Aineck a mai szélviharos időben
Reggel reménykedtünk, hogy nemcsak a Silverjet 1, hanem felső párja, a 2 is működni fog, mert üresen járatták a kabinokat. Lentről láttuk, hogy cudar világ lehet odafönn, a Katschberggel összeköttetést bizosító Gipfelbahnt mára elfelejthetjük. Fél 10 körül azon szerencsések közé tartoztunk, akik az erősen meglassított Silverjet 2- vel, szélmentesen juthattunk az Aineck csúcs közelébe. Horror idő fogadott bennünket, cserébe a frissen esett mélyhó síélményét kaptuk végig az A I pályán, helyenként ratrakolva, csodálatos ruganyosságát azonban megőrizve. A széleken, ahova a szél folyamatosan nagy erővel szállított, magas hókupacokra futhattunk fel, dunyha puhaságba!
A következő körben sajnos arra értünk fel a középállomásra, hogy gyűjtik be a kabinokat. Milyen hasznos, hogy megtartották a jó öreg csákányos lifteket! A nap hátralevő részében ezekkel jutottunk szinte ugyanoda, mint ahova a Silverjet 2-vel. Amíg "felfelé síztünk" gyönyörködtünk a fenyves vastag hótakarójában, és freestyle technikát művelő sporttársaink teljesítményében a fák között. Bravúros mozgás, ritmusérzék, fantasztikus rugalmasság és persze bátorság jellemezte őket. Szerencsére, a látási viszonyok jók voltak, leszámítva az erős porhavas befújásokat. Délutánra a szél telehordta a pályákat vörösfenyő ágakkal, tobozokkal. A zúzmókból összeállt labdacsok úgy kergetőztek a lejtőkön, mint nálunk az Ördögszekér... Különleges látvány volt! Léceinkkel kerülgettük a megtépázott erdő darabjait. Mit fognak tenni a ratrak vezetők? Bedarálják az ágakat? Éppen ezen tanakodtunk, és egy kanyarral lejjebb már láttuk is, ahogy az alkalmazottak kézi eszközökkel gyűjtötték össze a nagyobb gallyakat, hordták a motoros szán rakterébe. Valószínűleg, reggelre tökéletes pályák készülnek!
Szállásunkra érve megtudtuk, hogy jó döntést hoztunk a "Katschi" választásával, mert a szomszédos Grosseck-Speiereck délután már egyáltalán nem működött.

2023. január második felében síeltünk pár napot a Katschbergen (katschi.at). Rábafüzestől dél felől közelítve (Graz, Klagenfurt, Villach, Spittal) kb. 320 km. 70 km sípálya (1066 – 2220 méter magasságban), ebből 50 km piros, 10 km kék, 10 km fekete. Van bőven hókészítő eszköz (összesen 740 db, ebből 40 a klasszikus hóágyú) és saját víztároló, ill. forrásvíz a hógyártáshoz, emiatt hóbiztos. Három kabinos lift áll rendelkezésre (SilverJet1, SilverJet2 és Aineck Gipfelbahn), ezek 8 személyesek; továbbá 2 db 6 személyes, 2 db 4 személyes, 1 db 3 személyes ülőlift (ezzel lehet visszamenni az Aineck 2220 méteres csúcsára, ha lesíeltünk a piros 11-es vagy a fekete 11a [Diretissima] pályán), 5 csákányos és 3 tányéros lift. A liftek 09:00-től 16:00-ig üzemelnek (pontosabban 16:00-ig lehet felszállni, 16:15-kor leállítják a lifteket, a pályákat 17:00-ig el kell hagyni). Január 23-án erős havazás volt (már az előző napon is), ezért nem a B99-en mentünk (várható volt, hogy hólánc-használatot írnak elő [ezzel kapcsolatban egyébként az Asfinag honlapján lehet tájékozódni], ahogy már egy nappal korábban is, aminek a felszerelése plusz idő, és csak max. 50 km/órával szabad vele menni), hanem inkább előre kifizettük az útdíjat a Katschbergtunnelre (sajnos online csak egyben lehet a Tauerntunnellel, ez így 2023-ban 13,50 €; erről majd bővebben írok az „Ausztriai utazással kapcsolatos kérdések” topikban). A leghosszabb sípályát A1-gyel jelölik (a térképen a piros 21-es), ez közel 6 km (közben is vannak táblák, hogy még hány km van vissza). Január 24-én is havazott, ezért csak egy fénykép készült a szoba ablakából (St. Margarethenben volt a szállásunk); a többi fotót január 25-én készítettem. Aznap akkora köd volt (érdekes módon főleg a hegycsúcson), hogy csak kb. 20 méterre lehetett ellátni, emiatt nem tudtunk átmenni a hegy túloldalára, illetve a Tschaneckre. Ettől függetlenül jót síeltünk a frissen hullott természetes hóban (kb. 40 cm), ami persze egy idő után már buckásodott, de az élvezetes volt, hogy hatalmas, széles pályákon lehetett siklani, majd leérve sorbanállás nélkül beszállni a kabinosba, aztán folytatni elölről… A január 25. egyszerűen tökéletes volt: az előző napon lehullot havat szépen ratrakolták, reggelre már a kifagyott sávos szőnyegen kezdhettük a mókát. :) Ezen a napon sok osztrák is megjelent, jó nekik, hogy kiválaszthatják a legszebb napokat a síelésre, mert nem kell szállást foglalniuk, sok időt tölteni az utazással stb. A síterepről még annyit, hogy azon felül, hogy sok pálya van, szélesek is a pályák, emiatt jól eloszlik a tömeg, nem zavarják egymást az emberek, kevés a baleset. A tájékoztatás is nagyon jó, a hagyományos táblák mellett vannak digitális kijelzők is (ezek köd és havazás mellett is jobban láthatók). A gyerekeknek a Katschi's Kinderwelt nyújt szórakozási lehetőséget. Az árak megfelelnek a szolgáltatás színvonalának (vannak ennél olcsóbb és drágább síterepek is Ausztriában): egy felnőtt napijegy ára valamivel 50 € felett van, a gyerekjegy 16 éves korig 27 €. A többnapos jegyek ára kissé függ attól is, hogy fő-, köztes vagy mellékszezonban vagyunk-e. A keycard vásárlásakor plusz 5 €-t felszámolnak, amit a kártya leadásakor visszakapunk. Szerintem legalább egyszer érdemes ide ellátogatni, ugyan kicsit messze van, de ár-érték arányban mindenképpen korrekt.

