Nem vitte el az orkán, élmény volt a Túr'd a Havat! síverseny

Csütörtökön még tavaszias idő volt Ótátrafüreden, amikor beköltöztünk a 4 csillagos Bellevue Hotelbe. Itt volt a csapat szállása, tavaly is jól bevált ez a hely, tökéletes rendezvény helyszín, ötcsillagos wellness részleggel, kiváló konyhával. Sportban is erős a szálloda: házon belül van itt squash, bowling, pingpong, konditerem, billiárd, kár, hogy nem igazán jutott idő mindent kipróbálni. Hóra vágytunk, ezért már első nap felutaztunk a közeli siklóval a Tarajkára, a következő napokra pedig a környező sípályák kipróbálása, Csorba-tó és Tátralomnic volt betervezve. A Hrebienok szánkópályán sajnos nem tudtunk csúszni a romló hóviszonyok miatt, helyette megnéztük a jégtemplomot, majd egy könnyű havas túrával indítottuk a programot. Első sínapunkat némi átszervezés után a Csorba-tónál töltöttük. A szokásosnál melegebb időt éreztette a hó minősége: túrd a havat stílusban nyomtuk a délelőttöt, és mivel kevesen voltak a felvonóknál, folyamatosan tudtunk síelni, belemegítettük rendesen a combizmokat. Koromfekete felhők gyülekeztek közben az égen, és épphogy beültünk egy pizzára a fenti Bivac étterembe, váratlanul megérkezett egy hózápor. Hirtelen fordult át az időjárás tavaszból a télbe. Szombatra az előrejelzés még borúlátóbb volt, a helyiek biztosra mondták, hogy aznap meg fog érkezni az orkán, de senki nem tudta, hogy mikor. Még a verseny megrendezése is bizonytalan volt, de szerencsére a délelőtti órák nyugodtan teltek és lement a két futam probléma nélkül, a Síakadémia csapata és helyi szlovák rendezők segítségével. Tetszett, hogy mindenki kétszer síelhetett le a tűzött pályán, és a jobb idő számított. Így másodjára mindenki bátrabban ereszthette meg a léceket.

Már kezdtük azt hinni, hogy a riasztás vaklárma volt. Ebédidőre a középállomáson beszéltünk meg találkozót, és már a Pizza & Pasta hüttében lazultunk, amikor odakinn könyörtelenül lecsapott a vihar. Hirtelen támadt fel a durva szél, minden irányban kavarta a havat, vadul lengette a felvonókat, borogatta a kinti asztalokat. Sokan, akik kirándulni jöttek fel a hegyre, a hüttében ragadtak, mert az orkán érkezése előtti percekben az üzemeltetők minden liftet leállítottak. Még szerencse, hogy nem engedtek senkit beszállni, pokol lehet egy ilyen lengedező kabinban ragadni. A nem síelőket még sötétedés előtt ratrakkal vitték le a völgyállomásig. Előtte több mint egy órán át tombolt a vihar teljes erővel, félelmetes volt az ablakból nézve is. Amikor végre alábbhagyott, akkor lesíeltünk, vagy inkább lekorcsolyáztunk a völgybe, mivel a kásásra túrt havat jégpáncéllá változtatta a metsző, hideg szél. Mindenki szerencsésen leért a hegyről és sérülés sem történt, bár az utolsó lesikláskor néhányan segítségre szorultak, egymást támogattuk. Este felszabadult hangulatban zajlott a síverseny eredményhirdetése, minden győztesnek felcsendült a "We are the Champions" és a speaker, Klausmann Viktor hozta a legjobb formáját: minden dobogóra álló versenyzőhöz volt pár jó szava és ajándéka is, aminek legjobban a gyerekek örültek. Az utolsó napra (márc. 12. vasárnap) aztán megjött a tökéletes verőfény és minden részletében megmutatta magát a Lomnici-csúcs, a hófehér nyereg és a teljes tátralomnici pályarendszer, ahol minden lift és pálya üzemelt. Igazi örömsízésben volt részünk. Érdemes végiglapozni a galériát. A lejtőket gondosan megratrakolták, eltűnt az előző napi korcsolyapálya. A hóminőség a felső részeken inkább jeges-buckás, a középső részen jól kifagyott carvingbarát, alul pedig kásásabb állapotú volt, ami hozzáadott a sportértékhez, a nap végére sikerült rendesen elfáradni. Kora reggel pedig volt szerencsénk feljutni a Szlovákia második legmagasabb hegyére, a 2634 méter magas Lomnici-csúcsra, ahol kiélveztük a tiszta időnek köszönhető tökéletes panorámát. A csúcsra vezető felvonóról külön cikk készült, itt olvashatjátok.

A program szervezői és támogatói voltak:
Budavár Tours, Magyar Síakadémia, Szlovák Turisztikai Képviselet, Horalky / Moments