sem kellett oktató, majd ő megtanít". Remélem, azért majd itthon is változik ez a szemlélet, osztrák, német terepeken az utóbbi években egyre többször látni oktatóval "közlekedő" embereket, s oktatásról is csúsztam már le amiatt, hogy nem jelentkeztem előre, hanem a helyszínen, ad-hoc akartam oktatót vadászni.

Szóval minden tiszteletem azoké, akik teljesen maguktól, és "istenbizony tutijól", de amíg azt látom a pályákon, amit pl. Kata is belinkelt alant, addig bízom abban, hogy csak szükség lesz a mi munkánkra is.