A településeken lévő kerékpárutak (Budapesten, vidéken, bárhol) életveszélyesek. Egy-egy kereszteződésben csak úgy bele vannak vezetve a jóhiszemű bringások, ahol aztán nagy valószínűséggel elcsapják őket. Rengeteg magyar videó van fent youtube-on, amiket fejkamerával rögzítettek. Érdekes felvételek, bemutatják egy átlagos városi közlekedés ínyencségeit. Én fixizem, egyértelmű, hogy úton, nagy sebességgel. Már csak a kerékpárutak minősége miatt is az autók közé kényszerülök. Na persze nem kell engem annyira kényszeríteni, tökéletesen megvagyok én az autósok között is. Persze ez a fajta közlekedés-mód nem az óvodába járó családnak való. Elfogadom, hogy minden nap életveszélynek vagyok kitéve, de ennyi erővel ki sem kéne menni az utcára.
Pozitív élményként megjegyezném, hogy a Tisza-tó körül gyönyörűen ki van építve a kerékpárút. Aki szeret bringázni, nézzen el arra jó időben, mert a táj is gyönyörű (a töltésen megy végig az út a tó körül, nagyjából 50-60 km, kőhajításnyira a tótól. a másik oldalt fácánok, és madarak a végtelen pusztán.) A kerékpárút nagyjából két méter széles, nagyon finom aszfalttal borítva. Nincsenek rajta levelek, növények, töredezések.