A világ legpechesebb síterepe

Kétségtelen, hogy ilyen címet nem osztogatnak, de ha lenne, akkor nagyon jó eséllyel pályázhatna rá az amerikai Snowbowl (Arizona), ahol a tavalyi fantasztikus szezon után hatalmas várakozással tekintettek az idei szezon elé, amely eddig teljesen elmaradt, mivel eddig egy szem hó sem esett. Most hétvégén, amikor más terepek a zárásra készülnek, sikerült először kinyitni az idén, köszönhetően a megkésett hétközi havazásnak.

A legszomorúbb rekordokat is megdöntve, három hónappal (ami sok helyen egy teljes szezon!) kellett elhalasztani a síterep szezonnyitóját. Mondani sem kell, hogy a kisváros apraja-nagyja a szokásosnál is nagyobb izgalommal készült a hétvégi idénynyitóra. A szerdán érkezett havazás után sikerült rendbe tenni a pályákat és végre lehetett csúszni. Jobb későn mint soha.

Az idei tél kegyetlen volt azokhoz, akik a síelésből élnek a környéken. Példátlanul hosszú három hónapos szárazság köszöntött a vidékre és a hőmérséklet sem akart fagypont alá csökkeni. A közeli nagyváros Phoenix precíz statisztikusai szerint 143 nap telt el pontosan csapadék nélkül.

A síterepet szezononként több tízezer síelő keresi fel, amely nagyon fontos bevételi forrás a helyieknek. Az idén ez elmaradt. Az általában síelőkkel zsúfolt bárokban és a vendéglőkben most csak a helyiek lézengtek, pedig a tavalyi szezon alapján erre senki sem számított.

A tavalyi szezon fantasztikusan kezdődött. Már november 23-án megnyíltak a sípályák és jöttek a vendégek. Végül csodálatos szezont zártak. Ennek reményében az idén több száz idénymunkást csábítottak a síterepre, akiket igencsak megtréfált az időjárás. Legtöbbjük állás nélkül ment tovább, mert nem volt kiket tanítani a pályán, nem volt mit ratrakolni vagy ellapátolni.

A lifttársaság vezetője pedig duplán szidta önmagát. Korábban hat évig dolgozott itt, majd 1998-ban elhagyta a síterepet mivel itt teljesen kiszámíthatatlanok az időjárási viszonyok. További hat évig az ország és Európa legjobb terepein dolgozott, majd tavaly nem tudott ellenállni a csábításnak és visszatért a síterepre dolgozni, pont amikor a legjobb évet zárták. Ahogy mondja, a tavalyi nagyszerű év után még sokkal nehezebb megemészteni az idei év csalódását.

A helyiek abban reménykednek, hogy most már folyamatosan nyitva tarthatnak, bár azt mindenki tudja, hogy az idei havazás jócskán elkésett.