Lungo bérlet második napja: Katschberg. A parkolóban nagyon kevés sítárs készülődik, főleg fiatalok. A gépházban alig lézengünk néhányan, a pályákon szinte egész nap tucatnyi ember síel. Szinte az az érzésünk, hogy ketten kergetőzünk a délelőtti próbálkozó napsütésben, később az erős szélben, végül a szállingózó hóesésben. Kitűnően kezelt pályák, és megfelelő hóminőség, hiszen mínusz 10 fok van.
A Gipfelbahnon figyelmeztet a kezelő, mert símaszkot viselek, nem ffp2-est. Megvárja, amíg kicserélem. A Stamperl pizzériában az asztalunktól 2 méterre távolodom el, egy brossúráért, a pincér elnézést kér, de visszakísér a helyemre a maszkomért. Szóval betartatják a meghozott szabályokat - mindnyájunk érdekében! Egyébként fenti műintézmény amellett, hogy kitűnő pizzaevő hely, egy sörfőzde, méghozzá Ausztria legmagasabban fekvő ilyen üzeme: 1670 méteren, a hágón vár mindenkit, aki megkóstolná a Katschberg forrás vizéből és osztrák komlóból, árpából erjesztett folyékony kenyeret! Sílécen nagyon könnyű tovacsúszni a bejárata előtt, ráadásul szűkületben kell "kisorolni", ami nem veszélytelen.
Liftzáráskor enyhe hóesésben hagyjuk el a mai kitűnő síélményünk helyszínét.

Katschbergi havas örömök ebben a különös szezonban.

Az idei december és január eleje délről szólt; egymást érték a nagyobbnál nagyobb havazások, amik tekintélyes hómennyiségeket hoztak a hegyekbe. A hófelhőkből északabbra is jutott, Lungau is szépen befehéredett.

Először január 4-én, majd utána szinte hetente 1-1 alkalommal ellátogattunk Katschbergre. A Karintia és Salzburg határán fekvő síterep, mint nagyszerű carving mekka és kellemes családi síterep vonult a köztudatba.
Freeride, pályán kívüli síelés?
Ez is lehetséges, ha nem is feltétlen a sípályák mellett, de attól kicsit eltávolodva a katschbergi vadon nagyszerű lehetőségeket rejt, ami a mélyhó szerelmeseinek arcára mosolyt csal.

A Tschaneck túloldala idillien behavazott ritkás fenyőerdőket, csillogó hómezőket kínál egészen a Pritz Hüttéig (vagy akár tovább), vissza egy erdészúton juthatunk a síterepre. A kalandvágyóbbak egészen a Mura felső völgyéig csúszhatnak megfelelő hóviszonyok esetén; ebben az esetben egy leparkolt második kocsi nagy előny.
A Pritz Hüttében forró italok társaságában lazíthatunk. Szemünk megakad a háttérben büszkén pózoló Kareck majd’ 2500 méter magas csúcsán.

