http://www.skihungary.hu/index.php?option=com_content&task=blogcategory&id=1&Itemid=34
"TÉLI OLIMPIAI JÁTÉKOK VANCOUVER 2010
Elszomorított a Népszabadság 2010. február 3-án megjelent cikke Murányi András tollából. Régóta nem szeretem a pálya széléről kiabálók pikírt stílusát, ahogy általában a magyar sportolók eredményességén vagy eredménytelenségén élcelődnek, azonban a téli sportokban valóban hendikeppel induló magyar versenyzők sportteljesítményével kapcsolatban különösen felháborított. Először ragadok most tollat, mert erre kötelez a státuszom. Rossz, sőt káros az a szokás, hogy biztatás helyett előre lebecsüljük fiataljaink vagy kevésbé fiataljaink sportteljesítményét, s a téli olimpiai játékokon való kvóták kiharcolását elérő sportolóinkat a futottak még kategóriákba soroljuk. Akkor még a Szövetség alelnökeként magam szólaltam fel a 2006. május 20-i MOB közgyűlésen Molnár Zoltán jelenleg MOB főtitkár Úr által beterjesztett javaslat ellen. Felszólalásommal elértem, hogy a MOB közgyűlése egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett elfogadta, hogy a téli olimpiáról szóló határozati javaslatból kerüljön ki a 3. pont, amely szerint: Az elmúlt három téli olimpia tapasztalatai, a magyar versenyzők által elért eredmények alapján a jövőben csak azoknak a versenyzőknek a nevezését támogatja, akik a kvalifikációs előírásokat teljesítve szerezték meg a részvételi jogosultságot. Nem támogatja a nemzet jogán történő nevezést."
Ahogy nem értettem egyet anno a javaslattal, úgy szállok vitába most a lapjukban megjelent cikkel is, hátha a sportot szerető és értő közvélemény a MOB tagokhoz hasonlóan méltányolja álláspontomat. Noha Magyarország kétségkívül nem tekinthető a téli játékok nagy éremesélyesének, mégis fontos, hogy az alpesi síben Magyarország hosszú idő óta először 3 kvótával rendelkezik, a kvótát megszerző versenyzők pedig egyaránt kiemelkedő teljesítménnyel lettek érdemesek arra, hogy Magyarországot képviseljék. Mind női alpesi versenyzőink, mind férfi alpesi versenyzőink jelenlegi tudásszintje a 4 évvel ezelőtt versenyzőink tudásszintjét messze meghaladja: ketten Ausztriában folytatták tanulmányaikat, hogy folyamatosan készülhessenek a nagy megmérettetésre. Valamennyi alpesi élversenyzőnk évi 200 napot tölt valamelyik síterepen, távol az otthonától, sok erőfeszítést és anyagi támaszt igényelve a szövetségtől és családjuktól is. Rájuk igazán nem lehet mondani, hogy békebeli, felkészülést folytattak. A szövetség támogatókat von be, és nemzetközi szövetségeknél valamint a NOB-nál pályázik, hogy megfelelő forrásokat találjon versenyzői felkészítéséhez. Jelenleg már négyszer akkora keret áll a rendelkezésre a felkészítésükhöz mint 4 évvel ezelőtt, amely a válság kellős közepén nem kis teljesítmény. Ezt a sportdiplomáciai erőfeszítést tudja lenullázni egy-egy tudatlanságból vagy rosszindulatból megírt cikk, amely a versenyzők biztatása helyett össznépi szájhúzásra biztat.
Sokat tehetnénk saját jövőnkért is, ha arra inspirálnánk a fiatalságot, hogy versenyszerűen sportoljon. Hiszen ezáltal tanulja meg, hogy az eredményekhez nagyon sokat kell dolgozni, s sokszor még ez sem elég, így megtanulhatják elfogadni, hogy a küzdést nem mindig koronázza meg a siker. A sportnak általában, így a téli sportoknak is testi és lelki nevelő hatása van.
De hát mivel is biztassuk a téli sportágakat választó gyerekeket és szüleiket, ha hiába kvalifikálják magukat egy olimpiai kiküldetési szintre, nem engedjük álmaikat beteljesülni, nem küldjük ki őket az aktuális olimpiai játékokra, nehogy emiatt véletlenül eggyel több MOB vezető, politikus vagy szponzor is beférjen az olimpiai küldöttségbe? Igazságtalan lenne a versenyzőinkkel szemben. Egyebekben pedig azt sem árt tudni, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szigorúan szabályozza az olimpiára akkreditálható vezetők számát, ami függ a versenyzők létszámától, sportáganként a nemek számától és természetesen a sportágak számától is. Mivel a Magyar Sí Szövetség 6 kvótát szerzett versenyzője 3 sportágban képviselteti magát, azon belül alpesi síben és sífutásban női és férfi versenyzőkkel egyaránt, jogos, hogy mindegyik sportág edzője jelen lehessen, valamint a szövetségi kapitány maga is tevékenyen tudja majd segíteni valamennyi edző munkáját, különösen az alpesi síben a gyors számokban is indulni tervezett női versenyzőinket. Természetesen ehhez is ismerni kellene a sportág sajátosságait, hiszen ezeknél a versenyszámoknál akár egy kis hiba is a sportoló testi épségébe vagy akár életébe is kerülhet. Így az orvos helyszíni tartózkodása sem lehet vita tárgya, a 120 km-es távolságot pedig egy olimpia idején a tömeg és a biztonsági intézkedések okából 3 óránál rövidebb idő alatt nem lehet áthidalni, vagyis bajos lenne a Whistleri küldöttséget Vancouverből irányítani. A kiküldött vezetők közül többen is egymást váltva vesznek részt, legtöbbjük fontos sportdiplomáciai küldetést tud beteljesíteni, hogy pótolhassa a szövetség az egyre apadó állami forrásokat, amint ezt a Síszövetség is teszi. Az akkreditált hivatalos személyek teljes kint tartózkodási költségét pedig a rendező szerv állja, a repülőjegy kiadásait pedig egy szerződéssel költségtakarékos módon oldja meg a MOB tudomásom szerint. Ne becsüljük le a részvétel mögött álló sok munkát, erőfeszítést és támogatást se! Szurkoljunk együtt a magyar csapat sikeréért!
Dr. Kaszó Klára, a Magyar Sí Szövetség elnöke"
HAJRÁ MAGYAROK!
Keresés
