Elveszett, de meglett

Üdv!
Tavaly történt, hogy az egyik csapattársunknak elvesztette a fényképező gépét a pályán. El volt keseredve, hogy milyen szerencsétlen napja volt. Egy másik csapattárs később jött le a hegyről - akivel előtte ők nem ismerték egymást- és a gépet megtalálta a pálya szélén. Elkezdte nézegetni a gépen a fényképeket amikor ráismert a tulajdonosra és családjára. Én voltam a szerencsés aki visszavitte. Jó érzés volt visszaadni. A többit az oxigényesbe kellene hogy írjam itt off lenne.

ICE - írd be a telefonodba!

A mentősök, tűzoltók stb. arra jöttek rá, hogy baleseteknél és más szerencsétlenségeknél, a szerencsétlenül járt személyeknél fellelhető a mobil telefon. A mentőakciónál azonban ők nem tudják, hogy a számtalan név közül kit értesítsenek hozzátartozóként a balesetről. Ezért olyan ajánlást tettek, hogy mindenki tegye be a mobiljába a szükség esetén értesítendő személy(-ek) nevét és számát. Ilyen esetekre jött létre az ICE (In Case of Emergency) nemzetközi pszeudonim. E név alatt bejegyezhetnénk azoknak a személyeknek a nevét és telefonszámát, akiket az ilyen esetekben értesíthetnek a mentők, tűzoltók, ill. a rendőrség. Amennyiben több személyt kívánnánk megadni, akkor ICE1, ICE2, ICE3 stb. pszeudonim alatt lehetne őket feltüntetni. Ez a megoldás egyszerű, nem kerül semmibe és hatékony lehet.

Ez már valószínűleg soha sem fog kiderülni. Hiába hívtuk rengetegszer mivel kikapcsolták egyből. A benne lévő kártya előfizetéses volt ami letiltásra került. A telefon értéke kb 5 e forint lehetett.

Vajon ki találta meg?

Ellenpélda :
Pont ma egy hete rántotta ki a kollégám a telefonját ( feltehetőleg)az autóból kiszállva. 1/2 óra múlva vette észre a hiányt. A telefon azóta sincs meg. Senki sem látta,senki sem hallott felőle.

Pár éve Gerlin 2x 3x is elveszett a telefonom (egy szezonban), mindig leadták :)
Múltkor Zellben a hátitáskám, külső (hálós) zsebében maradt a tárcám, 1 cent sem hiányzott belőle...

Kisebb valószínűséggel, de talán igen.
...vagy ha mégsem, akkor a macera miatt nem.

Igen megtörtént. Magam is találtam már telefont és felhívtam az utolsó számot s láss csodát a telefon megtalálta a jogos tulajdonosát. Lehet, hogy nem általános a dolog de bízom benne, hogy nem egyedi.

Ez is a Lajtán túl történt meg,vajon innét is megtörtént volna?



P,

"Ilyenkor azért megnyugszom, hogy nem halt még ki a becsület.2

Ezért is írtam le, az amúgy jelentéktelen történetet. No meg, hogy érdemes a névjegyzékben a legközelebbi hozzátatrtozót előreírni. Volt is ennek valami angol elnevezése.

Ilyenkor azért megnyugszom, hogy nem halt még ki a becsület. Pláne az említett korosztályban.
Nekünk is találták meg a mobilunkat és adták le a pénztárnál Koralpe-n.

Zauchensee 3-as pályája mellett –mert, hogy azt jobban szereti– a fiam elhagyta a telefonját. Mire visszaértünk a szállásra, a feleségem azzal fogadott, hogy megvan a készülék.
Néhány hoszonéves fiatalember, akik szintén inkább a pálya mellett csúsztak, megtalálták, és a menüjét magyarról átállítva felhívták az első számot, amelyik természetesen az ANYA volt :)

Aflenzben a hátizsákunk járt be érdekes utat. Reggel leraktuk a hütte oldalfalához, egy másik hátizsák mellé, aztán irány a hegy. Kb. 2 óra múlva megálltam pihenni, de a hátizsák nem volt ott. Gondoltam, hogy vagy a párom tette más helyre (bár miért tette volna?) vagy hüttés bevitte. Milyen rendes! Délben megyünk a hüttébe, látom a párom már ott van, a hátizsákunk pedig 2 asztallal arrébb, a padon hevert. Kérdezem tőle, hogy miért nem hozta közelebb? Ő nem is látta, hogy ott van. Ő pedig azt hitte, én tüntettem el. De aztán közös megegyezéssel ráfogtuk a hüttésre. De tényleg milyen rendes, ebédtájt ki is hozta nekünk. Ittunk a forralt borból, ettünk a szendvicsből + rendeltünk rendes ebédet, mert a gyerekcsapattól, akik mellettünk ebédeltek megkívántuk a sült krumplit.(Szegényeknek elég agresszív tanárnőjük volt) Most a síléctartóra akasztottunk a hátizsákunkat - hogy szem előtt legyen. Kb. 2 óra múlva vettük észre, hogy megint nincs a helyén a hátizsák. Gyanús. Ennyire nem lehet rendes ez a hüttés. Bementünk, megkérdeztük tőle, tud-e valamit a zsákunkról. Kiderült, nem ő volt a "tettes". Szerinte a gyerekek vitték el, mert tegnap sok mindent elhagytak, így most a tanárnő biztosan rájuk parancsolt, hogy mindent szedjenek össze. Elmagyarázták, merre találjuk őket, hol vannak az ő csomagjaik. Szerencsére meg is találtuk, a többi csomag között. Jobbnak láttuk a tanárnőnek nem szólni, hogy mi történt, mert szegény gyerekek most meg azért kaptak volna, mert semmit nem hagytak ott.