Ide fel kell mennünk !
Január 9-én így is teszünk; először egy bemelegítő túra a Tschaneck közeli Absprungra (2288 m), majd innen lecsúszás a katlanba, ahol komoly mínuszok (-15 , feljebb -20 C) mellett felkerülnek a fókák.
Irány a Kareck (2481 m). Egy hosszú gerinctúra következik, amit a Kareck impozáns csúcskeresztje zár. A hegy a Magas-Tauern legkeletibb végvára. A kilátásgazdag csúcsról lélegzetelállító körpanorámában lehet részünk; nyugat fele a Magas-Tauern első háromezresei törnek a magasba, észak felé az Alacsony-, és Schladmingi-Tauern hegyei, a sasszeműek a háttérben a Dachsteinet is megpillanthatják. Délkeleti irányba a Nockberge szelíd lankái, míg dél felé a Karavanák sziklatömbje zárja a szemlegeltető panorámát.
Lesiklás a Kareck 40-45 fokos ÉK-i hegyoldalán; klasszikus helisí lejtő.

.. és mi a helyzet a sípályákon ? Aki ebben a nehéz időszakban osztrák síelésre adja a fejét, azok számára néhány hírmorzsa.
Katschberg hétköznap 9 órától 14 óráig üzemel, a tschanecki oldalon a hatüléses Tschaneckbahn és a négyüléses Königswiese. Az ainecki oldalon a Silverjet 1 és 2 kabinosok és az alsó tárcsás várja a síelőket, tehát a két hegy közt nincs fizikális összeköttetés, de a síbuszok óránként közlekednek. Az S1-es pálya St Michaelig hivatalosan zárva, de sízhető, igaz nem ratrakolt, azonban pályaszerűen ki van járva, a st michaeli Petersbründl csákányostól szép ratrakolt (utóbbi lift üzemel).

Míg Katschberg minden nap nyitva, addig Aineck Fanningberggel váltja egymást, tehát hétköznap egyik nap Aineck, másik nap Fanningberg tart nyitva.
Hétvégén 16 óráig üzemelnek a liftek, ekkor Katschbergen a Freiberglift csákányos és a Gamskogel hatüléses is szolgálatban, plusz a Falkensteinernél a tárcsás. A síterep Húsvétig szeretne nyitva tartani, ez a jelenlegi vendégszám mellet – ahogy a legtöbb osztrák síterepen – erősen veszteséges vállalkozás, az üres hotelek és még délután is ratraknyomos pályák látványa már-már szürrealisztikusan hat ezen a hó szempontjából egyébként nagyszerű télen.

A környékbeli síterepekhez viszonyítva Katschberg szinte minden nap privát síterep, míg az A10-es autópályán a szép hétvégi napokon Salzburgból autókaravánok haladnak Flachauba, addig legkésőbb a flachauwinlkli lejáratnál eltűnnek az autók és egyedül autózol a pályán.

A jelenleg hatályos rendelet szerint csak olyan hütték nyithatnak ki elvitelre, amik autóval közúton elérhetők. Katschbergen a Lärchenstadl (Königswiese teteje) és a Bacher (Tschaneckbahn mellett) tart nyitva. Lärchenstadl-t nyugodt szívvel ajánlom; kebab vagy Schnitzelburger pizzakenyérben (4,50, illetve 5 euró), Schweinebraten ropogós császárzsemlyében (3,50 euró), forraltbor; kb 3,5 dl (4 euró).

Képek:

150 cm hó: https://sielok.hu/fotoalbum/katschberg20210104/kep/1/

Síterep síelók nélkül: https://sielok.hu/fotoalbum/katschberg20210107/galeria/

Katschberg ahogy még nem láttad: https://sielok.hu/fotoalbum/katschberg20210109/galeria/

Halkan esik a hó: https://sielok.hu/fotoalbum/katschberg20210123/galeria/

Most jöttünk Katschbergből, ahol 4 napot voltunk! Amikor kiértünk vasárnap mindent hó borított, amikor ma eljöttünk csak a pályákon volt hó, 2000 méteren is esett az ESŐ!!!
Az éjjeli gyenge fagyban az előző napon megolvadt pályák glatt keményre fagytak, ezért pl. ma délelőtt a St. Margarethre levezető fekete pálya (amit ma nyitottak meg először)használhatatlan volt! A 4 napból egyszer lehetett átmenni a túloldalra a szél erőssége miatt! Sokszor volt köd a csúcs közeli pályákon is, így csak botorkálni lehetett De! Mégis tudtunk jókat síelni, mert alig voltak emberek a pályákon, az A1-es pálya, illetve a St. Margerithre levezető piros pálya végig nagyon jó volt! Az egy nap amikor át tudtunk menni a túloldalra, akkor a búrás lift mellett fekete pálya is pompás volt, illetve síelhető volt az ainecki fekete is (azon az egy napon amikor nyitva volt)! (egy nap pedig Grossecken voltunk, ahol a piros kabin melletti piros pálya Stani szavaival élve parádés volt; igaz a csúcsra menő búrás ülőlift mellett pálya jórészt ködben volt!

