Jó reggelt, Sihu!
Lássuk csak, mi a története a csúszó – fékező hóeke szűk helyen történő alkalmazásáról folytatott dialógusnak?
1. Ezt írtam: „Ennek a fizikai törvényszerűségnek az ismerete (adott esetben) életmentő lehet, amennyiben tehát NINCSEN MÁS LEHETŐSÉG, akkor a használata erősen javallott.”
2. Ezt a gondolatmenetet a Joci megkifogásolta.
3. Erre én: "Bizonyára látod, nyitott vagyok a kollektív szerkesztésre, illetve (ha van jobb megoldás), módosításra. MIT IS JAVASOLNÁL TEHÁT TE A SÍELŐNEK, HA EGY ILYEN HELYZETBE KERÜLNE? Az komolytalan válasz lenne, hogy ilyen helyzet nem fordulhat elő! "
4. Erre jött a Joci: „tanulmánya” :
- megelőzés (első helyen)
- kikerülés
- kiugrás
- vészfékezés
- csúszó – fékező hóeke (legvégül)
5. Erre Lackó imígyen:
„Na, bocsánat, hogy újra feltűnök itt, de örömmel látom, hogy végül helyükre kerültek a dolgok. Ez a lista így, ilyen sorrendben már szerintem is teljesen rendben van. És külön örülök, hogy a csúszó-fékező hóeke az őt megillető helyre került.”
6. Erre megint én, most:
Az „amennyiben tehát NINCSEN MÁS LEHETŐSÉG” (eredetiben is NAGYBETŰVEL), éppen azt jelenti, hogy a sebesség szabályozásának ez a lehetősége a Joci által felállított és Lackó által megerősített lista végén helyezkedik el.
De, végül is mindenki jól járt:
1. A "kollégák" kifejtették véleményüket.
2. Az én eredeti gondolatmenetem nem csorbult.
3. A kedves olvasónak volt kis csemegézni valója az uborkaszezonban.
Ui.: egyik kedvenc idézetem, melynek természetesen semmi köze fentiekhez:
„Ne légy szeles.
Bár a munkádon más keres –
dolgozni csak pontosan, szépen,
ahogy a csillag megy az égen,
úgy érdemes.” /József Attila 1936/