Ez a Karácsonykor lengedező lágy zaphir bizony megbolygatta a bélbolyhaimat. Alakom, mint az öntöttvas kályháé, nem olyan fekete, hanem olyan kerek. Ez is mutatja, hogy szeretem a hasamat. Még síelés közben is. Az elvonási tünetek jelentkezése előtt elhatároztam, hogy új fórum rovatot indítok. A cél, hogy komolyan beszéljünk az evésről, ívásról.
Bizonyára mindenki végigélt már olyan szituációt, amikor egy hüttében állt sorban az ételkiadó pult előtt, még nem látta az ételeket, csak a kézzel írt árlapot s a hirtelen kérdésre válaszolnia, választania kellett. Ekkor történik az meg, hogy a szomszéd asztalnál mindig finomabbat esznek. Csak nézzük csorgó nyállal, s sajnáljuk, miért nem tudtuk hogyan néz ki egy bratwurst.
Egy síelő barátom évek óta mindig wiener schitzert eszik, mert azt ismeri, és nem szeret csalódni.
Így jár az, aki nem bírja a nyelvet. Mondjuk én a füstölt marhanyelvet bírom, de azt nem mindig tudok kérni.
Javaslatom állítsunk össze egy listát a különféle országokban, síterepeken, hüttékben kapható ételekről, italokról. Írjuk le, mi a neve, hogyan néz ki, milyen az íze a különféle étkeknek, nyakolajoknak.
A véleményekből talán összeáll országonként egy olyan étel és itallap amit közkincsé tehetünk, s ezentúl mindenhol azt eszünk-iszunk, amit szeretnénk.
Én mindenesetre most pattintok egy sört, s gondolkodom, milyen finomságokat készítsek az ünnepekre.
Ez alkalomból kívánok minden kedves síelőnek boldog Karácsonyt, és újévet!
Csabor
Keresés