Összességében 5-ből egy gyenge 4-es osztályzatot tudnék adni a síelésre!

Két dolog hiányzott a hideg és a hó, ugyanakkor azt mondom, hogy Karácsony előtt érdemes síelni, mert az árak egész idényben a legolcsóbbak, tömeg az pedig nulla, a szálláskínálat pedig bőséges ilyenkor, bár tudom, hogy a mh-ekről elég nehéz ilyenkor elszabadulni!

Tegnap kinyitott ez a síterep is, mai állapotról számolok be:a novemberben leesett kb. 50cm hóra nagy műgonddal rápreparálták a gyártott havat, kemény és asztal simaságú pályákat készítettek a főliftekhez. Csákányosok közül több nem megy,lásd napi Bergfex jelentést. Nekünk nem hiányoztak, szezonkezdő napunkon örültünk, hogy felfelé pihenhettünk. Várakozás csak 11 órakor volt 5-10 perc, az Aineckbahn-on. Talán a Katschberghöhén lévő hotelek lakói ekkor jöttek elő... Sem előtte, sem utána nem volt tömeg.
Nos, a Direttissima-n néhány kör bemelegített bennünket: jöhet a várva-várt szezon!
(Lehet,hogy már tudjátok, azért idejegyzem, hogy két db bérletautomata is van a kasszák mellett.)

Egy örök kezdő szemével.
Márc. 21.-24. voltunk Lungau régióban.
1. nap Fanninberg,
2. nap. Grossek beszámoló ott.
3. nap. Katschberg-Ainek.
A síterepeket általában az én igényeimhez választjuk. Fontos a kék pályák aránya egy-egy döntésnél.
Több nap után, azért megjön a bátorság és ilyenkor már be szoktam vállalni olyan szakaszokat is ami első nap még "halálos szakadéknak" tűnik. Persze csak nekem.
Katschberget a 3. napon a már merészebb énem kedvéért választottuk.
A tavaszias idő miatt (nappal a pályákon is 15-19 fok) a pályák állapota látványosan és gyorsan változik. Reggel ratrakolt és kemény jeges pályák, 10 óra körül tökéletes körülmények, délre a tempósabb részek már buckásra síelve.
Mi a Katschbergi oldalon kezdtünk síelni. Végre egy beülős felvonó a tanpálya mellett!! A 2-es pályán kezdtem. Hosszú, széles nagyon jó lejtésű kezdő pálya, kényelmes feljutással. Az újoncoknak a 2a pálya is tökéletes.
Addig nézegettem a 3a-t hogy a csákányoson felmerészkedtem a felvonó feléig. Ott lecsatlakoztam és nekivágtam a reggel óta áhítattal nézett pályának. Imádtam. A következő felvonózással már a csákányos tetejére mentem. Ott rövid kitérő után, ami már nagyon latyakos volt, hosszabban vettem be a 3a-t.
Mivel a férjem már rég túllépett a kék pályákon, így ő bejárta Tschaneck minden piros pályáját. Szerinte a pályák jók lennének, normál télies viszonyok között, de így a tavasznak köszönhetően, a 20-30cm buckák miatt, már nem igazán lehet élvezni rajtuk a csúszást.
Így 2-kor átverekedtük magunkat az Ainekre vevő beülőshöz, és elindultunk felfedezni a túloldalt.
Az A1-es az egy álom. Sajnos mi rossz irányban csúsztunk le róla. A 25-ös pályát céloztuk meg. Hiba volt. Határozottan állítom, hogy nem kezdőknek való. Én még sosem csatoltam le a lécet, de itt legyőzött a hegy.
Így már nem merészkedtünk lejjebb és a 11-es kabinossal visszamentünk a csúcsra. A 11-es piroson csorogtunk le. Nekem ez is kissé kalandos volt. Mivel nagyon hosszú, és a hó minősége is elég cudar volt már a 30-40cm buckákkal, így kezdőként nagyon elfáradtam mire leértem. Ettől függetlenül ide is vissza kell még jönnöm, hogy az A1-en még tovább tudjak csúszni és legyőzzem az Aineki oldalt is.