2018.Január-február fordulóján síeltünk életünkben először ezen a terepen: a híres győri "Matróz" halászcsárda főpincére volt olyan szíves tájékoztatni e síhely gyönyörűségéről, családi vendéglátós kapcsolatok ürügyén... Tény,az éttermekben csaknem mindenhol magyar a személyzet; mi is egy honfitársaink által működtetett panzióban laktunk Riedben, ahonnan szinte ajtótól-ajtóig vitt a síbusz reggelente. Fiss, Waldbahn völgyállomástól kezdtünk, sorbanállás nélküli napindítás volt jellemző, a ragyogó napsütés ellenére. Sheid (2424m)csúcs irányába csúsztunk a kitűnő irányítórendszernek köszönhetően, simán elértük a vágyott Pezid (2770m) tetőt, ahonnan két fantasztikus feketén is lehet élvezkedni. A síterep legmagasabb elérhető pontja következett, a Masnerkopf(2828m),ahonnan senki nem indul rögtön lefelé... Nem lehet betelni a kilátással, fotózni, videózni, gyönyörködni muszáj! Megjegyzem, ezeken a pályákon gyermekekkel, együttsíző családokkal nem találkoztunk, ez egyben a gyors, sportos tempót is jelentette. Innen visszasíztünk a Serfaus felett elterülő barátságos,népszerű pályákra, a Lazidbahn alsó állomásánál számos étterem és gyermekparadicsom található. Ebéd után általában a Fiss és Ladis fölé magasodó Zwölferkopf (2596m) pályáin és liftjein szórakoztunk, egészen a jól kiszámított "hazacsúszásig",ami természetesen a paddal, sítartóval, érkezéskijelzővel ellátott síbuszmegállót jelentette. Mivel minket kizárólag a síelés érdekel, nem próbáltuk ki a síterep extra ajánlatait, úgy mint drótkötélen lógva rohanni a sízők feje fölött, sárkányrepülőszerű tüneményen szállni ,de kötöttpályán, vagy bobban rohanni lefelé a havas erdőben, tükörkockában reggelizni/ebédelni a szirten, stb. ... Utolsó nap még megkaptuk a szűzhavazás élményét is a sasnál (Adlerpiste)! Köszönjük!