A másik: A nap végén elmentünk sílécet bérelni. Mialatt a beállítást végezte a kölcsönzős, kellemesen elbeszélgettünk.
A szállásunkon pakolunk ki, de hol a bakancs??? A kölcsönzőben hagytuk! Már vártak minket.

Na most azt képzeld el, mit mesélhetett az a pocok a találkozásotokról, és ki mit hitt el neki...
:-)

Az egyensúlyommat is sokszor elvesztem de az legtöbbször meglett de van olyan, hogy nem és akkor találok ép egy havasi pockot de az aztán elszalad én meg a fekszem a havon és senki nem hisz nekem....

Egy picit fordíthatunk is a dolgon: Ki mit talált már?

2003-ban Zell am See Schmittenhöhén tempósan haladtunk lefelé, amikor fiam satuféket nyomott, majd felemelt a hóról/hóból egy Audi kulcsot. Máig sem értem, hogy szúrhatta ki...
A kulcs állagát tekintve nem régóta lehetett ott. Leadtuk a kasszánál, remélem jelentkezett érte a tulaja.

Azt a hátizsákot oda kell szegecselni a kabátodra,mert mindig az a bűnös :D

Hát egy kicsit szomorkodom, mert ez egy szezonközi, időmúlató témakörnek tűnik, és az, hogy erről beszélgetünk azt jelenti, hogy közeledik a szezon vége?!
Ezt nem vagyok hajlandó elhinni!
;-)

Egyébként sajnos az a típus vagyok, akinek van mesélnivalója ebben a témakörben, mert a síeléstől eltekintve is jó vagyok ebben...

Szóval nézzük nagyjából időrendben:
Králikyn síeltünk, egy kollégám napszemüvegét kaptam kölcsön és amikor kicsit befelhősödött, feltoltam a fejemre. Aztán amikor néhány kör után újra kisütött, nyúltam érte, de... Saját dolgot elhagyni kellemetlen, másét meg nagyon gáz. Eszeveszett keresés a pályán és környékén, aztán végül a liftkezelőnél megtaláltuk, félretette. Akkor eshetett le, amikor megrántott a felvonó.

Hochkaron éppen fizetni szerettem volna a hüttében, de nem volt a tárcám a zsebemben. Készpénz, bankkártyák, autópapírok, az irataim, stb... Valaki megtalálta a buborékos felvonó beszállójánál és leadta a kasszánál. Utána visszamentem és kifizettem az ebédet, addig hiteleztek nekünk... :-)

Kaprunban a Hotelben vettem észre, hogy a hátizsákom nincs meg. (Benne volt a tárcám a szokásos cuccokkal (sose tanulok...), a sapkám, kesztyűm, sí és napszemüvegem, valamint a húgom fényképezőgépe) Aznap Schmittenen csúsztunk és bevillant, hogy a buszon még megvolt. Ugrás a kocsiba, vissza Schüttdorfba a végállomásra, de a sofőr már lezárta a buszt és hazament. Másnap reggel a portán azzal fogadtak, hogy telefonáltak a busztársaságtól, hogy menjek a táskámért. Semmi nem hiányzott belőle.

Idén Brunnalmra készültünk, amikor egy barátom hívott, hogy előző nap elhagytak ott egy telefont, valószínűleg a pályán, de már csak a kocsiban vették észre. Telefonáltak is a terepre, azt mondták utánanéznek. Amikor mondtam a kasszánál, hogy mi járatban vagyok, már mondták a barátom nevét és adták a telefont.

Ezek csak a komolyabb dolgok, a sapka/kesztyű otthagyás/liftbőlkiejtés is beletartozik a repertoárunkba természetesen. Ilyenkor mindig elgondolkozom, hogy itthon mi történne ezekkel a dolgokkal, de pl. Eplényről az idén és tavaly nagyon pozitív tapasztalatokat hallottam ilyen szempontból (is).

Obertauern-n történ 2 éve. Du. 1 kor gondoltuk, eljött az ideje a hüttézésnek. A társaság ment a kocsmába én a kutyáért a kocsihoz, majd én is a kocsmába. 1/2 4 körül mentünk vissza a kocsihoz, a jobb oldali első ajtó nyitva (tuti bezártam a kocsit) a nejem hátizsákja eltűnt, benne az útlevelek-iratok, fényképezőgép GPS némi kp. Irány a rendőrség. Az ügyeletes rendőr udvariasan végighallgatott, majd a személyazonosságunk tisztázása után mondta, hogy menjünk, az alsó bérletpénztárhoz, ahol átvehetjük a zsákot. Minden benne volt, semmi sem hiányzott. A rejtélyre nem derült fény.

A barátom léce tűnt el Mszi-n a hütte elől.Mivel az eltűnt léctől kb fél méterre volt egy ugyan olyan típusú csak az egy más színű kölcsönzős léc így már kezdett gyanús lenni.Mint később kiderült a lécet egy bérlő vitte el tévedésből.Ami a dologban marha nagy véletlen,hogy srácnak pont akkora volt a bakancsa mint amire a haver léce volt állítva így fel sem tűnt neki,hogy másik lécet vitt el.Végül is jól végződött a tévedés mert a pályán összefutottam a sráccal és minden megoldódott.